néha az ember nincsen fényes élete

mindenki volt  már  olyan helyzetbe hogy  nem

 

igazán érzi olyan helyzetbe hogy  virágos élte

 

legyen  azon  napon  egyik ember biztos egyik

 

pi lantba nagyon  jó érzi  magát  szinte  Sét csattan

 

az  egészsége  jól érzi  magát el  telik kis idő lehet

 

máskép  fogja érezni magát egyik  nap  nálam

 

egyik  szombat annyira voltam olyat  éreztem

 

reggel hogy  szédülök azt éreztem de  úgy voltam

 

még  egy  kicsikét  úgy  voltam  vele  idő után  el

múlik úgy  gondoltam így is  volt jól éreztem

 

magam de  el telt  hosszabb  idő este felé volt

 

nagyon érzésem  megint úton voltam és  nem

 

éreztem jól  magam úgy voltam útközbe olyan

 

érzésem  volt  szinte szédülök de haza kel jussak

 

úgy  csináltam haza jutottam piheni mindig úgy

 

érzetem magam  ahogy előbb de  még mindig

 

gondolkoztam mi lehet bajom kis idő után be

 

csepegtem szembe gondoltam az bajom úgy

voltam  vele  lehet  könny csatorna kicsikét száraz

 

lehet  azért  éreztem  magam így be csepegtem

 

el menetem aludni kis idő föl riadtam és akkor

 

elkezdtem kicsike könnyek jönni szemből onnantól

 

sokkal jobban  érzetem magam onnantól jól

 

voltam meg oldtam bajomat.

 

 

 

A bolsi

Nem szívbajos embernek való! – mondták valaha a régi Magyarországon bizonyos gavalléros tréfákra, halálos kimenetelű párbajokra, mérgesebb szilvóriumokra, sőt harapósabb asszonyfélékre is.

– Nem szívbajos embernek való! – mondja most ugyancsak Hoch János, amint karonfogva sétálgat velem az Országháznak abban a táncterem nagyságú szobájában, ahová hosszas keresgélés, piros bársonyfüggönyös ajtók, régi vármegyei életre emlékeztető hajdúféléken át tudok eljutni. Az ajtókra valami vidéki nyomda készített kartonpapírosokat. A Nemzeti Tanács Elnöke – mondják a töredezett betűk. Beküldöm a névjegyemet: Itt van Krúdy Gyula és jóslatot kér Főtisztelendő úrtól.

Mielőtt tovább mesélgetnék, kedves késői maradékom, el kell mondanom, hogy ez a kor sem különbözik a többi kortól, amelyeket az emberiség részére megalkottak hitújítók, királyok, Savonarolák, Husz Jánosok és zsurnaliszták: – ez a kor is telve volt jelszavakkal, amelyeket a tömegek részére találtak ki, hogy legyen nekik ebédrevalójuk. Pedig ez a korszak állítólag a fölszabadult, okos emberek korszaka volt, – nem lehetett volna elhinni, hogy a korszak eszméit az ablakokból a szobalányok, az udvarokról a házmesterek porolják a járókelők közé. Jelszavak járták ekkor is: a kocsmákban, ahova a polgár feledkezni betért; a piacon, ahova az emberek mondanivalóik megtanulása végett eljárogattak; a családi otthonba, ahol mindenki úrnak érzi magát, akinek joga van keresztjelet tenni a kenyérre, mielőtt azt felszegné… A háborús jelszavak már elmúltak, de itt voltak az úgynevezett béke jelszavai: „Álljunk meg egy szóra!” – „Mi mégis entente-barátok vagyunk!” – emlegetik a polgárok kocsmáikban és fészkeikben Lovászy Márton szavait. Nagy volt ez az ország: hetek is beleteltek, míg egy új pesti kiadás eljutott Kassáig vagy Fogarasig.

Ilyenféle általánossá válott tudás lett, hogy Hoch János főtisztelendő úr, józsefvárosi plébános korában a próféták könyveinek igénybevételével pontosan megjósolta a háború végét: bizonyos Da-Niel nevű férfiút, aki oroszlán-damptőr is volt, kevert bele a dologba a nyolcadik kerületi pap, hogy arra rákenhesse az elmúlt Világháború végének megállapítását. Hogyne hitték volna el az emberek az éveken át várt kedvező, a Szent Bibliával megerősített jóslatot, amikor már annak is jelentőséget tulajdonítottak, hogy a ház melyik oldalán akad meg ökörnyál, amely Rákos mezeje felől Pest felett elúszik! Ott haláleset történt, vagy az öreg póttartalékos váratlanul hazatért.

Éppen ennek a Dániel prófétának ügyében kerestem a főtisztelendő elnök urat egy kora tavaszi napon abban a gyönyörű, germán mesemondásokból való nagy házban, amelyet a vidéki emberek talán manapság is megbámulnak, mint az ország házát. (Minden valamire való építőnk német származású volt; úgy látszik a magyarok tudománya megrekedt a sátorcsinálásnál.)


Először a böjti szentbeszédekről teszek említést, amelyeket a béke boldog éveiben annyiszor volt alkalmam hallgatni az „aranyszájú pap” ajkairól, az üvegházi jácintokhoz hasonlatos, finom belvárosi hölgyek társaságában úgy a szerviták terén, mint a Ferencrendiek templomában.

– Nem voltunk még szívbajosok, – felelte a Nemzeti Tanács elnöke.

Majd a nógrádverőcei csónakázásra terelte a szót, mikor a kőbányai főúr izmainak olyan teljességében volt, hogy versenyevezősökkel küzdött együtt a Dunán, – amely itt még valóban kék a nagymarosi svábok miatt.

– Azt hiszem –, felelte a diktátor, aki Magyar

– Azt hiszem, – felelte a diktátor, aki Magyarország zászlósurának valamint egyéb nemességének hűségesküjét kezében tartotta –, azt hiszem, hogy Buddhának, az antikrisztusnak abban az egyben igaza van, hogy mindannyiunknak hétrétű utat kell megtennie az életben. A szenvedések útjait.

Most elérkeztünk ama tavalyi tavaszi estéhez, amikor a Vas-uccától a józsefvárosi plébániáig fejtegette előttem a nevezetes magyar politikus, hogy nem lehet bízni sem Tiszában, sem Károlyiban, csupán Da-Niel Prófétában, aki ilyen meg amolyan körülmények között jósolta meg a háború végét. (Én ezt annak idején megírtam egy Pesti Levelemben, de az emberek akkor még jobban hittek a csésze fenekén lévő tealevél maradványának, mint az én levelemnek.)

– Hát most mi lesz, elnök úr? – szólok. – Nincsenek már hívők, akik Hoch János imakönyvét keresnék az Atheneumnál; nincs már Konti József népszínházi karmester, akivel hosszadalmasan lehetne biliárdozni az Otthoni Körben; Dániel próféta is elvégezte a magáét. Most mit csinálunk?

idén lehet hogy nem lesz tábor bent?

idén kicsikét  máskép  alakult  az alapítványnál

 

helyzet  hogy  sajnos be  jött  ez járványhelyzet

 

és  szókig is  marad itt elvileg   olyat hallottam jön

 

lehet  majd 2 forduló  a járványba lehet .sok

 

iskolákba  pár  hétig  meg  nyitották az  iskolákat

 

hogy le  tudjanak  vizsgázni a  gyerek  te  utána

 

elkezdődik  majd   nyári  szünet mi  alapítványuk

 

nál annyi  változás  ők neki járvány való tekint tel

 

 

ők  március 13ai nappal be  fejezték az oktatást

 

nekik már  azóta   szünet van  érdeklődtem még

 

járvány  elején hogy  ők már  csak  szeptember be

 

kezdnek   majd  az oktatást mert  addig ki  tart

 

járvány helyzet és  ők úgy voltak  második

 

folyamata az járványnak elvileg nyáron lesz

 

valamikor így nem  akarnak  erre ki nyitni és

 

foglakozást  tartani bent . idei évébe  olyan

 

tervük  volt  az  alapítványnak hogy  szerveztek

 

utat Balatonra 5napos  táborba de járvány itt

 

is közbe  játszott  épen  napokba  beszéltem az

 

a pedagógussal ő mindig szeretne  tartanák velük

 

de  az  időm  nem engedi azért nem megyek velük

 

de  azért rá kérdeztem mi   lesz  táborukkal ő se

 

tud biztosat  nagyon sok  kérdés  van hogy  kapnak

 

e  idén  támogatást az  alapítványosok hogy el

 

tudjak menni  táborba  mert idén járvány  helyzet

 

miatt  szerintem  nagy ki kötések lesznek

 

vélemény  szerint  aki el akar  jutni egy  táborba

 

azoknak maguk  keressenek rá pénzt hogy el

jusson

 

az illető vagy ifjoncuk céljukra táborba mert

 

ez   járvány helyzet igen sok kikötéssel jár

 

lehet  nem jutnak el emberek céljukra járvány

 

helyzet miatt .

 

 

 

 

emberek keresi dolgoknak értelmét

hány  ember  van úgy hogy   keresi az életbe

 

az  értelmet valaminek .hány ember úgy itt ahol

 

lakom  keres egy  dolognak az értelmét hogy ahol

 

mi  élünk az  város ragon élünk de  mért kaptuk

 

meg  ezt  rangot  hány  ember  meg kérdezi de

 

most se  tudjuk értemét  mért van ilyen rangon

 

biztos  olyan helyet  érdelemet az hely város

 

rangot érdemelt .épen egyik illető jár  egy helyen

 

ahol  épen ő is  igen csak fejtek  de  ott  valami

hiányzik   sok  helyen  ahol  él  az ember ott

 

van  orvosi  rendelő meg  ha  már  nem  rendelnek

 

az  orvosok  akkor  sok helyen  azon helyen ügyelet

 

sokkot  leni     olyanról  hallottam van jó hely épen

 

majd nem rangos  hely azon helyen képzeljék el

 

csak orvosi rendelés van csak ha este  valakinek

 

épen  nem érzi  magát  jól  következő megyébe

 

kel  neki  menni  fel hívni azt  számot ügyeletet

 

találjon ki jönnek érte elássák őtt kérdezik mért

van ilyen rangon az hely  ha már ügyelt  csak

 

másik megyébe van  egyértelmű  lehet ott is

 

orvos  hiány van  és így tudják meg oldani

 

dolgokat én erő lenyit  tudok mondani sok

 

helyen van orvos hiány  és csak igy tudják

 

meg oldani dolgot  ahol lakom itt is úgy van

 

volt  ügyelt  ajtó azon van egy ügyelt szám mert

 

itt is  sajnos kevés az orvos és nem igazán tudnak

 

VÁL ALLANI dolgot igy tudják meg oldani dolgot

ami egy kicsikét fura  de  meg lehet érteni.

 

 

legrosszabb tulajdonság az embereknél

ember  ürülni  szokott  dolgoknak ha  őt épen

 

jó híreket  kap  akkor ugye  emberek  része jó

 

híreknek mindig örülni  szokott egy  kicsike más

 

fajta  öröm is  szokott  egyesek embereknél

 

gondoljunk  bele amikor  egy emberből  mondjuk

 

egy  illetőből mondjuk   teljesen  van  vele neked

 

a  bizonyos  hócipőd  de  neked  akkor  is kényt len

 

vagy  elviselni hány sor  van  az  embernél kicsikét

 

másik igen  csak  nagyon elkel  viselni dolgot amit

épen tesz produkálna az ember  biztos amikor

 

az  illető  amikor  kicsikét hozza dolgokat egyszer

 

annak  embernek elege  lesz de  az ember

 

kénytelen  tovább tűrni .biztos  volt ember

 

életbe  egyik  ember nem olyan modorral

 

szólt  valakihez egy kicsikét ugye  az embereknek

 

nem  esik jól  így  szólnák valakihez  egy  darabig

 

biztos elviselik idő után elege lesz az embernek

 

de  nem  mutatja  egyszer meg történt est valaki

ilyen modorú volt képzeljék el egy valakinek

 

ebből elege  lett  abból illetőből és nem mutatta

 

ki  menyire elege  van abból illetőből  egyszer jön

 

vízhang hogy ki nem állják  azt embert .egyszer

 

az illető meg  tudta  hogy  őt nem igazán csipázzák

 

őtt  úgy   jönne  be  az illető  örüljetek   hogy

 

ekkor  vagyok utoljára elege van ugye ilyenkor

 

emberekbe  aki olyan biztos lenne benne egy

 

kicsike kár öröm  van bene  ugye  az legcsúnyább

dolog  az kár  öröm egyik illető úgy ált  dolgokhoz

 

ürüljél mert  ekkor  vagyok utoljára így is fel lehet

 

fogni de  ez egy kár öröm ami igazából nem jóhoz

 

vezet egy  rossz   öröm van világon kár öröm leg

 

rosszabb tulajdonság  embereknél aki ilyen .

 

 

egy dolog nem vezet jóhoz

egy  kicsikét  gondolkozunk el  most  járvány

 

helyzet  van  hány  olyan  dolgot  vezetek be

 

amivel  úgy mondva  az egészségünket  szeretnék

 

védeni  úgy  vannak  vele  most  járvány  emberi

 

azért   lépték meg  ezt  intézkedést  .ugye  sok

 

helyen be  vezeték   a  maszkot hogy  meg védik

 

azzal  dologgal a  egészségünket egy darabig amíg

 

az  ember  mondjuk  egy  vizsgálja a beteget adig

 

perc percig  használja  védelmi  okból  lépi meg

 

ezt hogy  maszkot   viszel most akár hány helyre

 

 

meg  fordulsz mindenütt  igazán kötelező

 

használni így  tudja  meg védeni  mi

 

egészségünket de  ezzel  az gondom ők  nagy

 

emberek  szerint  tudják meg  védeni ezzel mi

 

egészségünket de  egy kicsikét  ezzel  az gond

 

sok  embernek talál benne ebbe folyamatos maszk

 

hordás  igazából nem  egészséges  meg  úgy

 

halottam  káros  is  maszk  folyamatos  használása

 

úgy  hallatom akkor  ha igaz  ez  dolog  akkor hogy

 

is  védjük  meg  mi egészségünket ha  ez dolog

 

tényleg  igaz  folyamatos maszk használta káros

 

elvileg  csak  hallottam erről   hány embernek

 

tesznek  olyan dolgot kötelezővé amivel igen

 

csak  nem  örülnek  az emberek maszk hordásba

 

mondjuk  sok  ember amikor már kicsikét  le veszi

 

magáról maszkot levegő hőz  jusson  mert egy

 

ilyentől is meg tud fulladni  ami már nagy gond

 

hogy  védjük meg  magunkat egy ilyentől ha már

 

maszk is néha nem jóhoz vezet.

 

 

el kel fogadni dolgokat

biztos  az  életbe  az  ember  sok  mindent  el

 

tud  fogadni  az  életbe  és meg  kel  szokni  egyes

 

dolgot  amit  az  élet hoz napokba  hány ember

 

úgy  mondva   nagyon  nem  szeret  egy dolgot

 

viselni  egy  dolgot  egyes  helyeken de  most ezt

 

is  úgy  mondva el kel fogadni  ilyen járvány van

 

világon  sok  embernek  okozott ez

 

kellemetlenséget meg hány  embernek tette

 

tönkre életét  vagy épen  sokáig  úgy mondva

nem tudott menni  épen dolgozni de  kénytelen

 

volt azt  is  ember  elfogadni azt helyzetet napok

 

lett  volna  nekem is  egy olyan programom aki

 

emlékszik az  tudja hogy  az  ifjúsági  találkozott

 

most  került  volna  meg  rendezésre

 

nagymaroson  ez  egy kicsikét  igen  csak  rend

 

hagyó  volt most  neten néztük programokat

 

ami  meg rendezetek nagy maroson lett volna

 

atya beszélt  nekünk neten keresztül ennyire

fejlet  világot élünk  aki ezt  meg tudja  szokni

 

így lehet  lelki életet élni  hogy  hónapokig  csak

 

otthon tudtuk  nézni  miséket  nagyon fura volt

 

egyes  embernek kénytelenek volt  elfogadni ezt

 

helyzetet  én  egy olyanról mondanák ugye pár

 

hónapig  ugye táv oktatás folyt  otthon ült

 

tanuló és úgy küldte  el dolgokat neten  vagy

 

épen  olyan  gyerek  be  kapcsolódott tanulásba

 

telefonjáról  aki ezt meg tudja szokni halottam

erről  de  egy  darabig én eltudnám fogadni

 

ezt  helyzet  de  nem bírnám sokáig elfogadni

 

ezt  helyzet  ami van  hány  ember  úgy életbe

 

tanulni úgy jó ha  tanuló ott van  terembe tanár

 

élőbe le adja  dolgokat úgy könnyen meg tudja

 

tanulni  dolgokat én ehhez  szoktam régen mai

 

fiataloknak biztos fura volt pár hónap így oktatták

 

öket neten keresztül én biztos egy darabig bírnám

 

ki  ezt helyzetet mert én más oktatás szoktam meg

nekem az igazi oktatás ami élőbe adják le

 

dolgot  az Orán de  mindet meg lehet szokni

 

az életbe  amit  hoz helyzet világon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a bolondság

Ismerd meg önmagad! Most rögtön vess magaddal számot! Mert aki önmagát ismeri, még önnön apja vérét is kionthatja, aki viszont magáról mit sem tud, tiltott annak az anyatej, s bármit eszik is, hiábavaló az. Itt az alkalom, miért pazarolnád el e múlandó életet? Miért szakadtál el barátaidtól, útitársaidtól? Miért bolyongsz forrongva, égve? Az idők kezdetén szülőföldedről elküldtek téged. Azután üzenetet kaptál: “Cselekedj helyesen, térj vissza eredendő otthonodba!” De te elfordítottad a fejed, a hírnököket meg sem hallgattad. A világ festett képe megtévesztett téged. Az öntudatlanság fájához kötözted magadat. Azt hitted, erőfeszítéseid révén dolgaid rendben vannak. Megcsalattál. Vesd el, amit eddig tanultál! Keress egy igazi mestert, válj magad is bölccsé, lépj a szív birtokosai közé, hogy lelkedben a valódi bölcsesség és az igazi tudás forrásai megnyíljanak. Ne félj a túlvilág fájdalmaitól! Mert az emberben sok a rejtett fájdalom. A nép dícsérő szavai, bókjai ne tévesszenek meg, nehogy a Sátán karjába zuhanj! Mert a teremtményeket a világi hírnév és dicsőség megtévesztette. A csalás és a bűbáj vakká tette őket, magukról semmit sem tudnak. De eljön az idő, amikor a Varázsló felemeli pálcáját, s lesz, akit szamárrá, másokat majommá, ökörré, disznóvá vagy akár kutyává varázsol. Mindenkinek ad valamilyen formát. S amikor ők az Utolsó Ítélet hajnalán felkelnek sírjukból, s meglátják alakjukat, fejükre bánat és szomorúság száll. Azt sem tudják majd, mihez kapjanak, de akkor már késő lesz. Bár megszabadulnának ezektől a formáktól, s ha már itt vannak, igaz mestert keresnének. Bár levetnék e szégyenletes formákat, s a bölcsek palástját borítanák vállukra. Az Utolsó Ítélet hajnalán arcuk fénylene, gondjuk-bajuk nem lenne, szemük semmi mást nem látna Istenen kívül.

Barátom, hozzád szólok, hallod-e? Világos és érthető szavakat szólok, ha eddig nem értetted volna meg, most majd megérted. Azonban rejtett értelmük a szívbe van felírva, szavakkal el nem mondható. Aki utat talál a szívébe, azelőtt megnyílik a rejtett értelem, s azok közé kerül, akik ismerik az igazságot. Hatalma akkor az egész világot átfogja, Kaf hegyétől[10] a Kaf hegyéig. Bárhol legyen is, Isten vele van. A lényeg a szív. Ha valaki utat lel szíve tengeréhez, bármilyen igazgyöngyre vágyik, alámerül és könnyedén felhozza azt. Aki viszont csak a formákat látja, az öntudatlanság selyemzsinórját köti a nyakára. Tűzre veti az engedelmességet és a szolgálatot, a füst beborítja az eget. Mert a szívet Isten magamagának teremtette: “Aki engem keres, az összetört szívekben talál meg.” Aki pedig nem lel utat szívéhez, nem találja meg, amire vágyik, s nem lép be a Paradicsomba. Ne légy öntudatlan! Ha olyannak szolgálsz, aki utat talált a szívéhez, nem fogsz csalatkozni. Nagy szerencse, ha szolgálatába fogad téged!

Aki a szívről mit sem tud, a nádat és a cukrot különbözőnek látja. Mit mondjak annak? Mit ért meg az? Jobb az értelmesekhez beszélni. Azt mondják: “Gyöngy a kagylóban, mósusz a gazellában.” A balgának Isten megismeréséről beszélni olyan, mint terméketlen földbe magot vetni. Vagy mint a szamár nyakába aranyláncot akasztani. Vagy mint az ökör elé cukrot szórni. A tanács a bölcsnek szerencse, a balgának szerencsétlenség.

Az isteni titkok pedig Isten ékkövei. Aki szívébe belép, mindent előhoz, amit ott talál. A bánatot emberré teszi. Az embert kiválóvá teszi. A kiválót magányossá teszi. A magányost a bánat birtokosává teszi. A bánat birtokosának pedig serbetet ad és tisztává teszi őt. “Aki belép oda, az biztonságban van”,[11] azaz aki Allah barátainak társaságába kerül, mindentől megszabadul. Gyere, te is vedd a kezedbe szíved könyvét, s olvasd ki belőle az isteni tudományt. Nézd, hogyan emelkedik fel szívedben a szerencse Holdja és a boldogság Napja. Szemedről lehullik az öntudatlanság fátyla, a Valóság Könyve felragyog. Fekete tövisen fehér rózsa nyílik. A test homályából fényesség árad. Szíved palotája kivilágosodik, a tolvajok eltűnnek, angyalok költöznek helyükre.

A test egy bolt, amit bérbe kaptál. Te benne ülsz és kereskedsz. E boltban ott a kincsek kincse. Addig találd meg, amíg a bolt a te kezedben van, mert eljön az idő, amikor menned kell. A kincsek kincsét meglelik, s te csak nézhetsz utána.

Tested birodalma egy kis időre neked adatott, hogy miként Bölcs Salamon, lelkedet a démonoktól megtisztítsad, szabaddá tegyed. Ha azonban démon-kézre adod a lelked, akkor istenhívő helyett démon-hívő leszel. És ha egy nő valakinek a jegyese, másnak már nem adhat jegygyűrűt. Azaz ha a szív a világgal törődik, akkor Istennek már nincsen benne hely. Ám ha a szívet Isten foglalja el, akkor ott az önzésnek nincs helye. Következésképp az istenkereső addig nem ér célba, amíg önzését el nem hagyja. Hozzád beszélek, testvér! Egyszerű és világos szavakkal tanítalak, értsd meg végre! Ostoba fajankó lennél? Fordítsd ide a szívedet és gyere! Szíved szemével láss, szíved fülével hallj! A beszélővel ne törődj, arra figyelj, aki őt szólásra készteti!

Vigyázz, ne boruljon szemedre fátyol
Halld meg és fogadd el a tanítást

Ha azt mondom neked, hogy szemedet fátyol borítja, megzavarodsz, szíved össze-vissza hánykolódik, gondok gyötörnek, szorongasz. De mi mást tehetnék? Beszélnem kell, mert semmit sem tudsz magadról. Múlandó életed másokra bíztad, időd így telik el. Amikor majd az Utolsó Ítélet hajnalán felébresztenek álmodból, itteni énedet sehol sem találod. Akkor majd bánkódni fogsz. Tested birodalma kicsúszik kezedből, az egek forgása romba dönti váradat. A két világ, a forma és a lényeg ott van benned. Miért nem ismerkedsz meg lelked birodalmával is? A két tenger találkozásánál állsz, a Világot Megmutató Kupa ura vagy, miért lennél koldus a lélek birodalmában? Te vagy a világ lelke és értelme, miért lennél kisinas? Ha készen állsz, a mulandóság ruhája lehullik rólad, s az örökkévalóság köntösét borítják rád. Ha késlekedsz, a fény ruháját levonják rólad, s a tűz köntösét adják rád. “Mivé változtattad az életedet a világban? Mire cserélted feladatodat és dolgodat?” – kérdezik majd tőled. Ha nem tudsz válaszolni, viseld a büntetést. Mit tehetek én érted, ha te nem tudsz magadról? Tested olyan, mint Nagy Sándor fala, a tanács és a figyelmeztetés nem hatol át rajta. Mivé lettél? Légy éber, a tudatosság legyen az otthonod. Hagyd abba a panaszkodást és keresd meg az orvosságot. Ne légy vak! Ne légy gőgös! Nem Isten az, akit imádsz, csupán egy bálvány. A Kába után vágyakozol, de szíved Láttal és Menáttal[12] van teli. Ó jaj, az Isten után vágyakozó tudatlan a tiszta lelket keresi, de az átkozott Sátántól nem válik meg. Bánja majd tévedését, de akkor már késő lesz.

egyeseknek túl működik a fantáziájuk

hány  embernek  van  olyan  gondolat  világa

 

hogy  az  ember  esze  igazán  meg haladna

 

igazán  túl  egy  meg  történt  est egy  féléve

 

aki úgy mondva nagyon  kedves voltam szinte

 

hülyéskedtem  vele  ő  az  volt  baja  nagyon

 

sértődékeny   ugye  ilyenkor  tudni  kel határt

 

meg  próbáltuk azt  menyire  szeret őt  mind

 

barát  de  egy  darabig  működött  is  ez  dolog

 

de egyik  ember aki  meg hallotta  dolgot  igazán

kezdet   működni az agya  ő meg én mi

 

szerelmesek  vagyunk egy másba   gondolatba

 

már  úgy  volt  egy más közt mind ha  meg vettük

 

volna képzeld gyűrűt  ugye  egy  darabig el viszeli

 

ezt  embert  és  meg tudja  az illető akivel kedves

 

voltál  de  másik gondolat  világa nagyon

 

működött   hogy  már  azt  terjesezte dolgot

 

mi  szerelmesek vagyunk az illető meg tudta úgy

 

volt  vele  kicsikét  pihent és   elutazik   innen mert

egyes  emberek  rá  érnek  és  agyuk olyan

 

dolgokon jár  egyik  szerelmes  abba  illetőbe

 

csak  ez  nem  igaz  kor  nagy  volt köztünk és

 

tiszteltem őt és  kedves  voltam hozzá . mert

 

kiderült  hogy  igazán  sértődékeny ugye  ilyenkor

 

igazán  kedves  kel  lenni   hozzá ahhoz  illetőhöz

 

meg  gondolni dolgokat  mit  mond másiknak ne

 

bántsa  meg mai  világba nagyon sok érzékeny

 

ember van ilyenek  egy rése lelkük igazán tud

szeretni de   van  egy pontjuk ami érzékeny

 

amit  nem  szabad   meg  bántani ő ilyen és ha

 

te  kedvességgel  közelíts ő kedves fog leni veled

 

az életbe . akivel  kedves voltál és  terjes tették

 

dolgot mi  szerelmesek ugye  ő elment  hogy

 

pihenjen egyet  meg  ne  terjesnek olyan dolgot

 

ami  nem  igaz  ugye  ilyenkor  emberek egy rése

 

elhíresztelik  dolgot  tovább adják egy másnak

 

ami  nem  jóhoz vezet  idő után azért ilyenkor

egyik embernek el utazni ne  terjesnek ilyen

 

dolgot  ami nem igaz  . de  amikor vissza  tér

 

abba  közösségébe  te   akivel kedves voltál

 

ugyanúgy  csinálni kel kicsikét óvatosan hogy

 

egyesek  ne járjon  gondolat  világa olyanon

 

ők szerelmesek  nem igaz  csak meg próbál

 

kedves  leni mindenkihez  mai világba  nagyon

 

fontos legyen  előtted kedves kedni kel

 

mindenkihez  úgy jó essen neki  .de lesnek

 

mindig  olyan emberek világba aki panaszkodnak

 

nincsen  idejük  de  az agyukat tudják használni

 

olyan dolgon a másik kedves akkor biztos

 

szerelmesek nem igaz  csak kedvesnek kel leni

 

másikhoz meg fogja hálálni dogot ha kedves

 

 

lesel hozzá .az még nem szerelem csak máskép látják

 

egysek egy dolgot  ami nagy baj

 

piszkálódás nem vezet jóhoz

embernek  hányszor  van  az hogy  valamivel

 

igazán csak  kellemetlenséget okozunk  neki

 

de  kénytelen  az  ember  azt kellemetlenséget

 

is  elviselni  biztos  voltál olyan  helyzetbe  más

 

igen  csak  más tempóba van  ha  mégis neki álnál

 

kicsikét  piszkálódni ugye  ilyenkor  könnyen  vissza

 

üthet  piszkálódás másik iránt  ami  úgy  mondva

 

nem  igazán  szép  meg  tenné  valaki és  vissza

 

jutna dolog  füledbe  te  is  fel lennél  háborodva

dolgokon igaza  van   te piszkálódtál másik felé

 

fülébe jutott  te ilyet   tettél   neki    esik  jó

 

másik  ember  társunkkal ilyet  tettél  ugye  ilyenkor

 

mind  2 embernek nem esik jó ez ugye mind két

 

embernek  ez  bosszantó  de  elnézést kel kérni

 

és  legel  zárni ezt  dolgot  nem kel  másikat

 

cseszegetni   márt ugye  mind 2embernek

 

kellemetlenséget okozunk  meg tudja ha

 

elnézi akkor jó  de  így  is  ördög be  tette lábát

 

feléd  mert  elkezdet másikat piszkálni ami ugye

 

mondva senkinek  nem  esik jó pántodat őt az

 

meg  ugye  az  nem  szeretetből van másik felé

 

ezért  nem kel ilyet  csinálni mégis meg  történne

 

gyorsan  helyre hozni másikat ne piszkálódjak

 

az  nem   szeretetből  van másik iránt ugye meg

 

történt   ez ugye  senkinek  nem esik jó hányszor

 

van  az  agyadba  lehet  nem  szeretnek téged de

lehet  magaddal  van gond  egy kicsikét  magadba

 

nézel   piszkálódtál és senkinek nem  est jó ugye

 

várnád  szeresnek de  te elnyomod  piszkálódással

 

ami  nem igazán  szeretetből van ugye ez meg

 

mind 2félnek  bosszantó ha elnézést kérünk  le

 

zárjuk dolgokat  és  szeretni kel  egymást elkel

 

fogadni  ilyen  szeretni  kel másikat  nem kéne

 

piszkálni másikat  az  senkinek   nem  esik jó az

 

milyen  kellemetlenség  mind 2 embernek az ami

 

nem  szeretetből   fakad  szeretni kel másikat

 

nem piszkálódni  kéne  másikat  te így viszonzol

 

dolgot  piszkálódsz  ezt  viszonzást  kapsz  majd

 

másik  embertől  ne  várjál mást ez  szertelenség

 

műve  de  mi   nekünk szeretünk kel mind embert

 

és  elkel fogadni  ő ilyen ne  piszkálódás  legyen

 

másik ember iránt  mert  az nem  igazán vezet jó

 

hoz mert  utána helyre kel hozni dolgokat hogy

 

nem piszkálódsz  embert az nem vezet jóhoz

 

szeretni kel másikat ő is úgy  tud  majd  téged

 

szeretni  amiien vagy és elfogad  téged  szert.

 

 

 

 

 

 

a barátság

A szenteket mindig bűnösnek kellene tekinteni, amíg ártatlanságuk be nem bizonyosodik, bár természetesen nem lehet minden esetben úgy a mércével mérni őket. Gandhi esetében a következő kérdéseket tennénk föl szívesen: milyen mértékben sarkallta a hiúság – annak tudata, hogy szerény, meztelen öregemberként ül az imagyékényén, és merő szellemi erejével birodalmakat rázkódtat meg –, s mennyit engedett az elveiből, amikor foglalkozni kezdett a politikával, holott az természeténél fogva elválaszthatatlan az erőszaktól és a csalástól? Hogy biztos választ adhassunk, roppant tüzetesen meg kellene vizsgálnunk Gandhi tetteit és írásait, mert egész élete valamifajta zarándokút volt, amelynek során jelentőséget kapott miden cselekedet. De ez a húszas évekkel záruló, félbemaradt Önéletrajz olyan bizonyíték, amely erősen Gandhi javára szól, főképp, hogy életének ahogy ő mondaná – meg nem tisztult szakaszát tárgyalja, s emlékezetünkbe idézi, hogy a szentben vagy a majdnem szentben fölöttébb eszes, rátermett ember lakott, aki, ha úgy dönt, ragyogó pályát futhatott volna be mint ügyvéd, hivatalnok, esetleg mint üzletember is.

Emlékszem, hogy az idő tájt, amikor az Önéletrajz (Az igazsággal való próbálkozásaim története) először napvilágot látott, én egy indiai újság egy nyomott lapjain olvastam a bevezető fejezeteket. Kedvező benyomást tettek rám, Gandhi személye viszont, legalábbis akkor, nem. A nevéhez társuló dolgok – a háziszőttes ruha, „a lélek erői”, a vegetarianizmus – nem vonzottak, és középkorias programja nyilvánvalóan nem volt életképes egy elmaradott, éhező, túlnépesedett országban. Szemet szúrt az is, ahogy az angolok kihasználták, illetve azt hitték, hogy kihasználják. Szigorú értelemben, mint nacionalista, ellenségük volt, de minthogy válságról válságra az erőszak megakadályozásáért lépett föl – márpedig ez, brit szemszögből nézve, azonos volt mindennemű hathatós cselekvés megakadályozásával –, nyugodtan tekinthettek rá úgy, mint „a mi emberünkre”. Magánbeszélgetésekben ezt néha cinikusan be is vallották. Hasonlóan gondolkodtak róla az indiai milliomosok is. Gandhi bűnbánatra szólította fel őket, s így természetesen jobban kedvelték, mint a szocialistákat és a kommunistákat, akik alkalomadtán a pénzüket is elvették volna. Kétséges, hogy hosszabb távon mennyire megbízhatóak az efféle számítgatások; Gandhi maga mondja, hogy „a megtévesztők végül is saját magukat tévesztik meg”; mindenesetre azt, hogy majdnem mindig szelíden bántak vele, részben annak is köszönhette, hogy hasznosnak vélték. Igazából csupán olyankor dühödtek meg rá a brit konzervatívok, amikor, mint 1942-ben, voltaképp egy másik hódító ellen akarta fordítani az erőszakmentesség politikáját.

De még ekkor is tanúja voltam, hogy a brit tisztségviselők, akik félig mulatva, félig rosszallóan emlegetik Gandhit, őszintén kedvelik és csodálják is a maguk módján. Soha senki nem állította róla, hogy korrupt vagy közönségesen becsvágyó, vagy hogy bármely cselekedetére a félelem vagy a rossz szándék indította volna. A Gandhi-szabású emberek megítélésében ösztönösen is magasabb mércét alkalmazunk, így aztán egyik-másik erénye szinte észrevétlen marad. Például még önéletrajzából is kiderül, hogy természet adta fizikai bátorsága egészen kivételes volt; halálának körülményei később ugyanerre világítottak rá, hiszen minden olyan közéleti embert, aki valamennyire is félti a bőrét, gondosabban őriztek volna. Ugyancsak hiányzott belőle az a mániákus gyanakvás, amelyről E. M. Forster joggal mondja Út Indiába című regényében, hogy éppolyan megrögzött bűne az indiaiaknak, mint az angoloknak a képmutatás. Bár kétségtelenül éles szemmel fedezte föl az őszintétlenség jeleit, úgy látszik, ha csak lehetett, hitt a másik ember cselekedeteinek jóhiszeműségében, s abban, hogy mindenkinek van egy jobbik énje, melyen át hozzá lehet férni. Noha szegény középosztálybeli családból jött, és eléggé hátrányos helyzetből indult pályáján, külső megjelenése pedig alighanem jelentéktelen volt, mindig mentes maradt az irígységtől és a kisebbrendűségi érzéstől. Amikor Dél-Afrikában először találkozott a bőrszín szerinti megkülönböztetéssel, annak is a legrosszabb formájával, inkább csak elképedt. Még akkor is, amikor lényegében a bőrszínek háborúját vívta, képtelen volt faj vagy státus szerint besorolni az embereket. A tartományi kormányzó, a gyapotmilliomos, az éhhalál szélén tengődő dravida kuli, a brit közkatona mind egyenlő ember volt a szemében, akihez nagyjából ugyanúgy kell közeledni. Feltűnő, hogy még a lehető legrosszabb viszonyok között is, mint Dél-Afrikában, amikor sokak szemében ellenszenvessé vált mint az indiai közösség védelmezője, megmaradtak mellette az európai barátok.

az emberi türelemről

kicsikét  emberi türelemről  ugye  az végletig

 

el  tudja  dolgokat  amit  épen  el  viseli

 

hányszor  van az  embernél  hogy  el türi  másik

 

embernek    a hülyeségét  másiknak az  hány sor

 

van  az  embernél  annyira kényelmesnek akarja

 

magát elő  adni  hogy  ő  semmivel nem  akar

 

foglakozni és kényelmesen  akarja élni  életét.

 

 

úgy  van  vele amikor úgy  mondva meg kéne

 

fogni  a  munkát ő elő adja ő neki  másért kapja

 

pénzt  többi  kollegája  úgy van vele  végezze el

 

ő  nem  fog  segíteni  mégis  baja van ordít  hogy

 

van  időd  segítenél rajtam   segít az rajta  de  ő

 

igazából nem   akarja viszonozni másikon segítsen

 

rá szorul   kölcsönös segíteni másikon úgy

 

gondlom egy másnak vissza adják  segítséget

 

nem úgy  kel  csinálni  ordítok  el várom segítsen

 

de ő csak  szája  jár  ugye  ez  miatt bosszantó

másik  embernek  mondjuk egyik ember ordít

 

baja  van mert  nem talál dolgot  nem is mozdul

 

meg  érte meg várja kezébe nem  adják  biztos

 

jártál  úgy  hogy  más igazán  nem hiányzik életből

 

ere  meg  jelenik ő gyorsan  hozad amit  kér  mert

 

nem mozdul  meg érte biztos olyan meg teheti

 

el megy érte  de  kényelmes és  nem mozdul egy

 

tapótat  sem  ugye  ez  másik embernek  igazán

 

bosszantó  dolog hányszor  az kénytelen el viselni

dolgot amit épen tesz  másik illető én úgy kezelek

 

ilyet el  viselem de  úgy  oszontom időt  tudom

 

igazán  akarok  vele  dolgozni  igazán  ideg elő

 

csak  ember kénytelen tűrni el viselni dolgot

 

ameddig bírja  másik felé.

 

Szeretettel  fordulok   önökhöz   idén is  ha  szeretne  adó  1%  adja    beteg

 

Fiataloknak  tovább   tudjon   működni  alapítvány  előre  köszönjük  gondol-ránk  is

 

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

Az Alapítvány neve:  Tura Egyházközségéért Alapítvány

 

Az Alapítvány adószámunk:      18206672-1-13

 

Vácszentlászlói Egyházközségért Alapítvány egyházközségünk által működtetett civil szerevzetet, amely adószáma: 18727133-1-13

 

 

a szeret tovább adás milyen fontos az életbe

hány  ember  éli úgy  dolgot  hogy  nem valósítja

 

meg  ha nem  cselekedi azt dolgot  hányan vannak

 

úgy hogy cselekedi  azt  hogy  szeret milyen fontos

 

lenne e  világba de  úgy  van  vele hogy  nem

 

foglakozik ezzel  meg  teszi azt  szeret vinne abba

 

helységbe ahova  mondjuk képes  meg  teszi

 

egy  darabig    gyakorolja mit kéne vinni oda  abba

 

helységbe ami  nagyon fontos  egy  darabig úgy

 

cselekedi de  igazából  nem  gyakorolja amit kéne

csak  szája  nagy életbe szeret akar vinni  egy

 

helyre de  nem valósítja meg  az életbe ami úgy

 

gondolom igen  csak  nagy  probléma ha  egy

 

helyre  szeret  kéne vinni azt  életbe  gyakorolni

 

kéne  tovább  kéne  azt  bizonyos szeret és  nem

 

úgy  mint  egyesek meg  élik azt  szeret tovább

 

adást de  nem  váltatja  tettekre ami igazán nagy

 

baj  lehetőség van  tettekre kel  váltani szeret

 

tovább adást ezt életbe  nagyon fontos a szeret

mindig  úgy kel élni másik illető  tudjon kapni

 

belőle  tettekre tudjuk váltani ezt szeret tovább

 

adást élni is kel ilyennel nem  csak teszem a szeret

 

adást de  nem valósítja meg ez nagy baj a szeret

 

világba meg is kel élni  tovább adom szeret ádást.

 

nem csak teszem amit kel de  nem váltom

 

tettekre. ezt  tettekre kel váltani . mai világba.

 

Szeretettel  fordulok   önökhöz   idén is  ha  szeretne  adó  1%  adja    beteg

 

Fiataloknak  tovább   tudjon   működni  alapítvány  előre  köszönjük  gondol-ránk  is

 

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

Az Alapítvány neve:  Tura Egyházközségéért Alapítvány

 

Az Alapítvány adószámunk:      18206672-1-13

 

Vácszentlászlói Egyházközségért Alapítvány egyházközségünk által működtetett civil szerevzetet, amely adószáma: 18727133-1-13

 

 

hány ember tete volna kedvére dolgát

sok  helyen  még  mai  nap  engedtek   meg

 

dolgokat  egyes hely  így igazán meg  voltak

 

szorulva az  emberek e  miatt  járvány miatt

 

hány ember  csinálta volna  kedvére  dolgát  de

 

volt neki  se  kelet munkába menni járvány miatt

 

sok  ilyen  előfordult     meg úgy meg oldották

 

csöke netet erővel  meg oldani dolgokat járvány

 

idején sok ilyen elő fordult de  már  sok ember

 

kicsit  fel  lélegezhet   vége tért   első folyamata

járványnak  mehet  dolgozni az illető engem ez

 

nagyon  nem érintet  csak hányszor mehetem

 

volna  de  örömhírt  be venni templomból de

 

nem volt  engedélyezve igy neten néztem ezt

 

így pótoltam be ezt jó hírt  de  az nem  olyan mint

 

ha  az  ember elmegy  templomba otthon érzi

 

maggát  csinálja amit kel és misén részt vesz

 

magába  lélegzi  jó hírt  mai naptól ezt is sok

 

helyen meg engedték hány  ember örül ennek

is végre kedvére mehet oda  megy ahova ő

 

nagyon   szeret menni .

 

Szeretettel  fordulok   önökhöz   idén is  ha  szeretne  adó  1%  adja    beteg

 

Fiataloknak  tovább   tudjon   működni  alapítvány  előre  köszönjük  gondol-ránk  is

 

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

Az Alapítvány neve:  Tura Egyházközségéért Alapítvány

 

Az Alapítvány adószámunk:      18206672-1-13

 

Vácszentlászlói Egyházközségért Alapítvány egyházközségünk által működtetett civil szerevzetet, amely adószáma: 18727133-1-13

egy öröm szerezés másik embernek

kicsikét  mások öröméről nem  igazán

 

beszéltem  most   kicsit arról beszéljünk

 

mindenki  volt  már  valahogy  úgy  ő nagyon

 

meg  szeretné  lepni másik ott  kicsike  öröme

 

legyen  az  életbe  ki  terveli  neki mivel lepje

 

meg  öt  .egyik  ember  minden öröme  abba

 

van  ha  lát  mondjuk egy sportot akkor neki

 

ilyen  dologgal kel  neki örömet  szerezni én

 

apámnak  minden boldogsága az sportot

 

tud  nézni  meg  olvasni ilyen  embert  egy

 

értelmű   hogy  ilyen  dologgal kéne  örömet

 

szerezni  ki  gondolom  ma  meg  próbálom öt

 

meg  lepni szeretné  el  megyek neki úgy

 

mondva  nagy örömmel  hogy  szerezek neki

 

majd  örömet  úgy mondtam neki anyu nem

 

bír létezni valami nélkül én    meg feledtem

 

 

apámnak te  se  bírsz  sport  újság nélkül

leni közli  meg  birok leni nélküle már ő

 

azért  amennyibe  kerül az  újság  nem fog

 

annyit  kiadni érte ez  azt jelenti sajnálja

 

magától azt  dolgot  ami nagy gond azt

 

tanultam amit  úgy mondva örömöd van

 

 

benne jó neked  azt  magadtól soha  ne

 

sajnáld  én  úgy  voltam  ma  meg lepem

 

apámat egy újsággal amit  szeretem  volna

 

az  nem  volt  egy másik újsággal  leptem meg

 

amikor  haza  vittem nagy örömmel neki nem

 

igazán örült  de  utána  kicsikét  örült  annak

 

meg léptésnek amit kapott  tőlem

 

 

egyeseknek mindet szabad úgy van vele

biztos  van  olyan ember  életbe  amikor  úgy

 

gondolkozik  ő  úgy van  vele  neki   ne

 

mondjanak meg  dolgokat  mit  lehet  egy

 

terülten ő akkor  úgy van vele  nem  foglalkozik

 

dolgokkal ami  egy  helyen illő lenne mondjuk

 

elmész egy  helyre vendégül látnak  téged és

 

meg  lenne  szava dolgok hogy  várják el  milyen

 

lenne  ő akkor  fel  lenne  lázadva az illető neki van

 

igaza  de  nincsen  igaza  csak  nem tudja  meg

magyarázni  hogy  amit  csinálsz az nem  szép

 

és  meg  mondaná   neki  dolgokat  akkor  ő föl

 

van  háborodva  magának akarja  magyarázni

 

igenis  neki  igaza ne  mondja meg  neki mit  is

 

szabad  valahol ő  tudja egyszer  egy  ember

 

elkezdi  játssza  nagyot  hogy  neki mindet

 

szabad  és  úgy  van  vele  egyik  ember rá hagyja

 

hagy menjen feje  után  az illető mert   nem  lehet

 

meg  magyarázni dolgot  akkor  magának ad

igazat  ő tudja  dolgot  egyszer egyik ember

 

aki nem tűrte  hogy  neki  meg  magyarázza

 

amit  kel akkor  az illető  neki  mindet  szabad úgy

 

volt vele  neki  ne mondja senki dolgokat én kel

 

akkor  szemetemet akkor  eldobom én ezt

 

gyakorlom biztos  így  él  otthonába is  szemetet

 

nem kije lőtt helyre teszi  eldobja ehhez van kedve

 

az baj  ezzel meg fordulsz sok helyen egy eszek úgy

 

vannak   mindet  szabad  . ne  mondja  meg neki

senki  mit szabad  mert  akkor fől  lesz háborodva

 

keresi  magához  való igaságot  lehet nincsen igaza

 

de  akkor   igazat  akkar .egyszer aki úgy volt vele

 

élte  az életet ahogy gondolta nem tudta  hogy

 

rosszat csinál egyszer  egy olyan hivatalos

 

személy  lehet meg bünteti és akkor lesz baj

 

de  akor tudni fogja dolgokat és  meg jegyzi

 

szabályt  és  akkor nem csak mindent  szabad

 

neki  rá hagya  dolgot  egyik ember meg jegyzi

életbe őt  mit  csinált  és  magának akarta

 

az igazat mégis porul járt .

 

Szeretettel  fordulok   önökhöz   idén is  ha  szeretne  adó  1%  adja    beteg

 

Fiataloknak  tovább   tudjon   működni  alapítvány  előre  köszönjük  gondol-ránk  is

 

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

Az Alapítvány neve:  Tura Egyházközségéért Alapítvány

 

Az Alapítvány adószámunk:      18206672-1-13

 

Vácszentlászlói Egyházközségért Alapítvány egyházközségünk által működtetett civil szerevzetet, amely adószáma: 18727133-1-13

a szabály az embernek

embernek  amikor  úgy  mondva fel  lé lekezdünk

 

amikor   meg  hallunk  egy  bizonyos  jó hírt  az

 

az  ember  nagyon sok ideig  benne  voltunk

 

ebbe  járvány  helyzetbe hány  ember  volt úgy

 

életbe  hogy  amit  meg  szabadtak dolgokat

 

nem  jó  esik  az  épen  hogy  nekik új szabályt

 

adjanak neki  de engedelmeskedni kel  ez ügybe

 

is  amit  meg  szabadnak dolgokat  járvány idején

 

hogy  kerüljük közösséget úgye  ilyenkor  sok ű

ember  háborgót  és  nem tetszet ez szabály

 

de  hogy  járvány helyzetbe  volt   biztos volt

 

olyan  te  mentél  volna úgy oda arra helyre

 

ahogy meg  van  írva eddig  nyitva van és

 

nincsenek úgy  mondva határok hány ember

 

lehet  ott  most  ugye  járvány  helyzet volt

 

hány sor  volt  az neki ne  szabják meg  dolgokat

 

ő úgy  akar  tenni  ahogy ő  szeretné de  hogy ez

 

járvány helyzet volt  sok  helyen sok sor  úgy volt

az  embernél ő  csinálja  dolgot  ahogy szokta

 

de  engedelmeskedni  kelt  elkelt  fogadni amit

 

járvány   helyzetbe voltak dolgok biztos nehezünk

 

re  est  ez  dolog  meg  tartása de  meg kelet

 

tartani és   elfogadni amit  kel ugye  már pár

 

hete  haljuk jó hírt kevesebb  beteg így

 

járvány múlóbba van  enyhítenek dolgokon

 

meg  haljuk enyhítéses dolgot  ugye  az

 

ember  sok sor  örül ennek  vége  ennek

járvány  helyzetnek  kicsikét szabad az

 

ember  az életbe   nincsen olyan szabály.

 

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

ember kivan éhezve szeretre

sok helyen  igenis  hiányolják azt  bizonyos

 

szeretet  másik  ember  felé  ép  ha    meg

 

látom másik  embert  akit  csak úgy mondva

 

épen  csak annyira fogadom el  hogy  épen  csak

 

rá  mosolygok  abba  környezetbe van  annyira

 

bírom   elfogad amúgy  épen  lehet hogy  találom

 

benne  hibákat és    nagyon  nehezen tudom  el

 

viselni  életbe ami  igen  csak  nagy  probléma

 

meg  kel  tanulni másikat  elfogadni és  ő  is lehet

hogy  szeret  hiánya  van mai világba nem kapja

 

meg  épen  csak  elviseli őt  ami  igen csak  nagy

 

gond  mondjuk  egyik  ember  aki kivan éhezve

 

szeretetre  ő  ezt  nem igazán érzi ugye  ezt  úgy

 

mondva  ezt tovább kéne  adni ne  érezze  azt

 

hogy  ő  szeret hiányba szenved  lehet  hogy más

 

gondoltok  jutnak eszébe ami  lehet  hogy  nem

 

igaz  ilyenkor tanácsot  lehet kérni egy olyan

 

embertől  aki  tapasztaltabb lehet hogy igen

csak  szeretnek épen szeret hiányba szenved

 

az  illető  és  nem  igazán kapja  meg azt erről

 

magamba  is kel  táplálni dolgokat igenis

 

szeretik őt  csak  nagy probléma az hogy

 

másik ember  aki  lehet kivan éhezve szeretetre

 

lehet épen  ráflyuk és  nagyon nehezen bírom

 

elviselni meg  kel  tanulni szeretni másik

 

ember  társunkat  mai világba nagyon meg

 

mutatja azt  szeret hiányt  másik felé nem

szabad ezt  éreztetni nagyon nagy gond

 

világba  ha  belenézel igen  csak média is

 

a gyűlöletet hajkása minden  ember társunk

 

felé  nekünk meg  ellenkezőt kel  vinni világba

 

a  szeretet mert világ kivan éhezve erre.

 

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

aki meg akart gyógyulni

Pár kilométerre a várostól, a dombon, a nagy lepratelepet magas kőfal vette körül, s tetején az őrszemek fel-alá járkáltak. Akadt köztük fennhéjázó, goromba, de többnyire megértőek voltak. Szürkületkor a leprások összeverődtek a bástya aljánál, és kérdezgették a barátságosabb katonákat.

– Gaspare – mondták például –, mit látsz ma este? Van valami az úton? Azt mondod, szekér? És milyen az a szekér? És a királyi palota ki van világítva? Meggyújtották a fáklyákat a toronyban? A herceg visszajött? – Ez így ment órákig, soha nem fáradtak bele, s bár a szabályzat tiltotta, a jólelkű örök válaszoltak, gyakran nem létező dolgokat találtak ki, elhaladó embereket, ünnepi kivilágítást, tüzeket, még az Ermac vulkán kitörését is, mert tudták, hogy minden hír kellemes szórakozást jelent ezeknek a bezártságra ítélt embereknek. A súlyos betegek, a haldoklók is részt vettek az ilyen összejöveteleken, a még jó erőben levő leprások hozták ide őket hordágyon.

Csak egyvalaki nem jött, egy fiatalember, nemes lovag, aki két hónapja került a leprakórházba. Nagyon szép férfi lehetett, már amennyire ki lehetett venni, mert a lepra elképesztő gyorsasággal fertőzte meg, rövid idő alatt teljesen elcsúfította az arcát. Mseridonnak hívták. – Miért nem jössz? – kérdezték, mikor elmentek a kunyhója előtt.

– Miért nem jössz te is hallgatni a híreket? Ma este biztosan tűzijáték lesz, és Gaspare megígérte, hogy leírja nekünk. Nagyon szép lesz, meglátod.

– Barátaim – válaszolta szelíden, egy fehér ruhával eltakarta oroszlánarcát, és kihajolt az ajtón –, megértem, hogy nektek vigasztalást jelentenek az őr hírei. Ez az egyetlen szál maradt számotokra, ami a külvilághoz, az élők birodalmához fűz benneteket. Igaz, vagy nem?

– Hát persze hogy igaz.

– Ez azt jelenti, ti már beletörődtetek, hogy soha nem kerültök ki innét. Én pedig…

– Te?

– Én pedig meg fogok gyógyulni, nem mondtam le, én olyan… értsétek meg, olyan akarok lenni, mint régen.

Ott ment el a többiekkel együtt Mseridon kunyhója előtt a bölcs, öreg Giacomo, a telep patriarchája. Legalább száztíz éves volt, és majdnem egy évszázada emésztette a lepra. Nem volt már felismerhető testrésze, nem lehetett megkülönböztetni rajta sem a fejet, sem a karokat, sem a lábakat, a teste egy három-négy centiméter átmérőjű póznává alakult, amit nem lehet tudni, hogyan egyensúlyozott; a tetején levő fehér hajcsomóval olyan volt nagyban, mint azok a légycsapók, amiket az abesszin nemesek használnak. Talány, hogy hogyan látott, beszélt, táplálkozott, mert az arca teljesen szétmállott, nyílások sem látszottak a fehér, nyírfakéreghez hasonló varon, ami borította. De ezek a leprások rejtélyei. Ami a járását illeti, mivel ízületei sem voltak, egyetlen lábon ugrálva vonszolta magát, az is olyan volt, mint egy bot, aminek lekopott a vége. De nemhogy borzalmas nem volt, hanem egészében véve kedves jelenség volt. Tulajdonképpen növénnyé változott ember. És jóságáért, okosságáért mindenki tisztelte.

Mikor az öreg Giacomo meghallotta Mseridon szavait, megállt, s ezt mondta:

– Mseridon, szegény fiú, én már majdnem száz év óta vagyok itt, és azok közül, akiket itt találtam, vagy később jöttek ide, senki sem került ki soha. Ilyen a mi betegségünk. De meglátod, itt is lehet élni. Van, aki dolgozik, van, aki szeret, van, aki verset ír, van szabónk, van borbélyunk. Boldog is lehet az ember, legalábbis nem sokkal boldogtalanabb, mint a kint élők. Minden azon múlik, hogy beletörődjünk. De jaj akkor, Mseridon, ha a lélek lázadozik, és nem nyugszik bele sorsába, ha a lehetetlen gyógyulásra vágyik, akkor az megmérgezi a szívet. – Mikor ezt elmondta az öreg, megrázta szép fehér bóbitáját.

 

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

ön becsmérelés

A világra jöttem.

Lettem. Nemzettek. Keletkeztem. Növekedtem. Megszülettem. Az anyakönyvbe bevezettettem. Öregedtem.

Megmozdultam. Testem tagjait mozdítottam. A testemet mozdítottam. Egy helyben mozogtam. A helyemről elmozdultam. Egyik helyről a másikra mozdultam. Mozognom kellett. Mozdulni tudtam.

A számat mozdítottam. Érzékelni kezdtem. Észrevétettem magam. Üvöltöttem. Beszéltem. Zajokat hallottam. Zajokat egymástól megkülönböztettem. Zajokat keltettem. Hangokat hallattam. Neszeket keltettem. Zajokat, hangokat és neszeket hallatni tudtam. Beszélni tudtam. Kiáltani tudtam. Hallgatni tudtam.

Láttam. Láttam, amit már láttam. Öntudatra keltem. Felismertem, amit már láttam. Újra felismertem, amit viszontláttam. Érzékeltem. Amit érzékeltem, újra érzékeltem. Öntudatra keltem. Újra érzékeltem, amit egyszer már felismertem.

Néztem. A tárgyakat néztem. A megmutatott tárgyakat néztem. A mutatott tárgyakra mutattam. A megmutatott tárgyak nevét megtanultam. A megmutatott tárgyak nevét megneveztem. A megmutathatatlan tárgyak nevét megtanultam. Tanultam. Megtanultam. A megtanult neveket megjegyeztem. Megnevezett alakokat láttam. Hasonló alakokat ugyanolyan néven neveztem. Egymáshoz nem hasonló alakok közti különbséget megjegyeztem. Távollevő alakokat megneveztem. Távollevő alakoktól félni megtanultam. Távollevő alakok után vágyakozni megtanultam. Megtanultam a szót, hogy “vágy” és “félelem”.

Tanultam. A szavakat tanultam. Az igeidőket tanultam. A van és volt közti különbséget megtanultam. A főneveket megtanultam. Az egyes szám és a többes szám közti különbséget megtanultam. A határozószókat tanultam. Az itt és az ott közti különbséget megtanultam. A mutató névmásokat tanultam. Az ez és az az közti különbséget megtanultam. A mellékneveket tanultam. A jó és a rossz közti különbséget megtanultam. A birtokos névmásokat tanultam. Az enyém és a tiéd közti különbséget megtanultam. Szókincsemben gyarapodtam.

Mondatok tárgya lettem. Mondatok bővítménye lettem. Főmondatok és mellékmondatok tárgya és bővítménye lettem. Szájmozgás lettem. Betűk egymás utáni sorjázása lettem.

A nevemet mondtam. Azt mondtam, én. Négykézláb másztam. Szaladtam. Valami felé szaladtam. Cselekvő lettem. A földhöz képest megközelítő derékszögben mentem. Ugrottam. A nehézségi erővel dacoltam. Megtanultam testemet önnön hatalmam alá vetni. Megtanultam magamon erőt venni.

Tudni megtanultam. Tudni tudtam. Akarni tudni tudtam. Két lábamon járni tudtam. Két kezemen járni tudtam. Maradni tudtam. Állva maradni tudtam. Megállni tudtam. Fekve maradni tudtam. Hason csúszni tudtam. Holtnak tettetni magam tudtam. Lélegzetemet visszatartani tudtam. Megölni magamat tudtam. Sercinteni tudtam. Bólintani tudtam. Nemet mondani tudtam. Gesztikulálni tudtam. Kérdezni tudtam. Kérdésekre felelni tudtam. Utánozni tudtam. Példát követni tudtam. Játszani tudtam. Megtenni valamit tudtam. Meg nem tenni valamit tudtam. A tárgyakat elrontani tudtam. Egyik tárgyat a másikkal egybevetni tudtam. Egy tárgyat magamnak elképzelni tudtam. A tárgyakat értékelni tudtam. A tárgyakat szóra bírni tudtam. A tárgyakról beszélni tudtam. A tárgyakra emlékezni tudtam.

Az időben éltem. Gondoltam a kezdetre és a végre. Gondoltam önmagamra. Gondoltam másokra. A természetet levetkeztem. Lettem. Természetellenes lettem. Önnön életem lettem. Rájöttem, hogy én vagyok, nem te. Életemet közölni tudtam. Életemet elhallgatni tudtam.

Valamit akarni akarhattam, valamit nem akarni akarhattam.

Megteremtettem magamat. Aki vagyok, azzá teremtettem. Változtam. Más valakivé változtam. Életemért felelős lettem. A mások életéért is felelős lettem. Életem élet lett a többi élet között. A világot magamévá tettem. Értelmes lettem.

Már nemcsak a természetnek kellett engedelmeskednem. Szabályoknak kellett magam alávetnem. Kellenem kellett. Az emberiség történelmi szabályainak magamat alávetnem kellett. Cselekednem kellett. Tétlennek lennem kellett. Engednem kellett. Szabályokat tanultam. Metaforaként a szabályokra a “sarkalatos szabályokat” tanultam. A magatartás és a gondolatok szabályait tanultam. A külső és a belső szabályokat tanultam. A dolgok és az emberek szabályait tanultam. Általános és egyedi szabályokat tanultam. Az evilág és a túlvilág szabályait tanultam. Levegő, víz, tűz és föld szabályait tanultam. Megtanultam a szabályokat és a kivételeket a szabályok alól. Megtanultam az alapszabályokat és a belőlük levezetett szabályokat. Megtanultam tenni, ahogy kell. Társaságképes lettem.

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen