Egy nappali foglalkozáson távol segítem másnak és nagy meg lepetés vasárnap.

     Arról beszélnék, mint tettek ezen a hétfői nappali foglalkozáson. Erzsike, Zoli.

     Reszelték a sárgarépát addig. Én elkísértem Tomit a szántógépes, boltba mert,

     Otthonra kelet neki egy monitor és, galaviatúra mert a nélkül nem tud gépezni.
  
     Meg vette Tomi, ami kelet neki segítem el cipelni be internet helységbe, ahol.
   
     Javából, ment nappali foglalkozás addig Erzsike és Zoli befejezték reszelést.
 
     Hagyták hagy, álljon össze sárgarépa és zöldség, amíg ezek álnak addig mindenki.

     Elment agyagozni utána delelőt, fél12 neki ültek meg kosztolni savanyúsából,

     Készült sárgarépát, mindenkinek nagyon ízlett, el is fogyót savanyúság délbe mindenki

     Haza ment akkor mondta Tomi pedagógusnak, nekem hogy ö megy még számítógépes,

     Boltba vissza meg vette azt, dolgot, amit kelet magának bevitte, internet helységbe zárás.

     Után újra bezárta termet. Kérdezi elnök tőlem, odaadnád kulcsodat kölcsön nekem igent.

     Mondtam, kérdezi minden rendbe, van nappali foglalkozáson sóba jött, Tomi bejött zárás,

     Után  internet helységbe szól Elnök, nézem internet helységet, mit tett  ö zárás után bent,

     Körbe néztem nem vettem észre szemit. Vasárnap bejöttem, meg nézni híreket látom ott,
 
     Egy rutter  gépe  felet . ezen nagyon  meg lepődtem ez itt van nem szólt gyerek ez ügybe .
  
     Ezt, dolgot saját magának vette Tomi csak fülös legesen, költ ilyen dolgokra.

Valójában, így sokkot kinézni a szerdai napom

      Egy szerdai, napjaim, így nézik ki, reggel 5: 20felkelek meg iszom reggeli kávémat.

      Elmegyek, szobámba fel öltözni, beágyazom. Ágyamat, reggel5: 50kor elmegyek ki,

      Nyitjuk a temetőt, avval reggel, 6: 45kor itthon vagyok, fel szaladok pékségbe, meg,

      Veszem kenyeret, zsömlét, kalácsot, kifizetem, haza jövök, le szoktunk főzni még egy.

      Kávét meg iszzuk anyámmal. Reggel 7: 20 el szoktam, meni kinyitni az internet helységet.

      Mert ott szokott leni, nappali foglalkozás de én is ott szokottam leni csak szerdán más,
   
      Hol kel segítségem így csak kinyitom internet helységet, meg várom pedagógust, meg
    
      Zolit, Erzsikét, meg Tomit lefőzöm kávét nekik, utána reggel 9ora fele elszoktam, meni

      Könyvtárba, ott szokott leni állas nélküli emberek kezébe adják a nap, leszedet állásokat

      Kezükbe adjuk, van egy családsegítőből egy nő meg. Én, aki szoktam fel regisztrálni em.

      Berket, ahol akar dolgozni, oda föl regisztrálom meg haza, mennek ez reggel 11ig meggy

      Utána mindenki haza meggy én vissza meggyek internet helységbe meg nézem hogy mit
 
      Készítetek el mai nap folyamán a délig, eltart, bezárom internet helységet meggyek ki segíteni.

     Másnak az eltart délután 3ig.  Haza, jövök, meg ebédelek, begyújtok kályhába meleg, legyen,

    Fél5kor délután elmegyek templomba, ott szoktam leni 7ig, beszélgetek internet helységbe

    Netten keretül másokkal onnan elszoktam, meni haza fél8kor este meg vacsorázok kicsit  

    Tévézek utána alvás, van nekem.(hol meg fordulok mind, csak segítek, mert ennyire szeretnek engem.)

egy szép godollat

Bársonypuhán átölel az este.
Sírkertekben ezernyi gyertya ég
lángujjaival az égre festve
kedves halottak kósza emlékét.

Parányi lángjuk tánca elvakít,
árnyékok írnak titkokat közénk,
s édes-bús emlékhálót felszakít
a bánatpók,majd újat fon körénk…

Dús virágillat tölti be tüdőm,
az emlékezés szent virágai…
borús álmainkat messze űzőn
tündökölnek színpompás szirmai.

Egy -egy gyertyát gyújtok mindenkiért
akiket a sors már távolra vitt,
de apám sírhantján leteszem még
nézd, kedvenc hófehér virágait.

Titkon szívemre csendes béke száll
amint sírjánál lehajtom fejem.
Nem ragadta el végleg a halál,
hisz bennem él,míg ráemlékezem

mit ne tegyünk valaki meg valaki házastársa

Ha valakinek meghal a házastársa, a barátok virágokkal, finomságokkal jönnek, hogy vigasztalják. Ám ha egy házasság megy tönkre, halálát nem zárja temetés. Ezért az emberek általában nem tudják, mit tegyenek ilyenkor. Mit tegyünk, mondjunk, és mit ne, hogy valóban segítsünk nehéz helyzetbe került szeretteinken?

„Anyám azt mondta, ha jobb háziasszony lettem volna, nem hagyott volna el a férjem” – zokogja egy fiatalasszony, aki egy éjjel rádöbbent, hogy minden hazugság volt: a férjének volt egy másik élete, saját bankszámlával és egy szeretővel… Anyai vigaszra vágyott, de feddést kapott, ami csak még jobban összetörte. Egy másik asszony 26 év után sem tudja elfelejteni, mennyire fájtak a válásakor elhangzott szavak: „Kettőn múlik. Biztosan rajtad is múlt, hogy elhagyott egy másik nőért.”

A válás minden szinten hatalmas veszteség. Sokan elveszítik az otthonukat, a vagyonukat, a barátaikat, rokonaikat, az egészségbiztosításukat, gyermekeik társaságát, sőt egyházi közösségüket is. Ezért fontos, hogy szavainkkal ne bántsuk, hanem gyógyítsuk a válófélben lévő barátot, ismerőst. Elmondhatjuk a véleményünket, de nagyon vigyázzunk, hogyan fogalmazunk, és ne feledjük, hogy nem ismerjük az összes részletet! Íme néhány ötlet, amivel valóban segíthetünk:

Legyünk vele!
• Legyen időnk bajba jutott barátunk számára; tapasztaljuk ki, a hétnek melyik időpontja a legnehezebb számára!
• Hallgassuk végig, ne siettessük a beszélgetést! Arra van szüksége, hogy tudja: valaki törődik vele és meghallgatja a bánatát.
• Valószínűleg leginkább a biztos támasz óvja meg attól a csapdától, hogy „viszonzásul” ő is beleugorjon egy új kapcsolatba.

Álljunk mellette!
• Segítsünk neki keresztény szakembert találni, aki jól ismeri a válás okait (pl. alkohol, kábítószer, családon belüli erőszak, pornográfiafüggés, házasságtörés, kóros függőség stb.)
• Keressünk és ajánljunk neki a helyzetével foglalkozó honlapokat, könyveket!
• Beszéljük rá, hogy járjon segítő csoportba (a gyerekek is)! Ha fél, ajánljuk fel, hogy első alkalommal elmegyünk vele!
• Kísérjük el a tárgyalásokra és érzelmileg megterhelő alkalmakra (esküvő, temetés)!
• Enyhítsük fájdalmát virággal, képeslappal, zenével, reményt adó, vigasztaló szentírási igékkel!
• Üljünk mellé a templomban! A válófélben lévők sokszor a hétvégén a legmagányosabbak.
• Gondoljunk arra, hogy egész kapcsolatrendszere gyökeresen megváltozott; azonos nemű barátunkat hívjuk meg időnként vacsorázni, pizzázni, filmet nézni.
• Ha nő az illető, lepjük meg egy új ágyneműgarnitúrával, kényelmes párnával vagy új hálóinggel, hogy újra nőnek érezhesse magát!
• Ha férfi az illető, hívjuk el kirándulni, sportolni, modellvasút- vagy barkácskiállításra!

Legyünk megértőek!
• A fájdalom feldolgozásához idő kell. Tévedés azt hinni, hogy a váláson hamar túlteszi magát az ember.
• Feltétel nélkül szeressük nehézségekkel küzdő barátunkat! Ez nem azt jelenti, hogy minden döntésével egyet kell értenünk.
• Hallgassuk végig, ha öngyilkossággal fenyegetőzik, és ne vegyük félvállról!
• Öleljük meg néha! Üres az ágy, hűvösnek tűnik a lakás: az illetőnek szüksége van emberi érintésre. 
• Vegyük észre, mikor kell szeretetből szigorúnak lennünk! Ha szükséges, kérjünk tanácsot szakembertől!

Segítsünk neki!
• Segítsünk pénzügyeit újragondolni és kifizethető lakásmegoldást találni! Ha szükséges, kérjünk anyagi támogatást a templomi közösségtől! 
• Tekintsük át az aktuális kiadásokat. Nem biztos, hogy a volt házastárs hajlandó beszállni az ügyvédi és tanácsadói költségekbe, a gyerektartásba, az autó fenntartásába, a rezsibe, a vásárlási, háztartási kiadásokba.
• Ha nő az illető, segítsünk neki állást keresni! A válófélben levő nők sokszor rettegnek a munkába állástól, és nem tudják, hol is kezdjék. Lehetséges, hogy a válófélben levő férfinak is magasabb jövedelemre volna szüksége.
• Tegyünk a hűtőjébe kész- vagy könnyen elkészíthető ételeket! Ilyenkor nehezen tud koncentrálni. Nagy áldás számára, ha eggyel kevesebb dologra kell figyelnie.
• Ajánljuk fel, hogy eltesszük és megőrizzük a családi fényképeket, amíg valamelyest enyhül a fájdalom!

Amit ne tegyünk:

• Ne adjunk neki kölcsön pénzt, csak ha elfogadjuk, hogy sohasem kapjuk vissza; másként a kapcsolatunk rovására fog menni.
• Ne mutassuk a megbántottságot, ha nem hálás a segítségünkért. Időbe telhet, míg felismeri, mekkora áldozatot hozunk érte.
• Ne adjunk tanácsot, csak ha kér! Kivétel, ha pl. nem törődik a gyerekekkel vagy ha fel akarják függeszteni a közüzemi szolgáltatásokat.
• Ne gondoljuk, hogy a segítségnyújtás feljogosít a véleménynyilvánításra!
• Ne szidjuk a volt házastársat, főleg ne a gyerekek előtt!
• Ne hazudjunk a gyerekeknek, és ne próbáljunk tőlük információt szerezni! Ez rendkívül megterheli sebzett lelküket.
• Ne részletezzük mások előtt barátunk nehéz helyzetét!
• Ne gondoljuk, hogy választanunk kell! Úgy is maradhatunk barátok, hogy nem fordulunk a másik házastárs ellen.
• Ne válasszunk olyan filmet, ami válásról, szerelemről vagy gyerekek bántásáról szól!
• Ne menjünk olyan helyre, ami fájdalmas emlékeket ébreszt!
• Ne szervezzünk számára randevút; erre még csak ne is gondoljunk!
• Ne mondogassunk olyan közhelyeket, mint pl. „Isten előtt nem kedves a válás; vissza fogja hozni a férjedet/feleségedet.” Fájdalmat okozhatunk vele. Isten mindenkinek szabad akaratot ad; lehet, hogy a férj/feleség nem fog visszatérni, vagy nem változtat rossz viselkedésén.    
• Ne feltételezzük, hogy az illető továbbra is otthon érzi magát a templomban. Gyakran előfordul, hogy akit a válás miatt eltaszított az egyház, örökre elmegy. Az elvált barát, akár férfi, akár nő, segítséget és vigaszt találhat egy gyógyító közösségben.

Ki az az elvált férfi vagy nő, akin segíthetnénk

van mi ért élni mindenkinek

Az a rossz – mondta -, hogy Galambos bácsinak elment az életkedve. Mindig akkor van baj, ha a beteg feladta a küzdelmet. Majd hozzátette.
– Az élni akarás a legjobb orvosság.
Az egyik nap Galambos bácsi maga mellé ültette a feleségét.
– Elmegyek, anyjuk. Nincs már nekem miért élnem.
Galambos néni megfogta a férje lesoványodott, vékony kezét, és ránézett az öregre.

 – Hát én? Én már nem számítok? Énértem nem érdemes élned?
Az asszony hangjában annyi szeretet volt, hogy attól három haldokló is meggyógyult volna.
Galambos bácsi meglepődött, és arra gondolt, hogy ennél szebb szerelmi vallomást még fiatal korában sem mondott neki a felesége.
Amikor a doktor legközelebb eljött, fejcsóválva vallotta be Galambos néninek, hogy nem tudja mi történt, de a férje jobban van. Két hét után az öreg felkelt az ágyból, a harmadik héten kiment az udvarra, egy hónap múlva pedig elkísérte a feleségét a boltba. Hazafelé még a teli szatyrot is õ akarta volna vinni, de az asszony ezt nem engedte.
Ettől kezdve együtt mentek mindenhova. Eleinte úgy jártak, hogy Galambos néni belekarolt a férjébe, aztán a karon fogásból kézen fogás lett, majd az, hogy egy-egy ujjukat összefűzték, mintha tizenéves kamaszok lettek volna. Mindig lassan lépegettek, mint akiknek rengeteg idejük van. Inkább csak sétáltak, andalogtak. A szemben jövők néha mosolyogtak rajtuk, de ők nem törődtek ezzel.
Egyszer egy régi ismerős megállította őket, és megkérdezte.
– Tán ifjú szerelmesek vagytok?
Galambos bácsi mosolyogva helyesbített.
– Öreg szerelmesek! S ez sokkal-sokkal többet jelent.

egy szeretet ami egyes embereknek nem működik

ma arol irnák kicsit  minden ember szeretet felé hajlana  nem enyi veszekedés mások iránt másik

embert nem szeretem petig  minden emmber társunkat csak szeretetel lehet viszonyozni evvel  gonda

latot olvasák el mindenki

Szeretném, ha meghallgatnál, de nem bírálnál meg
Szeretném, ha véleményt mondanál
de nem adnál tanácsot
Szeretném, ha bíznál bennem, de nem követelnél
Szeretném, ha segítenél,
de nem akarnál dönteni helyettem
Szeretném, ha vigyáznál rám, de nem nyomnál el
Szeretném, ha néznél,
de nem vetítenéd ki rám a dolgaidat
Szeretném, ha ölelnél, de nem fojtanál
Szeretném, ha biztatnál, de nem taszigálnál
Szeretném, ha támogatnál, de nem hurcolnál
Szeretném, ha óvnál, de hazugságok nélkül
Szeretném, ha közelednél, de nem rontanál rám
Szeretném, ha megismernéd a dolgaimat,
melyek leginkább nem tetszenek neked
Szeretném, ha elfogadnád,
és nem iparkodnál megváltoztatni őket
Szeretném, ha tudnád, hogy MA számíthatsz rám…
Feltétel nélkül.

 

 

egy csalodás más szára belőlem

Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.
Kell tudni zokogni meg sírni,
Valakit megunni aztán visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!”

,,Bírnod kell,akkor is amikor mindenki bánt,
Bírnod kell,ha az élet Téged meggyaláz,
Ne add fel,ha minden kötél szakad,
Hinned kell,csak légy Te mindig önmagad….”

,,Emlékezz….Ne bánd meg azt amit tettél,mert amikor megtetted akkor BOLDOG voltál.”


„A szerelem és a könny édestestvér,
nincs olyan szerelem, mely egy könnyet sem ér.
Aki sohasem sírt az sohasem szeretett,
mert a szerelem és a könny,
egy napon született.”

“Minden nap megszűnik valami amiért az ember szomorkodik,
de minden nap születik valami új amiért érdemes élni és küzdeni!”

“El kell bírjuk terheink, mert elvesznek szép perceink.
És mindig mennünk kell tovább, egy életen és sorson át.”

“Ahol a forrás habjai, ott akarok születni.
Ahol a kertek éneke, ott akarok megszólalni.
Ahol az erdő dallama, ott akarok dalolni.
Ahol ama férfi meg asszony él, ott akarok cselekedni.
Ahol a gyermek az ablakig sem ér, ott akarok öregedni.
Ahol a jég mindent beborít, ott akarok melegedni.
Ahol a kő áttüzesül, ott akarok hűsölni.
Ahol a fagy és a tűz ugyanaz, ott akarok meghalni.”

’’Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát.
Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni,
mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli,
hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot,
hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.’’

„Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől.
Először meg kell érezned a lelkét….
Ha a lelke felől nézed, az első réteg a fájdalom, a múlt és a jelen sebei.
Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget,
a gyengédséget, a cirógatás vágyát.
Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát,
a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát,
a hatodikban a gyönyör cirógatását, a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tiéd.
Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat,
a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed.
Csak a szemét nézd, a teljes ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó,
vagy a fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van…”

“Amíg vannak olyanok, akik féltékenyek ránk és utálnak minket, addig valamit nagyon jól csinálunk.”

“Van, aki könnyen kapja meg, akit szeret,
Van, aki sír és szenved,Van, aki könnyek nélkül tud feledni,
És van, aki meghal, mert igazán tud szeretni.”

“Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem,
hanem az mit magunkban hordunk,titokban csendesen!”

“Az ember egy napon rádöbben arra,hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz,sem hatalom,sem előrejutás,csak az,hogy szeresse őt valaki igazán!”

“Talán semmi sincs szebb a világon,mint találni egy embert,
akinek lelkében nyugodtan letehetjük szívünk titkait,akiben megbízunk,
akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát,akinek egyszerű jelenléte elég,
hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.”

2 nagy temetés egy nap allat

tegnap 2olyan ember kisértünk utolso utjára nagyon fiatalon hagyta itt szereteit  evel gondalatal

kivánok minden hozátartozonak öszinte részvétemet 

Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk:
       Por és hamu vagyunk.
       Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek…
       Össze tudod-e rakni még a Margit szigetet?
       Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat,
       A halottnak szakálla nő, a neve számadat.
       Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
       Elporladnak, elszáradnak a szájpadlat alatt.
       A pillangó, a gyöngy, a szív nem az már, ami volt,
       Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt,
       És megértették, ahogy a dajkának énekét
       A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti még.
       Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké,
       A gyereknek Toldi-t olvasom, s azt feleli: oké!
       A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
       “A halál gyötrelmei körülvettek engemet…”
       Az óhiói bányában megbicsaklik a kezed,
       A csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet,
       A Tyrrén tenger zúgni kezd, s hallod Babits szavát,
       Krúdy hárfája zengi be az ausztrál éjszakát…
       Még szólnak és üzennek ők mély szellemhangokon,
       A tested is emlékezik, mint távoli rokon.
       Még felkiáltasz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat…
       De már tudod: Igen! Lehet!… És fejted a vasat
       Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
       Minden katorga jeltelen. Halottért sírni kár.
       A konzul gumit rág, zabos, törli szemüvegét.
       Látnivaló: untatja a sok okmány és pecsét.
       Havi ezret kap és kocsit. A missis és a baby
       Fényképe áll az asztalán. Mi volt nekik Ady?
       Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
       Arany szava? Rippl színei? Bartók vad szelleme?
       Az nem lehet, hogy annyi szív… Maradj nyugodt, lehet!
       A nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.
       Te hallgass és figyelj! Tudjad: már él a kis sakál,
       Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál.
       Már sarjad a vad kaktusz is, mely elfedi neved
       A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek.
       Még azt hiszed, hogy élsz… Nem… Rossz álom ez is!
       Mert hallod a dörgő panaszt: Testvér testvért elad!
       S egy hang aléltan közbeszól: Ne szóljon ajakad…!
       Egy másik nyög: Nehogy ki távol sír a nemzeten…
       Még egy hörög: Megutálni is kénytelen legyen…
       Hát így. Keep smiling. És ne kérdezd senkitől, miért?
       Vagy rosszabb voltam mint ezek? Magyar voltál. Ezért!
       És szerb voltál, litván, román. Most hallgass és fizess!
       Kimúltak az aztékok is. Lesz majd hát, ami lesz.
       Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar leletet.
       A rádióaktív hamu mindent betemet…
       Tűrd, hogy ember nem vagy ott, csak osztályidegen!
       Tűrd, hogy ember nem vagy itt, csak szám egy képletben!
       Tűrd, hogy Isten tűri ezt, s a vad tajtékos ég!
       Nem kell villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség…
       Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet.
       Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet.
       Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat,
       S ne mukkanj, mikor a boss megszámolja fogad!
       Szorongasd még rongyaid, a bugyrodat, szegény
       Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt…
       Mert ez maradt. Zsugorian nég számbaveheted
       A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet…
       És Jenő nem adta vissza a Shelley kötetet…
       És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet…
       És elszáradnak idegeink, elakad vérünk, agyunk…
       Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk:
       Ime, por és hamu vagyunk.

egy távozás só nélkül

 “Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat.  De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.
Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.”

Vasárnapi napom pihenés és délután, pedig hangverseny

Tegnap reggel sokkot időbe, felkeltem, bementem, az anyámék szobájába meg,

Inni reggeli, kávémat, utána föl öltöztem szobámba, elindultam reggel6 előtt,

Tetem egy kört és reggel 7elött itthon voltam, ősze pakoltam hangosító berendezést,

Egy táskába, mert elromlót egy alkatrész benne elkel majd, vinnem egyik ismerősömhöz.

Aki ért hozzá. Reggel 8kor kicsit, kint tevékenykedetem, kertbe olyan fél órát voltam,

Kint jöttem be, megnéztem, tv be, milyen idő lesz ma utána kikapcsoltam tv ét, elkezd,

Tem, meg mosakodni, utána fel ültőztem, ünnepi ruhába és elindultam fél 10kor,

 

Templomba és azzal, Egyűt elvittem hangosító berendezést, mert templomba, oda,

Jön ismerősöm, onnan viszi, el majd magához meg javítja. Mise fél 11kor kezdőt el,

Annak vége délbe haza jöttem pihentem egy kicsit, délután 2kor fel keltem lefőztem.

 

Egy kávét megittuk anyámmal, azután kijöttem szobámba begyújtottam, mert hideg,

Idő van délután fél4 kor beszéltem telefonon egyik Atyával 20percig tartott azután.

Fel ültőztem megint ünnepi ruhába, mert egy hangversenyre voltam hivatalos, ahol.

Papok énekeltek és segéd Püspök atya volt ö volt műsort ő mondta be, kikövetkezik,

Annak hangversenynek este fél 8kor volt vége beszéltem segéd, Püspök Atyával,

 

Mondata nekem imádkozni fogok érted azután én is haza, jöttem, meg vacsoráztam,

 

Elmentem aludni..

EGY SZERELEM VÉGE AMI IGAZÁBOL NEM CSAK NÖ ÉREZETE EST

“Mások félnek, kifogásokat keresnek, hogy nehogy újra szerelmesnek kelljen lenniük, de ritkán lelünk igaz társra,
ha tehát ilyen szerencsések vagyunk, hallgassunk a szívünkre?
Mi lehetne jobb, mint egy második szerelem és egyúttal egy kicsit öregebbek, kicsit bölcsebbek vagytok és a lényeg, hogy óvatosabbak is. Mert bizony a szerelem lehet spontán és csodálatos. De ugyanúgy önző is. És néha a legjobb döntés, egyszerűen odébbállni? Néha úgy tűnhet, hogy a feledés a legjobb döntés, legalábbis a legbiztonságosabb. De mi van ha valaki a puszta létével örömet okoz, holott már a nevetésről is lemondtatok? Akkor is elengednétek?…”

Egy péntek este, amikor nagyon nagy öröm ért +áldás rám

Pénteken, délután 5orakor, elmentem, templomba meg hallgattam rózsafüzért,

 

Közbe, meg érkezet, Váci egyházmegyés Püspök Atyja, kezet fogott velem még,

Igazából nem találkoztunk de most kezet fogott velem, utána fel ültőztetek püspök

Atyát, negyed 7kor este elkezdőt mise keretébe 3cserkészt avatott fel. Püspök Atya,

Misének vége fél8kor este, volt szerencsém segíteni Püspök Atyának elvenni tőle mise.

 

Ruhát, rám mosolygót, de volt még neki dolga bent sekrestyébe kelet egy rozsa füzért

Meg áldani, Püspök Atya azt nem tudata, nekem fogja meg áldani rozsa füzért újból

 

Rám mosolygót, meg hallgatta mi kínom, jó itt folytassuk, ha bejöttem fényképezésből

Bejött fényképezésből, Püspök Atya nem folytatni beszélgetést, mert dolga volt de volt

Szerencsém meg ismerni közelből, legvégén, meg úgy köszönttel tőlem Isten áldjon

 

Meg téged. Kérdeztem valakit ez áldás csak feléd szállt nem mást áldott meg Püspök

 

Atya, ha nem evvel csak téged áldott meg Püspök atya ez mondat, amit mondott nekem

Többet ért mindennél ez áldás. Nekem ilyen még nekem nem volt így áldott volna

 

Meg Püspök Atya ürültem neki nagyon ilyen áldást, kaptam.

egy barátszág és szerelem egybe barátszágból alkulki szerelem

Én azt hittem, hogy mindig kék, ragyogó tükör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék kincsével tele az ember. 

Hogy járva a tengert, szembe kell szállni merészen a széllel,
s akkor a hajós csodákra lel, az idő nagy titkokat érlel. 

Szálltam hát, Végtelen, feléd: hullámok pörölye paskolt.
Ég s víz határa s a tengerfenék derengett: messzi, deres folt. 

S akkor megtudtam, hogy csak néha, nagyritkán kék a tenger,
és hogy üres és szürke, még ha csillog is sokszor, az ember. 

Láttam földet, hol nincs tó, se folyópor és rög, semmi más:
nincs aranyszem a porban, melyből ott gyúrják az ember fiát. 

De tudtam: Nincs szebb feladat, mint vágyva előre törni:
keresni, kutatni, hol rejlik a mag, s szeretni, és gyűlölni. 

És látni, hogy néha szürke homályon, átragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztább öröm nincs a világon mint az, ha ember az ember.

egy barátszágon alakul mindenki

Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt. Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végén levő kerítésbe.

Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. Az elkövetkező napok során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe ütött szögek száma napról-napra csökkent. Felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe.

Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját és elmondta neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Az apja azt válaszolta, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből…

A napok teltek, amikor a fiú közölte az apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben… Az apa így szólt: Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg, hogy mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor összeveszel valakivel, és egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod, de a seb örökre ott marad. Mindegy, hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad. A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb. A barátok nagyon ritka ékszerek, megnevettetnek és bátorítanak. Mindig készek téged meghallgatni, mindannyiszor, ahányszor neked arra szükséged van. Támogatnak, kitárják előtted a szívüket. Mutasd meg a barátaidnak, mennyire is szereted őket! És végezetül: A barátság öröme azt jelenti, hogy valaki rád bízott egy titkot…

EGY IDÖS NÉNI TEMETÉSE ITTHON 97volt

Mai nap egy idös nénét helyeztünk el utolszo utjára evvel gonoldalatal kivánok üszinte részvétemet

minden hozátarozojának.

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, .
s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nem rég:
“Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék” ,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: “Hol volt…”
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: “Nem volt…”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Vendég jött nappali foglakozást meg nézni hogyan működik

Ma reggel, fél8kor lementem, kinyitni az internet helységet, mert ott hétfőn, szerda,

És pénteken, nappali, foglakozás, megy 8tol 12oráig, ma mindenki pontos volt Erzsike,

És Zoli, meg, Tamás, itt volt pontba 8orára mindenki meg itta teáját vagy kávéját, bent,

 

Konyhába, el fogyástótúk, amit kiöntött magának. Utána elkezdtük foglalkozást ma pl.,

Kenyeret készítetünk el én dagasztottam a két 2zemel, Tamás kamerázott, Zoli nézet engem,

Milyen jól dagasztóm kenyérhez az alapanyagot, addig, Erzsike kötött és nézet hogy,

Kel majd elkészíteni kenyeret otthon. Az után, mindenki, kivitel nélkül leültünk agyagozni,

Hamutálcát készítet mindenki el, döntötte kinek agya át majd. fél11fele beraktuk kenyeret.

Párperc múlva polgármester ált be meg nézte milyen ügyesek, vagyunk körül, vezettük.

 

Termeken mindenkivel kezet fogott, kívánt mindenkinek eredményes munkát sok szikkeret

Főleg nekem, meg Elnök asszonynak kívánt sok szikkert eredményes munkát. Elment.

Polgármester addigra ki is szült a kenyér meg tudtuk kosztolni, hogy sikerült kenyér fél12,

Kor kimentünk ,kis dió szedni délbe pedig mindenki haza ment .

 

 

 

 

egy szeretet és szerelem

„Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk.
Aki a legkedvesebb.
Lelkünkhöz közelálló.
Olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni.
A szeretet mélyebben van.
Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben.
A szeretet nem kötelesség, nem feladat.
Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot.
A szeretet: a szabadság jegyében áll.
Senki sem mondhatja meg, kit szeressek, kit ne szeressek, még én sem utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahova akaratunk fölér – ez a lelkünknek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, a félelmek, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe.
A lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar.
Úgy hívják: szabadság.
Nincs benne kell és muszáj és az enyém és a tiéd. Nincs benne színjáték. Nincs hazugság.
Nincs idő sem – mert ahogy egy életet leélhetek valakivel és nem szeretem – s egyetlenegyszer találkozok valakivel és szeretem.
Az igazi szeretet feldúlhatja a világ rendjét…”

EGY SZERELEM AMI IGAZIBOL NEKEM NICS

Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.

Egy temetési napom pici munka fűtéssel

Tegnap reggel, időbe felkeltem, bementem, az anyámék szobájába megittam reggeli,

 

Kávémat, kijöttem szobámba fel, öltöztem, elindultam, kicsit 6elöt kerékpározni, ha

Hamar meg jártam, mert reggel 7re itthon voltam, kicsit bekapcsoltam tv megnéztem

Milyen, időjárás lesz mai nap, ráfél óra múlva ki is kapcsoltam tv. Reggel 9kor elkelt.

Intézni dolgot avval, délbe haza jöttem, meg ebédeltem, csörög telefon, hol vagyok,

Mondtam illetőnek 5percen belül, kint vagyok temetőbe oda keletem, azért hívtak ott is,

Maradtam 2orakor temetés volt azon részt sokktam, venni én viszem elhunytnak fejfáját.

Temetéssel, délután 3órára be is fejeztük már 3ora után begyújtottam cserépkályhába,

 

Picit pihentem délután 5elöt elmentem templomba, mert rózsafüzéres honapja ilyen.

 

Végezzük ájtatosságot 6után, mise van azon részt, veszem, ott vagyok este 7re vége sokkot.

Leni utána picit internet helységbe bemegyek beszélgetni mással azután sokk tam haza,

 

Meni ,meg vacsorázni ,tv nézek ,kicsit utána fél10kor este alsók.

 

 

 

 

 

Egy kertészkedés, számolás egy nap nappali foglakozáson.

     Ma arról, írok maguknak, mi történt, nappali foglakozáson, Tomi 8ora előtt meg

     Érkezet 8után párpereccel, Erzsike meg jött leöltünk elkezdtünk, beszélget jóval,

     Negyed 9kor reggel neki álltunk meginni kávénkat, azután Zoli elkezdet színezni,

     Abba hagytuk 9orakor neki álltunk cserépbe, virágot ültetni, mindenkinek, sikerült.
 
     Tomi ezt, ültetést, lefényképezette, fogunk dolgozni, azon, igazából, hogyan zajlik,

     Nappali foglakozás számunkra. Reggel 10után befejeztük ültetetést, Tomi mutogatatta.

     Fényképezőgépét, hogy mindenki ügyesen ültet addig Erzsike, és Zoli meg én is oda.

     Ültem közéjünk színezni. Addig Tomi befejezte fényképmutogatás befejeződőt utána.
 
     Megkérte foglalkoztató, tanár kezdjen el számolni, addig mi színeztünk egészen három,

     Negyed 12kor telefonált Zoli agyának jöhet érette, mert befejeztük, foglalkozást mára,

     Délbe én is abba. Mindent haza menetem.