A rossz lelki ismereti hang, ez miatt szép kapcsolat tönkre ment majd nem.

Ma, arról osztok meg gondolatot, maguknak, hogy jártam majd nem hallgattam.

Lelki ismertemre ezt tegyem, ha valakit, le akarok, rázni magamról, azt is tetem.

Amit lelki ismeretem, diktált és majd nem pórul jártam ez ügybe hallgattam .

Belső hangra, azt mondata most neved telefont neki, annak nőnek egyik ismerőse,

Nem becsülte a munkádat. Azt tetem lelki ismeretem, diktált. Elmondom önöknek,

Hogy a legjobb női kapcsolat. Tartom volt, mindig, ha egy másnak kínja baja volt.

Segíttess be vinni ezt, dolgot mert, valakivel, nem akarok találkozni vele, ugrottam .

 

Bevittem neki, ahova kelet. Elmondom önöknek az nő mindig szeretettel fordult felém.

Szeretettel felé így lett kölcsönös szeretetet köztünk. Én meg majd elszúrtam avval ,

Hallgattam, rossz lelki ismeretemre. De sikerült békét teremteni és visszatenni szeretet,

 

Közénk, ez mindenkinek kel szeretet. Hallgassanak rám ez ügybe ne úgy én jártam majd

 

Nem.

EGY SZÉP SZERELMES GONDOLAT

  • Légy szíves, szelídíts meg engem! Ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon, és én is egyetlen leszek a te számodra. – Antoine de Saint-Exupery

     

  • Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok, néma barátod, rabszolgád vagyok, alázatos és bizalmas barát, aki nem kér semmit, csak néz és imád, és nem akar lenni csak általad, csak az árnyéka annak, ami vagy. – Szabó Lőrinc

     

  • Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted. – Gabriel Garcia Márquez

     

  • Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk. – Helen Keller

     

  • A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk. – Francoise Sagan

    Szerelmes idézet

     

  • Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével. – Gabriel Garcia Márquez

     

  • Egy kapcsolat igazi próbája, hogy bár nem értünk egyet, nem eresztjük el egymás kezét. – Alexandra Penney

     

  • Valakit szeretni annyit jelent, mint egy mások számára láthatatlan csodában gyönyörködni. – Francois Mauriac

     

  • Elmúlt mint száz pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek orzik, nem szavak. – Végh György

     

  • Olyan lényt keresünk, akinek a társaságában mindig bátran követhetjük első gondolatunkat anélkül, hogy valaha is törődnünk kellene az illendőségekkel. – Stendhal
  • Korlátoznák az egészségügyi dolgozók

    Sérül a szubszidiaritás elve, az Európa Tanács ugyanis nem illetékes lelkiismereti kérdések szabályzására orvosi területen
    – Sérül a lelkiismereti szabadsághoz való jog elve, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. fejezete rögzít, és amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának állásfoglalása megerősített azzal, hogy biztosítani kell e jog érvényesülését.
    – Sérül a legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog azáltal, hogy a Jelentés az abortuszhoz való jogról beszél, holott ilyen jog nem létezik. Ellenkezőleg, minden emberi jog az élethez való jogon alapul, az abortusz pedig az élet kioltása.
    – Sérül az élethez való jog azáltal is, hogy a végső stádiumban lévő betegek esetében a fájdalomtól való megszabadítás érdekében az élettartam rövidítését, azaz az aktív eutanázia gyakorlatát nem tekinti lelkiismereti okból megtagadhatónak.
    Elfogadhatatlanok a Jelentésben foglalt, a tagországok jogi szabályozására vonatkozó javaslatok, nevezetesen, hogy
    – kötelezzék az egészségügyi dolgozókat arra, hogy lelkiismereti álláspontra tekintet nélkül a páciens által kért, kezelést (pl. az abortuszt) elvégezzék;
    – kötelezzék az egészségügyi dolgozót, hogy bizonyítsa, hogy esetleges tartózkodása valóban lelkiismereti vagy vallási nézetein alapul és hogy a beavatkozás elvégzésének visszautasítása jóhiszeműen történik;
    – fosszák meg teljesen és kizárólagosan a köz- illetve állami intézményeket és kórházakat, rendelőintézeteket attól a joguktól, hogy garantálhassák dolgozóik lelkiismereti alapon történő döntési jogát egyes beavatkozások elvégzését, ill. az ezekben való közreműködést illetően;
    – vezessenek nyilvántartást a lelkiismereti alapon bizonyos beavatkozásokat el nem végzőkről.
    – állítsanak fel hatékony panasz-mechanizmust a lelkiismereti alapon egészségügyi beavatkozásokat megtagadók ellen.

    Apámnak sokasáról mondok, mit tesz velünk

    Ma, apámról, mondok pár mondatot, mit tesz, ha itthonvan folyton tv bámulja

    Ha, szemi érdekes tv be, akkor keresztrejtvényt fejt, vagy családba mindig valakit

    Háborgat, mért nem teszed, azt mondok. Mindennap kinéz kertbe haladott valamit kert

     

    Mindenki teszi dolgát otthon, mégis azt gondja rég meg csinálná de nem meg apám csak

    Tv bújja másokat bántja, mért teszed, amit mondok. Ma, pl. felkeltet mindenkit hajnali fél4

    Kor mindenkit elment áram zörgött áram szekrénnyel ara én fel segítem, legyen áram rá5

    Percre anyám felkelt tesztvérem felkelt nagy hangjára apámnak, hogy zörög, csattog, ezt

    Mindig eljátssza, amikor elmegy dolgozni, otthon van akkor, vigyáz állásba kelleni, mert

     

    Családba vigyázva ál, mert mindig van valami kínja, apámnak rögtön ugorni kel senkinek

    Nem piheni, mert ugrani kel hívja akár menyi idő apámnak nem számit menyi, óra hajnali

    Akár este mindenkinek ugorni kel zörög valamivel. Ki nem bírja állni senkit fel keltesen

    Amikor baj van .

     

     

    Öt tévhit és öt igazság az igazi férfiasságról

    A férfiak jócskán különböznek a nőktől. Kutatások igazolják, hogy a férfi agya eltér a nőétől. A férfi másként dolgozza fel az információkat; inkább egy dologra összpontosít, míg a nő egyszerre többfelé is tud figyelni. Részben e különbségek okozzák, hogy a fiúkban torz kép alakul ki az igazi férfiasságról. E torzulásokat a kultúra is erősíti, és sokszor apáról fiúra szállnak.

    1. tévhit: Az igazi férfi robusztus, bátor és erős.

    A férfi robusztus termetéről és keménységéről ismerszik meg. Versenyszellemre nevelik. Azt tekintik értéknek, ha győzni tud, ha bátor, ha ő a nagyobb, az erősebb. A lányok nevelése általában nem ezekre a célokra irányul.

    Az igazság ezzel szemben az, hogy az igazi erőnek nem sok köze van a fizikumhoz. A fizikai erőnek is megvan a maga helye, de az igazi férfiasság ennél sokkal többet jelent: azt, hogy az illető erős jellemvonásokat alakít ki szellemi, érzelmi, lelki, kapcsolati téren.

    2. tévhit: Az igazi férfi nem mutatja ki az érzelmeit.

    Bizonyos, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben társadalmilag elfogadottabbá vált a férfiak érzelemnyilvánítása. Ennek ellenére a fiúkat többnyire még ma is úgy nevelik, hogy egy férfi ne mutasson ki és ne fogalmazzon meg érzelmeket (kivéve a haragot).

    A kisfiú sokféle érzelmet él át, de az évek során megtanulja, hogy egy férfi elfojtja érzelmeit, és mindig, még nehéz helyzetben is nyugodt, higgadt és összeszedett. Ezt sokszor az apák adják tovább fiaiknak. A fiúk sok olyan intést hallanak apjuktól, amilyet lányok soha: „Katonadolog”; „Oda se neki!”; „Férfi vagy te, vagy gyáva nyúl?”; „Viselkedj férfiként!”

    Az igazság ezzel szemben az, hogy a férfiaknak igenis vannak érzelmeik, ha nincsenek is kapcsolatban érzelemvilágukkal. A szeretetet, gyengédséget, kedvességet, tapintatot, érzékenységet, empátiát, gondoskodást, együttérzést nem szokták a férfias tulajdonságok közé sorolni, pedig az evangéliumokban valamennyi elmondható Jézusról, aki férfi létére mély érzelmeket élt át és fejezett ki. A szülők helyesen teszik, ha segítik fiaikat, hogy felismerjék és megfelelően fejezzék érzelmeiket.

    3. tévhit: Az igazi férfi nem gyenge és sohasem sír.

    A történelem során a férfiakat arra nevelték, hogy a sírás a gyengeség megnyilvánulása, ezért megtanulták elnyomni a fájdalom és szomorúság érzését. Ha egy férfi sír, lányosnak bélyegzik.
    Az igazság ezzel szemben az, hogy az igazi férfi képes megkönnyezni fájdalmát, bánatát. Jó, ha a szülők segítik fiaikat eljutni odáig, hogy nyugodtan merjék könnyekkel is kifejezni fájdalmukat, keserűségüket.

    magyar országon lehet élni

    Az európai családpolitikáról adott áttekintést a kongresszus francia vendégelőadója, Georges Nothelfer, a Francia Katolikus Családegyesület (AFC) volt főtitkára, aki 1998 óta a Szentszék strasbourgi missziójának családügyi képviselője az Európa Tanácsnál. Elmondta, hogy a nyugati világ ma elveti a természetes erkölcsöt, helyette a „tilos tiltani” elvét vallja. Tagadja az abszolút igazságot, minden vallást egyenlőnek tekint, egyetlen abszolútumként az egyént ismeri el. A személyes szabadság túlhangsúlyozása nemcsak a hagyományos családmodell teljes feladásához, hanem a test, a termékenység fölötti uralom megszerzéséhez vezet (gender-ideológia, fogamzásgátlás, abortusz, eutanázia).

    Ami e nehéz helyzetben mégis reményt ad – tette hozzá Nothelfer –, az, hogy a Katolikus Egyház képviselőin keresztül jelen van az ENSZ-nél és az európai szervezeteknél, és éberen figyeli az eseményeket. A katolikus családok számára pedig nagy kegyelem és lehetőség, hogy ismerhetjük az Egyház tanítását, igaz útmutatását a házasság, a család, az élet értékéről. Mindezek segítségével a feladatunk az, hogy a család örömhírét hirdessük a világban. Amellett, hogy csoportokba szerveződve, aktívan részt kell vennünk a társadalmi és a politikai életben, családunk boldogsága legyen a tanúságtételünk! – fogalmazott az előadó.

    A francia családpolitikus után Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének volt elnöke tartott előadást. Utalt rá, hogy a nyugati országokéval összehasonlítva a magyarországi helyzet korántsem olyan elkeserítő, mint sokan vélik. Reményre ad okot, hogy a felmérések szerint a gazdasági nehézségek és a családellenes média ellenére az emberek túlnyomó többsége igenis értéknek, a boldogság feltételének tekinti a családot és a gyermekeket – mutatott rá. Ugyancsak a reménység jegyében ismertette az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület életvédő munkáját a délutáni előadó, Frivaldszky Edit.

    A kongresszus csoportmunkával folytatódott, melynek során a résztvevők a december 26-án kezdődő Családév feladatait tekintették át. „Azt szeretnénk, hogy a családévben ne a programokat gyarapítsuk, hanem a meglévőket tegyük családorientálttá. Szeretnénk, ha az egyházban befelé megújulna a családpasztoráció, a társadalom felé pedig felmutathatnánk a család értékét. A hagyományos programok mellett 2011 márciusában családkonferenciát, a jövő évi máriabesnyői családkongresszushoz csatlakozóan a gödöllői egyetem aulájában fesztivál jellegű családünnepet tervezünk. Rengeteg erő, érték rejlik társadalmunkban!” – hangsúlyozta

    Egy nagy meg lepetés, érkezet nappali foglalkozásra 2honap után bejött nővérke

    Most pénteki, nappali foglalkozást, mondom el maguknak. Már reggel, 7orakor.

    Nyitva, az internet helység, mert, Tomi nem otthon maradni félórát ameddig,

    Én meg érkezek, oda kinyitnám a helységet, helyette, Tomi meg kérdezésünk,

    Nyitja ki, internet helységet, fél8kor már én is ott vagyok, elkészítem kávét és,

    Meg várom többieket 8rakor, mindenki, meg érkezik. Erzsike is meg Zoli is,

    Már 1ujab Zoli így már 2, Zoli van nappali foglalkozáson. Reggel 10óráig színeztek.

    Fel11kor elkezdtük, csoki tortát elkészíteni én kevertem alapanyagot Tomi készítette.

    Formáját csoki tortának többiek nézték. Én azután bementem, szol telefon hogy érkezik.

    Judit,(nővérkének) szólítják mindenki. Mondta elnök asszony telefonon nekem maragyon,

    Titok 2közt meg kérlek, tartsd frontot, ne vitatkozón senki vele. Úgy volt mindenki nagyon

    Meg lepődött,(nővérke meg érkezet beszélgetek, elég sokat mi van vele már jobban az óta.

    Betegsége óta. Bele eset depresszióba, nem meg másokkal dolgokat. Orvos meg,

     

    Gyógyítót el 2hónapig aztán tudtam bejönni hozzátok. Most jól bejöttem hozzátok.

    Nagyon meg mindenki rajta 2honap után bejött, közénk nyugalom 1oráig tartott, Tomi.

    Meg elkezdte vitatkozást, meg más valamit tegyen bent. De ez nem igaz mondót gyerek.

     

    Rögtön veszekedés tőrt ki pár perc múlva békelett mindenki békébe ment haza. Jövő hét.

    Péteken újabb gyerek érkezik nappali foglakozásra, fogadjátok tisztelettel, reménykedek,

     

    Benne, úgy lesz nem elrontani valami.

    boldogok tiszta szivüek

    Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek” : Jézus szerint ez a megtisztulás leghatékonyabb eszköze. Nem annyira a vallási szertartások gyakorlása tisztítja meg a lelket, hanem elsősorban az Ige. Jézus Szava nem olyan, mint az embereké. Benne ugyanaz a Krisztus van jelen, aki jelen van az Eucharisztiában, bár más módon. Az Ige révén Krisztust fogadjuk magunkba, s ha engedjük őt cselekedni, megszabadít a bűntől, vagyis tisztává teszi a szívünket.
    A tisztaság tehát a megélt Ige gyümölcse: Jézus igéi megszabadítanak ragaszkodásainktól, amelyek elkerülhetetlenül kialakulnak bennünk, ha létünk nem Istenben és az Ő tanításában gyökerezik. Előfordulhat, hogy rabjává válunk a tárgyaknak, a teremtményeknek vagy önmagunknak. Ha viszont egyedül Isten áll a szívünk középpontjában, jelentőségét veszíti minden más.

    Hogy erre sikerrel vállalkozhassunk, jó, ha a nap folyamán többször is a zsoltár fohászával fordulunk Jézushoz, Istenhez: „Te vagy, Uram, az egyetlen kincsem!” Ismételjük el gyakran, főként, amikor a különböző ragaszkodások olyan álmokat, érzéseket, szenvedélyeket ébresztenek, amelyek elhomályosíthatják tisztánlátásunkat, és megfoszthatnak szabadságunktól.

    Kedvünk támad megnézni bizonyos reklámokat, plakátokat vagy tv-műsorokat? Ne tegyük! Mondjuk ilyenkor: „Te vagy, Uram, az egyetlen kincsem.” Ez az első lépés. Ha újra és újra kifejezésre juttatjuk Isten iránti szeretetünket, ki tudunk majd lépni önmagunkból, s így növekedni fog bennünk a tisztaság. Észrevesszük, hogy egy ember vagy egy munka akadályt gördít közénk és Isten közé, hogy veszélyezteti a kapcsolatunk áttetszőségét vele? Itt a pillanat, hogy újra kimondjuk: „Te vagy, Uram, az egyetlen kincsem.” Ez segít, hogy megtisztítsuk szándékainkat, és visszaszerezzük a belső szabadságot.

    egy gondolat szép napon

    Nem csupán akkor, amikor nagy bajban vagyunk vagy szerencsétlenség ér minket, hanem szüntelenül kell imádkoznunk. Az Istennel való élet egyik nyilvánvaló jele, hogy naponta imádkozunk. Az ima minden esetben találkozás. Az ember felé szeretetét állandóan megmutató Isten és ezt a szeretetet elfogadó ember találkozása. Az üdvösség útját megmutató Isten és az ezen az úton haladó ember találkozása. A lelki békességet nyújtó és a békességre vágyakozó ember találkozása. Az irgalomban gazdag Isten és a bűnbánó ember találkozása. Az akaratát kinyilvánító Isten és az istentől kapott hivatását elfogadó és teljesítő ember találkozása. Fedezzük fel az imában az Istennel való találkozás mélységét!

    EGY KÖSZÖNÉS MÁS NYELVEN

    Jó napot! – mondta a róka. – Jó napot! – felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit. – Itt vagyok az almafa alatt – mondta a hang. – Ki vagy? – kérdezte a kis herceg. – Csinosnak csinos vagy… – Én vagyok a róka – mondta a róka. – Gyere, játsszál velem – javasolta a kis herceg. – Olyan szomorú vagyok… – Nem játszhatom veled – mondta a róka. – Nem vagyok megszelídítve. – Ó, bocsánat! – mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: – Mit jelent az, hogy “megszelídíteni”? – Te nem vagy idevalósi – mondta a róka. – Mit keresel? – Az embereket keresem – mondta a kis herceg. – Mit jelent az, hogy “megszelídíteni”? – Az embereknek – mondta a róka – puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel? – Nem – mondta a kis herceg. – Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy “megszelídíteni”? – Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek – mondta a róka. – Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni. – Kapcsolatokat teremteni? – Úgy bizony – mondta a róka. – Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra… – Kezdem érteni – mondta a kis herceg. – Van egy virág… az, azt hiszem, megszelídített engem… – Lehet – mondta a róka. – Annyi minden megesik a Földön… – Ó, ez nem a Földön volt – mondta a kis herceg. A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett. – Egy másik bolygón? – Igen. – Vannak azon a bolygón vadászok? – Nincsenek. – Lám, ez érdekes. Hát tyúkok? – Nincsenek. – Semmi sem tökéletes – sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: – Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását… A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget. – Légy szíves, szelídíts meg! – mondta. – Kész örömest – mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem! – Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem. – Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg. – Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…

    „Szeresd embertársadat, mint saját magadat.”

    Igen, az igazi szeretet úgy szereti a másikat, mint saját magát. És ez szó szerint értendő: valóban önmagunkat kell látnunk a másikban, és azt tenni neki, amit magunknak tennénk. Az igazi szeretet tud szenvedni a szenvedővel, és örülni az örvendezővel; kész a másik terheit hordozni, és – mint Pál mondja – képes eggyé válni azzal, akit szeret. Tehát nem csupán érzelmekben, szép szavakban fejeződik ki, hanem valódi tettekben.
    Aki más hitet vall, az is törekszik megélni az úgynevezett „aranyszabályt”, melyet minden vallásban megtalálunk. Ez azt kéri, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, ha velünk bánnának. Gandhi nagyon egyszerűen és kifejezően így fogalmazza meg a lényegét: „Nem tehetek rosszat neked anélkül, hogy magamat meg ne sebezném.”

    Ez a hónap jó alkalom lesz hát arra, hogy nagyító alá vegyük oly sok arca van: hol szomszédunkban vagy iskolatársunkban, hol barátunkban vagy legközelebbi rokonunkban ismerhetünk rá. De felebarátunk egy-egy arcát fedezhetjük fel a háborúban élő emberekben, a természeti katasztrófa sújtotta területek lakosaiban, értesülünk az ő szenvedéseikről is a televízióból. Azelőtt nem ismertük őket, és nagyon távol voltak tőlünk, de immár közel vannak, felebarátaink lettek ők is.
    A szeretet alkalomról alkalomra meg fogja súgni, hogy mit tegyünk, és fokozatosan ki fogja tágítani szívünket Jézus szívének a méretére.

    Az önfejűsége illető, mindig más kap ki

    . Egy meg, történt esetet mondanék el, maguknak. Van egy ember, aki ugyanott.

     

    Szegit, ahol én nappali foglalkozás meg kértek segít csekk, az ember meg kapta,

    Az esélyt, de volt, feltételek hogy ezt, dolgot, ne tegyen. Ő várjon meg engem utána,

    Mindenki, bemehet, közösen mehet be mindenki nappali foglalkozásra. Ez képzeljék,

    Nem, így történt gyereknél, de azt is elnézték, neki bemegy foglalkozáson kívül előbb,

    Nyitotta a helységet. Az is elnézték, neki. Bent van, egy, gép de nem övé alapítványé, de

     

    internetezhet rajta. Volt egy ötlete főnök tudata nélkül termen elvezette kábelt,

    Le tudja kötni magát Internettel, de ott volt baj mondták, neki így kábel vezetékkelés.

    Nem jó baleszet, veszélyes elbotlik, az egyik gyerek benne meg van baj, elmagyaráztuk

    Hogy közösen meg oldjuk, ő akkor, azt mondata emelje, át lábát gyerek kábelen úgy,

    Menyembe, terembe a fogyatékos gyerek, akinek nem jó egyensúlya, elmagyaráztam.

     

    Nem működik alkalmazkodni, kel mindenkihez nagyon nehezen meg értette. Nem tett

    Ilyet 3hétmulva újra kezdi önfejűségét, amit tesz jó, pedig nem jó mindig más kap ki

     

    Egyszer biztos rosszul fog esni, pont illető fog kikapni cselekedetér. Nagyon ara rúd most neki.

    Mosható, avagy az élet értelme

    Egy plüssmaci ült a játékbolt egyik polcán, és nagyon magányos volt. Volt a jobb kezén egy “60 fokon mosható” cédula, azt hitte ez a neve. Mosható nagyon magányos volt, mert az összes játékot megvették mellőle, egyszer csak úgy gondolta elindul, hogy megtalálja az élet értelmét.
    Először egy egérrel találkozott, megkérdezte tőle mi az élet értelme?
    Az egér azt mondta:
    Gyűjtögetni, hogy mindig tele legyen az éléskamra.
    Ez Moshatónak nem tetszett.
    Másodszor egy macskával találkozott:
    Az az élet értelme, hogy dörgölőzzünk mindig a megfelelő lábhoz, így érjük el, hogy legyen jó meleg szobánk, és ennivalónk. Moshatónak ez sem tetszett.
    Harmadszor egy kutyával találkozott:
    Szolgálni kell a gazdánkat.
    Valahogy ez sem volt neki az igazi.
    Negyedszer egy elefántot kérdezett:
    Az az élet értelme, hogy az élet értelméről gondolkodjunk.
    Ezzel sem tudott azonosulni.
    Több állatot is megkérdezett, de egyik válasszal sem elégedett meg. Szegény nagyon elfáradt és elkeseredett. Leült egy kilométerkőre fáradtan és nagyon szomorúan. Hirtelen lépéseket hallott a háta mögött, de már ez sem érdekelte.
    Egy kislány sétált arra, aki észrevette.
    – Nahát egy plüssmackó!
    A kislány felkapta, és magához ölelte. Mosható hallotta a kislány szívének a dobogását, és akkor már tudta, hogy megtalálta az élet értelmét.
    Az életben az a legfontosabb, hogy tartozzunk valahová, valakihez, szeressünk és szeretve legyünk.
    A kislány hazavitte Moshatót, aki nagyon sokáig volt ott a szobájában, akivel nagyon sokat játszott, és sok örömet okoztak egymásnak

    Amikor van miért élni

    Az a rossz – mondta -, hogy Galambos bácsinak elment az életkedve. Mindig akkor van baj, ha a beteg feladta a küzdelmet. Majd hozzátette.
    – Az élni akarás a legjobb orvosság.
    Az egyik nap Galambos bácsi maga mellé ültette a feleségét.
    – Elmegyek, anyjuk. Nincs már nekem miért élnem.
    Galambos néni megfogta a férje lesoványodott, vékony kezét, és ránézett az öregre.

     – Hát én? Én már nem számítok? Énértem nem érdemes élned?
    Az asszony hangjában annyi szeretet volt, hogy attól három haldokló is meggyógyult volna.
    Galambos bácsi meglepődött, és arra gondolt, hogy ennél szebb szerelmi vallomást még fiatal korában sem mondott neki a felesége.
    Amikor a doktor legközelebb eljött, fejcsóválva vallotta be Galambos néninek, hogy nem tudja mi történt, de a férje jobban van. Két hét után az öreg felkelt az ágyból, a harmadik héten kiment az udvarra, egy hónap múlva pedig elkísérte a feleségét a boltba. Hazafelé még a teli szatyrot is õ akarta volna vinni, de az asszony ezt nem engedte.
    Ettől kezdve együtt mentek mindenhova. Eleinte úgy jártak, hogy Galambos néni belekarolt a férjébe, aztán a karon fogásból kézen fogás lett, majd az, hogy egy-egy ujjukat összefűzték, mintha tizenéves kamaszok lettek volna. Mindig lassan lépegettek, mint akiknek rengeteg idejük van. Inkább csak sétáltak, andalogtak. A szemben jövők néha mosolyogtak rajtuk, de ők nem törődtek ezzel.
    Egyszer egy régi ismerős megállította őket, és megkérdezte.
    – Tán ifjú szerelmesek vagytok?
    Galambos bácsi mosolyogva helyesbített.
    – Öreg szerelmesek! S ez sokkal-sokkal többet jelent.

    Az embertársi szeretet egymás félé

    Ma önökhöz arról szeretnék mondani és egy kis gondolat is, osztanék meg

    Magukhoz. Most szeretetről mondanék pár gondolatot el, Szeretet valójában.

    Létezik emberek, szívébe csak úgy kéne, hozzá állni minden embertársunkat,

    Szeretjük, és szeretettel fordul embertársához. Így ha szeretettel fordulunk felé,

    Figyeljék, meg jóban együtt tudnak működni mindenbe, ha szeretettel fordulunk.

    Egymás felé. Tudok egy, pl. mondani önöknek. Én fogyatékosokkal szoktam,

    Foglalkozni, elég szűrűn el vagyok gondolkozva, jár agyam össze vissza el, szoktam.

    Szomorodni, és fogyatékos 18éves fordul felém mi bánt téged én, szeretlek, téged.

    Mondtam neki szemi nem bánt, akkor is látta valami bánt engem, elmondtam ő,

    Azt mondata vissza, nekem szerettelek téged, ő18volt én 34 így is létezik szeretet,

    Mert szeretettel fordult felém. Azóta meg vagyok győződve fogyatékosak jóban, tudnak,

    Szeretni. Mi is kezdjünk szeretni

     

    tév hit az igazágról és férfiaságról

    A férfi robusztus termetéről és keménységéről ismerszik meg. Versenyszellemre nevelik. Azt tekintik értéknek, ha győzni tud, ha bátor, ha ő a nagyobb, az erősebb. A lányok nevelése általában nem ezekre a célokra irányul.

    Az igazság ezzel szemben az, hogy az igazi erőnek nem sok köze van a fizikumhoz. A fizikai erőnek is megvan a maga helye, de az igazi férfiasság ennél sokkal többet jelent: azt, hogy az illető erős jellemvonásokat alakít ki szellemi, érzelmi, lelki, kapcsolati téren.

    2. tévhit: Az igazi férfi nem mutatja ki az érzelmeit.

    Bizonyos, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben társadalmilag elfogadottabbá vált a férfiak érzelemnyilvánítása. Ennek ellenére a fiúkat többnyire még ma is úgy nevelik, hogy egy férfi ne mutasson ki és ne fogalmazzon meg érzelmeket (kivéve a haragot). 

    A kisfiú sokféle érzelmet él át, de az évek során megtanulja, hogy egy férfi elfojtja érzelmeit, és mindig, még nehéz helyzetben is nyugodt, higgadt és összeszedett. Ezt sokszor az apák adják tovább fiaiknak. A fiúk sok olyan intést hallanak apjuktól, amilyet lányok soha: „Katonadolog”; „Oda se neki!”; „Férfi vagy te, vagy gyáva nyúl?”; „Viselkedj férfiként!” 

    Az igazság ezzel szemben az, hogy a férfiaknak igenis vannak érzelmeik, ha nincsenek is kapcsolatban érzelemvilágukkal. A szeretetet, gyengédséget, kedvességet, tapintatot, érzékenységet, empátiát, gondoskodást, együttérzést nem szokták a férfias tulajdonságok közé sorolni, pedig az evangéliumokban valamennyi elmondható Jézusról, aki férfi létére mély érzelmeket élt át és fejezett ki. A szülők helyesen teszik, ha segítik fiaikat, hogy felismerjék és megfelelően fejezzék érzelmeiket.

    3. tévhit: Az igazi férfi nem gyenge és sohasem sír.

    A történelem során a férfiakat arra nevelték, hogy a sírás a gyengeség megnyilvánulása, ezért megtanulták elnyomni a fájdalom és szomorúság érzését. Ha egy férfi sír, lányosnak bélyegzik.

    Az igazság ezzel szemben az, hogy az igazi férfi képes megkönnyezni fájdalmát, bánatát. Jó, ha a szülők segítik fiaikat eljutni odáig, hogy nyugodtan merjék könnyekkel is kifejezni fájdalmukat, keserűségüket.

    Egy nehéz fel fogászú nő

    Ma igaziból, arról, mondanék párgondolatot, fűzni önökhöz, vannak emberek.

    Akik, nagyon nehéz fel fogászúak, amit mondanak illetőnek az csak 9szer el, mondják

    Annak illetőnek meg ércen valamit, mit is akar illető nekem mondani. Mondok, pl.

    Önöknek, Volt egy nő, aki meg akart, ismerni engem én nem igazán akartam meg ismerni,

    De én nem akartam játszogattam vele, mint ismerkedni akarnék vele, elmondtam neki 8sor,

    Én nem akarlak meg ismerni, mert nem fog működni ez kapcsolat párnapig fel tudta fogni.

    Újból akar ismerkedni ez így ment közel 4honapig, amikor kitűrtem végleg msnből akkor,

    Nagyón nehezen jutót el gondolatáig hogy nem akarom meg ismerni. Állandóan hívogatót,

    De nem föl, akkor nagyón nehezen eszébe jutott tegnap este ő tőlem nem akar szemit,

    Hadlyuk nem akar meg ismerni rögtön írta meg igazi barátját. Akkor fel lélegeztem milyen

    Nehezen jutott el eszéig nem akarok szemit tőle ere, szokták mondani nehéz fel fogászú.

     

    Volt illető.

    hogyan találjunk meg igazipárt magunknak

    A szív, a gondolatiság és a test tisztaságát, élethivatásunk Isten akarata szerint való megélését képviselő és hirdető, jelenleg mintegy 250 tagot számláló mozgalom találkozójának alaphangját ezúttal is Kerényi Lajos adta meg bevezetőjével: kiemelte annak jelentőségét, hogy magas eszményeket kövessünk, vállalva akár azt, hogy szembe megyünk a korszellemmel. Napjaink ideológiái eltárgyiasítják, lealacsonyítják az embert, mi azonban a Teremtő szándéka szerint a másik emberben a szeretett társat kell, hogy lássuk – emelte ki Lajos atya. Idézte többek között Dietrich Boernhoffert, a XX. század első felében élt evangelikus lelkészt, aki így fogalmaz: „Ha a szemünk a tisztátalanság eszközévé válik, nem láthatja az Istent.” Kerényi Lajos arra buzdított, hogy a tisztaságunk megőrzésére azért törekedjünk, hogy boldogságot nyerjünk itt a földön, és utunk végén Isten látásában is.

    A tanúságtételeket kiscsoportos beszélgetések követték, ahol nemcsak megosztásra, de kérdések összegyűjtésére is lehetőség nyílt, melyekre Komáromi János és felesége, Mária adott válaszokat, akik 38 éves házasságuk alatt hat gyermeket neveltek fel. Tanúságot tettek arról, hogyan lehetséges, hogy ennyi idő elteltével is még szerelmesek is lehetnek egymásba a házastársak. Hogyan lehetséges az, hogy válságos időket, akár kísértéseket is túlélhet egy kapcsolat, és a szerelem újra feléledhet férfi és nő között. Olyan kérdésekre adtak nagyon fontos válaszokat: mint hogyan lehet ellenállni a testi vonzódás kísértésének, amikor a szerelmesek, elhatározták, hogy megőrzik tisztaságukat a házasságra; lehet-e több igazi az ember életében; mi a teendő, ha csak az egyik fél érzi úgy, hogy társában az igazit találta meg; lehet-e gondolatban bűnt elkövetni a tisztaság ellen; van-e recept arra, hogyan találjuk meg az igazit; miért vannak

    Anyám olcsónak tűnt izzója én, meg olcsóban meg úsztam izzót,

    Ma igaziból, arról, mondanék párgondolatot. Mindenki szokott vásárolni meg, nézi hogy,

     

    Milyen árba van, a holmi, amit meg szeretne venni magának. Látja jó árba, van és meg,

     

    Veszi, mert kel neki otthonra, kell holmi. Erről, holmiról mondók párgondolatot önöknek.

    Anyám, vet egy pára elszívóba, egy izzott. Mert kellet neki, nagyon kiéget az izzó pára,

    Elszívóba, elvitte haza. Kicserélte hogy világítson izzó, amikor fűz. Elmesélte nekem.

    Anyám hogy milyen olcsó, ér vette izzót pára elszívóba 500ft ér, vette én, mondtam neki.

    Hogy olcsóban is lehet kapni. Eltelt 3hét meg lepetés ként, ugyanazt, izzót én meg vetem,

     

    Neki máshól 265ft ér, majd nem. Szétrobbant idegtől én olcsóban meg vetem, mint ő így,

    Ezen áron 2vehetem volna. Hogy át tudják, verni kereskedő jó népet milyen árak, van,

    Nekik milyen olcsók. Akkor jár pórul ember, ha másik illető olcsóban meg veszi azt.

    Dolgot. Így kereskedő jó népet behúzza csőbe. Hogy ők olcsóbak. Nálunk így volt.

    Anyám nagyon drága árón meg vette, izzott én olcsóban meg vetem ugyanazt, izzót.

     

     

     

    EGY INTELEM INETERNETÖL GYEREKEKSZÉMÉBE

    Fel kell hívnunk a szülők figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a gyermekeiket érhetik az interneten, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a biztonságot nem új technológiákat képviselő programok telepítésével érjük el a neten, hanem a családi párbeszéddel.”

    Giovanna Masceroni, egy katolikus kommunikációs intézet kutatója fogalmazott így, és beszámolt a SIR-nek az Európai Unió által támogatott egyik legutóbbi felmérés eredményéről. A „kiskorúak és a világháló” elnevezésű felmérésben a megkérdezett gyerekek 39 %-a találkozott már az internet veszélyeivel, azaz erőszakos, pornográf tartalmakkal, sőt megkísérelt csábítással is. 12%-ukat ez fel is kavarta.

    A felmérésben összesen 25 országban 23 ezer 9 és 16 év közötti gyereket és ugyanennyi felnőttet kérdeztek meg. „A szülőknek meg kell tanulniuk a gyermekeikkel együtt böngészni a neten, és beszélni velük arról, hogy mit lehet csinálni a világhálón. Az internet nagy lehetőséget jelent a gyerekek számára, de nem kell démonizálni azt, hanem egyszerűen csak korlátozni az őket érhető veszélyeket. Ez a kutatás azt is megmutatta, hogy a gyerekek egy része már megtanult  védekezni.”

    „A családban és az iskolában kell elkezdeni ennek a védelemnek a megerősítését, és nem annyira a technikai ismeretekre, hanem a kulturális megközelítésre irányítva figyelmünket” – hangsúlyozta a kutató.