A hálaadásom napja másoknak is hálát lehet adni jó isten felé ezért évért.

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

Mai nap arról írok, és elmélkedjünk együtt az év utolsó napján.

Mindenkinek van, mit, hálát adni az Istenek, mert kapunk tőle.

Sok minden ér, lehet köszönet mondani, az Istentől. Nekem is,

Van köszönöm, és hálát adni, azért hálált kel adnom, pl. azt is,

Hálát adnom ebe évbe elvihetem gyerekeket táboroztatni és el.

Mertem kezdeni foglalkoztatót gyerekkel jót lehet főzni neki.

Bevallom ezt, munkát féltem elején most már zsű kenő mentesen.

Mennek dolgok ezért hálát kel adni a jó Istenek. Elérkezet év utolsó.

Órái vannak itt az idő hálát agyunk, Egyűt jó Istenek mindent meg lehet.

Köszöni ebe évbe, ezt el tudtam látni. Jó Isten szegit cégével ment ez munka,

Köszönjék meg nap, év évre ezeket, dolgokat ellátni.

Evvel, imával köszönöm a hálaadás

Istenünk, Atyánk,

Hálát adunk neked

Lelkünkben élő hangodért,

Amely figyelmeztet

És ösztönöz a jóra.

Hálát adunk szavadért,

Amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,

Te beszélsz hozzánk.

És nevelsz minket

Közösségedben, az egyházban.

Hálát adunk igédért,

Jézus Krisztusért,

Hogy elküldted hozzánk őt

 

Aki barátunk-testvérünk és Urunk

És ma is köztünk él

Add, hogy mindennap rád figyeljünk,

Meghallgassunk téged

És igéid szerint éljünk .Ámen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sir behúzok remek műve tette zárt helységbe.

Kedden felkeltem meg sokkot időbe lefőztem reggeli kávét bevittem, és megittuk, elpakol,

Tam kávéscsészét, és kijöttem, szobámba fel öltözni és picit visszabújtam melegedni ágyba

Elindultam reggel 6előtt párperccel, kerékpárral, de nagyon hideg volt nagyon szeretek.

Ilyenkor kerékpározni, néha, muszáj hiv., Ami rám bíztak másra azért kel ilyenkor kerék,

Pározni. Ott is marat délelőtt fél10ig, haza jöttem, meg teszem itthoni dolgomat begyúj

Totam meg ebédeltem 3/412 utána gyorsan felöltöztem fekete ruhába temetés volt kint,

Teszem, dolgom mondja főnők te, fogsz csendíteni, elvan, temet halott oké, mondtam,

 

Elment főnők dolgát intézi temetés alatt de, tudja minden rendbe zajlik 4sir ásó, behúzza.

Földet. Elérkezik, 1ora előtt párpereccel meg jöttek sírt behozni, mert temetés 1kor kezdi,

De akik sírt behúzzák rá gyújtottak irodába, ahol tilos dohányzás becsukták ajtót hagy, szívja

Iroda bagószagot pont be állit plébános fel öltözni de kirohant bagószag miatt kint öltözött,

Hideg előtérbe. Mert sir sok ezt esse bent szív cigit zárt helységbe. Amúgy minden rendbe.

Zajlott temetés.

A magyarok vére.

em tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon,
bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe – a nyugati világ szeme láttára,
amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem könnyel, hanem hazamenne,
felvenné házi papucsát, mint a futball-szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után.
Túl sok a halott már a magyar történelemben, és az ember csak saját vérével takarékoskodhat.
A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is,bele kell törődni a rémuralomba.
Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon,mint ahogyan az inkvizíció hóhérai
keresztényeknek mondták magukat.
Ebben a jubileumi évben, a magyar szabadságharc 20-ik évfordulóján kívánom,
hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjék,
és mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény
egyhangú elutasítását az elnyomókkal szemben.
És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz,hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek,
ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig,
amíg keleten az ellenforradalmi államok mindenütt összeomlanak ellentmondásaik és hazugságaik súlya alatt.
A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért,mint bármelyik nép a világon
az elmúlt húsz esztendőben.
Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom,
sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A megmaradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz,
ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták,
és soha, sehol – még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minekünk méltónak lenni ennyi áldozatra.De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat,
revideálva tévedéseinket,megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában.
Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel,
amelyek elhomályosítják a történelmet – bontakozik az élet és a meggyőzés ereje,
az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezünk.
és amely a szabad alkotás és a szabad munka termése.
A magyar fiatalok, munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma,
tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették.
Ezért, ha balsorsukban osztozunk – miénk a reményük is.
Nyomorúságuk láncai és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk:
A szabadságot, amelyet ők nem nyertek el,de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk.

Egy mezőkövesdi napom strandon egésznap ott leni

Tegnap reggel korán felkeltem, fél6kor lefőztetem, kávét bevittem szüleimnek.

Megittuk szokásos, reggeli adagot, kijöttem szobámba, felöltöztem, elindultam,

Itthonról reggel 6elött párperccel tetem kört, haza értem 7orakor, akkor szol anyám,

Elmennél, nekem bagó ér gyorsan elugrottam, neki utána felöltöztem ünneplős, ruhába.

Mert mai, napon elutaztam mezőkövesdi strandra. Indulás reggel 8orakor volt cserkészház.

Tol. Gyülekező negyed órával előbb volt és nem oda gyülekezőre itthon hagytam zsebpénzt

Fél útról visszajöttem utána újból elindultam, láttam busz, mennék az most el lerohantam.

Találkozós helyre csak 8elött 2percel meg érkeztem vártunk párpercet jött busz, indulás.

Mezőkövesdi, strandra 10után párperccel ott is voltunk be mentünk Mezőkövesden Jézus

Szíve templomba imádkoztunk 10percet irány strand mindenki átöltözött fürdőruhába 11,

Óra elment bementünk vízbe én kipóróbáltam strandon pezsgő fürdőt jó volt derekamnak,

Át menetem, ahol többiek voltak, ki találta Zsoltiba engem kel le győzni víz állá de nem,

Sikerült, mert azt szokta mondani turai plébános, akit én betakarok többet nem kel fel most,

Próbálkoztak strandon több sör is, egészen délután 4ig, velem játszottak ezt, játékot rájöttek

Nem kikezdeni igazat plébános. Délután 5orakor indultunk onnan el haza értünk este fél7re

Turára, beköszöntem templomba be, jöttem internetezni kicsit este 8után meg vacsoráztam,

 

Itthon irány ágy aludtam.

z életszentség témája sokkal fontosabb és központibb helyet foglal el a kereszténységben, mint első pillanatra gondolnánk. Az ember szentté válása a megváltás célja és gyümölcse. Ebben Isten a kezdeményező és a főszereplő, aki egyedül „háromszor szent”. Az igazi és benső szentség: részesedés a Szeretetben, aki maga Isten (1 Jn 4,18). Isten örök tervében ott szerepel az ember megszentelése, hogy közölje vele saját szentségét: Krisztusban „kiválasztott minket a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte”.[1] Az ember annyiban szent, amennyiben a szent Isten lakást vesz benne. Ez a keresztség által és a Szentlélek működése folytán veszi kezdetét. Szent Pál azt állítja, hogy a megváltottak a „Szentlélek templomai”,[

az életszentség témája sokkal fontosabb és központibb helyet foglal el a kereszténységben, mint első pillanatra gondolnánk. Az ember szentté válása a megváltás célja és gyümölcse. Ebben Isten a kezdeményező és a főszereplő, aki egyedül „háromszor szent”.

Az igazi és benső szentség: részesedés a Szeretetben, aki maga Isten (1 Jn 4,18). Isten örök tervében ott szerepel az ember megszentelése, hogy közölje vele saját szentségét: Krisztusban „kiválasztott minket a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte”.[1]

Az ember annyiban szent, amennyiben a szent Isten lakást vesz benne. Ez a keresztség által és a Szentlélek működése folytán veszi kezdetét. Szent Pál azt állítja, hogy a megváltottak a „Szentlélek templomai”,[2] „Isten templomai”, és hogy valóságos közösségben vannak vele,[3] Isten fiai, mert Isten Lelke vezérli őket.[4] A keresztényeket tehát joggal megilleti a „szentek” elnevezés, amellyel több helyen találkozunk is az Újszövetségben, így például a Filippiekhez írt levélben ezt olvassuk: „Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái a Filippiben élő összes szenteknek”.[5]

A keresztények szentsége azonban követelményt is jelent, hogy szakítsanak a bűnnel[6] és Istennek tetsző módon cselekedjenek.[7] A szent életnek ez a követelménye az alapja az egész keresztény lelkiségnek.

Szent család vasárnapja van 2011évét családi évnek nyitják meg.

Ma felkeltem reggel, 3/4 6kor gyorsan megittam kávémat szüleimmel elmentem

Itthonról 6ora előtt párperccel gyalogoltam kicsit reggel 7re itthon voltam újból

Lefűztünk kávét, megittuk. Ma szent család vasárnapja van, arról mondok pár

Gondolatot önökhöz, minden embernek meg van, szeret családja, akivel letudja

Élni sírig életét az életet. Ezek emberek legtöbbje templomi házasságot kötnek

Ezeknek van szép családja, mert ö igent mertek mondani nehéz szent házasságnak

Ők rendes szép családi életet élnek. Gyakran félünk meghozni életünk nagy, döntéseit

Elkötelezni magunkat a sírig tartó hűségre egy jó házasságban. Pedig olyan lények

Vagyunk, akinek a fejlődéséhez is, a fizikai, szellemi, lelki értékekben való gyarapodás

Hoz, és kiteljesedéséhez is szüksége van a jó közösség, a szerető család biztonságára.

És nem úgy élni, mint túros tészta egybe kelünk és éljük életünket másik, emberel azok

Hálás bűnt követnek el. Evvel versel, köszönök szent család vasárnapjától

Benned látom az arcom,

Veled küzdöm a harcom.

Ágyékunkból csillagok fakadtak,

fénylő atyjuk s anyjuk

hős magyari utódoknak.

Család vagyunk, a szent égi mása,

gonosznak, rossznak nálunk nincs maradása.

Nincs háló mit szét ne szakítanánk,

de elég nekünk egy kötelék – a házasság,

mi minden boldogságot megád.

Benned látom a jövőm,

szerelmem belőled fakad,

s hozzád mindig megtérni,

szemed tükréből inni,

Egyetlen vágyam ez marad.

Csodás Veled minden napom,

az idő telik, s az emlékek gyűlnek,

szent minden perc, mit együtt élünk,

s ha majd az idő eljött,

Karjaidban pihennék meg.

Rózsák teremnek lépted nyomán,

ágyad virágillatot áraszt,

gyümölcsöket termő szőlő vagy.

Csak a te borod mi megszédíthet,

Veled az igazság pillanata, ami nagy

Karácsonyi napom templomba pásztor játékkal

Ma karácsonyi, dolgokról írok, ahol tegnap segítetem, ahogy írtam délelőtt 11orakor.

Szociális otthonban voltam meg látogattam idős testvéremet, és mise után csomagot,

Osztogatunk neki delelőt 12: 30kor haza jöttem pihentem kicsit délután, fél4kor menetem,

Le templomba, meg néztem pásztorjátékot, ami nagyon tetszet el, játszották pásztortáncot.

Ahogy vége volt pásztorjátéknak fel kértek szeggiccsek szét bottani színpadot, kicsit könnyű,

Padló, ami hosszú volt 2ember kelet, amíg átvigye helyére. Én elszőttem azt, viccet padló.

Átvitelkor feküdjenek rá az, aki vitte velem padlót nem tiltott meg ő is jót, nevetet, amikor,

Elszőttem viccet meg is tették, ráfeküdtek mentük úton át többiek jót nevetek ahányszor.

Vittem padlót át mással mindig rá akartak feküdni hagy izmosodjon ember. Meg történt.

 

Átvittük színpadot, többi alkatrészt este 7kor mentünk haza kicsit piheni éjjel 11re menetem.

Vissza templomba elő készítem, misére dolgokat meg hallgattam éjféli misét éjjel fél2kor,

Jöttem haza aludni kicsit. Evvel versel köszönőkel karácsony 1napjátol

Itt van a szép, víg karácsony,

Élünk dión, friss kalácson:

Mennyi finom csemege!

Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága

Csillog-villog: csupa drága,

Szép mennyei üzenet:

Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,

Kályha mellett körben ülnek,

Aranymese, áhítat

Minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek

És kántálva ráköszönnek

A családra. Fura nép,

De énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég

A szemeken, a harangjáték

Szól, éjféli üzenet:

Kis Jézuska született

 

Egy karácsony beteg idős testvéreimnél

Ma arról írok igaziból, hogy zajlik nekem karácsony, felkeltem most reggel 7orakor.

Bemenetem anyámék szobájába megittam kávémat. És lelkileg készültem szociális,

Otthonba, meg látogattam idős testvéreimet. Meg részt vetem misén, azután, mint.

Karitasztag osztogattam beteg és idős testvéremnek ajándékot, evvel tudjuk mutatni

Neki mi tiszteljük őket és szeretjük őket, mert ma legszebb ünnepet üljük ma ilyenkor,

Mindenki szereti, ember társát meg lepi ajándékkal. Én is szoktam másoktól ajándékot.

Kapni, mert én nagyon sok embertársamat szeretem és ők ilyekor engem, meglepnek.

Ajándékkal, én 2embertől angyalkát, kaptam tülök. Ma kezdjünk minden embert szeretni.

Mi gyárt, jobban látjuk világot. Figyeljék meg lesz téve szeretet minden embertársunk fog.

Szeretni egyre több ajándékot kapunk. legyen az kedves szó ember társunkhoz .tudja őt,

Szeretik. Evvel versel, kívánok minden kedves olvasónak, kegyelem teljes karácsonyi

Ünnepeket.

Eljött a nap, Jézus napja,

Eljött az év, legszebb éjszakája.

Eljött a szeretet

Eljött a fagy, hogy mindezt marasztalja.

Eljött a kedvesem, akiért élek,

Akiért dobogó szívemben a lélek,

Örökké ujjong, ha érzem az illatát,

Ha érzem teste minden mozzanatát.

Eljött a szülő, ki világra hozott,

Felnevelt s dédelgetett, mint nap a csillagot,

Mindketten életük áldozták értem,

Nincs is a világon mi nagyobb érdem.

Eljött a barát, ki segíti életem,

Jóban és rosszban is velem van s mellettem,

Velem van bármit is, teszek az életben,

Elfogad, megvéd, s támogatja lelkem.

Eljöttek hát hozzám, kik fontosak nékem,

Teljesült vágyam, mit ó évben kértem.

Teljesült vágyam, e gyönyörű szent napon,

 

 

Karácsonyi készülődés templomba

Ma karácsonyi, készülődésről, a templomba. Elmentek egyház körüli dolgozok

Templomba fel építettük jászolalt, egybe behúztuk, nagyon nehéz fenyőfát, ami

Kicsit görbelett. Mert aki nézte vágta ki fenyőt, az nem vette észre ennyire görbe

Fenyőfa. Ahogy behúztuk fenyőfát, bealítottuk helyére oltárháta mögé mindenki

Csodálja milyen szép, turai templom fenyő fája. Behoztuk fát, amit templomnak

Ajándékoztak, ezt befejeztük fel, állítottuk színpadot templomba, mert ez pásztor

Játéki műsorhoz kell. Ez színpad oltár előtt van, dec24én délelőtt állítjuk fel és pásztor

Játék elő adás után, pedig szétbontsuk, elrakjuk jövőre színpadot egyik házhoz ott meg

Őrzik nekünk jövő évig, amíg nem kell nekünk a színpad átvittük dolgot házhoz

Összetakarítunk éjféli misére. Amin én is szoktam leni.

 

a reménykedésem

Reggel még úgy tűnt reménykedhetünk némi napsütésben,
de ez a remény mostanra szinte teljesen szertefoszlott.
Az engem körülvevő virágokat lakhelyem  erősen napos
tulajdonságait  figyelembe véve választottam, és ültettem.
S most látom rajtuk, hogy a nap hiányától szenvednek,
szemmel láthatóan  nem érzik jól magukat.
Hiába az odaadó gondoskodás, a tápszeres öntözés,
fejlődésük stagnál, a bimbók összezárva tartják szirmaikat.
Egyedül a muskátlik virítanak teljes pompájukban,
virágözönnel hirdetve alkalmazkodóképességüket.
Mi emberek, is nyűgösebbek,  ingerlékenyebbek vagyunk,
hiányzik a nap fénye, és melengető sugara.
Be és magunkba zárkózunk, érzékenyebbek vagyunk,
kevesebbet mosolygunk,hajlamosabbak vagyunk a rosszkedvre.
De most úgy látom újból kisütött a nap.
Talán megint csak percekre, egyetlen  mosoly erejéig,
de remélhetőleg ez is elég lesz ahhoz,
hogy némi optimizmussal várjuk a holnapot

Mi van a szívünkben

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén…
A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
– Milyenek itt az emberek? – tudakolódta.
– Hová valósi vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
– Athéni vagyok.
– És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
– Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
– Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg. A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
– Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
– Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
– Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:

– Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

 

Egy ismerkedés jehovistával de nem lett belő szemi, mert nem akart házasságtörést

Ma arról írok, össze akartam ismerkedni egy hölggyel, leálltam beszélgetni.

Vele, elmesélte, hogy hány éves, kérdezősködtem ő válaszolt, hogy volt neki,

2férje egyik, meg halt, és meg csalta 2férje az meg halálra, verte, lányomat, be

Csukták börtönbe ö még mindig meg akart engem, ismerni de én tudtam ilyen,

Nem lehet, mert házasságtörés, lenne de, ő meg győzni engem mi össze, ismerkednék,

Nem lenne az. Akkor mondtam neki, olvastad evangéliumot, válasza, az volt igen, mert

Ő is vallásos. Rögtön meg kérdeztem tőle milyen vallású az volt válasza, jehovista de,

Kérdezem evangéliumot, ha meg ismerkednék nem házasságtörés, de tudtam igen az,

De ö győzködött nem lenne házasság törés, de én nem belőle beszélgetem vele jól,

Érezze magát. Egy nap kértem tanácsot, Atyáktól ez ügybe, válasza az volt elmondtam.

Neki zűrös hátér, meg házasság törés, lenne egybe ezt meg nem akartam ezt elkövetni.

Meg mondtam neki nem folytatni ismerkedést, vele mert bűn, de ő tovább azt nem de.

Én nem, engedtem, belőle, mert nem elkövetni bűnt .

EGY IGAZ TÖRTÉNET

Volt egyszer egy lány,aki belevolt esve egy srácba.
De a srác sorba váltogatta a barátnöit,és nem törödött a lánnyal.
A srácnak a legjobb haverja belevolt zugva már régóta a lányba.
Jóba is voltak beszélgettek,sokat,de a lánynak csak azon a fiun járt az esze.
A lány megkérdezte a fiu haverját,hogy szerinte bejön e neki.
A fiú üvölteni tudott volna,de egy akaratos mosolyal mondta szerinte igen.
Hisz te gyönyörü,vagy aranyos jófej,elbüvölö.
Ha én lennék a helyébe már rég megprobáltam volna téged elcsábitani.
A lány mosolygot megsimogatta a fiu haját és mondta:Köszönöm!
A fiú dühöngeni tudott volna.. nem birta tovább
Beszélt a haverjával hogybejön e neki az a lány akiért ő ölni tudott volna,
A haver válát vonogattva mondta:Hát nem rossz,egy két napig biztos jó lenne..
A fiú belül összetört.Mondta:Ne szorakozz a lány oda van érted.. lee..galább probáld meg.
A fiú már majdnem könnyét hullatva lehajtott fejjel elment.
Tudta hogy a lány nem lehet az övé,ezért boldogságot akart neki.
Másnap a fiú haverja oda ment a lányhoz és elhivta randira megfogadta a haverja tanácsát,és oda ált a lány elé.A lány majdnem eszméletét vesztette anyira boldog volt..és vigyorogva igent mondott.A haver elujságolta a fiúnak hogy elhivta a lányt,a fiú szomoru volt de egy eröltetett mosolyal mondta:Gratulálok.
Két nappal késöbb a fiú iskolába ment,ismét szomoruan.
Könyveit bujva,észrevette hogy a lány akiért az életét is odaadná,a legjobb haverja ölében ült..
A fiú összetört szivvel végig ülte az orákat..haza ment irt egy levelet..könnyeit hullata..
és elszökött.A másnap a fiú haverja,furcsálta hogy a mindig jol tanulo haverja nem jött iskolába.Délután elment a fiúhoz,és a szülei szomoru szemmekell közölték hogy a fiuk eltünt,de találtak egy levelet.A levelet átnyujtoták a haver kezébe és ez ált benne:Bálint légy boldog Krisztivel én már nem birom tovább:Szeretem.. de igy nem élhetek tovább. UI:Anya,apa szeretlek,bocsásatok meg
A fiú könnyeket hullatva futott a lány házáig..és mondta:Miattam,miattam tünt el..
A lány elolvasta a levelet..Megdöbenve..csak ennyit tudott mondani Uristen..majd zokogni kezdett.
Két napig éjjel nappal csak keresték,de semmi.A fiú tudta hogy az ő hibája..gyötörte magát.
Háromnap mulva a rendörség megjelent a fiu szüleinél és mondták hogy a fiuk öngyilkos lett..a vonat elé ugrott.A szülök nem tudták felfogni mi történt zokogtak.
A haver elment a szülökhöz és megtudta hogy a legjobb barátja,vonat elé ugrott…
Eájult..majd könnyekell részvétet nyilvánitott és belül összetört.
Az anyuka még mielött a fiú elment volna a lányhoz átadott valamit a fiúnak.
A fiú elment a lányhoz,elmondta mi történt,elmesélte mit mondott neki a fiú..és mindketten csak arra tudtak gondolni hogy miattuk történt ez.
A fiú átnyujtott a lánynak egy zsepkendöt mit a rendörök a fiu zsebéböl kiesve találtak..
Rá ez volt irva:Szeretlek..és szeretni foglak..
A lány szohoz se jutoott.
Majd 2 honap mulva az eset után a lány és a fiu mindig együtt voltak,mindenapp kimentek a fiú sirjához.
A fiú megfogadtaa amit mondott neki a barátja.És mindig tisztelni fogja,szeretni!

Halálos szerelem

Volt egy gyönyörű lány,ki hitt a mesékben,
hitte,hogy lesz egy álom,miből fel nem ébred.
Örökké tart majd,s ő csak várta,
hitte,hogy többé nem marad árva.

Szeretetre vágyott,megértésre,és két ölelő karra,
arra hogy,viszont szeressék,semmire csak arra.
Nem értette miért kér oly nagyon sokat,
s miért nem talál valaki mellett végre oltalmat.

 

S egy szép nap úgy tűnt az álom végre valóra vált
hisz találkozott azzal,kire már oly rég óta várt.
A fiú büszke volt,hiú,s naiv, de a lány olyat érzett,mint még soha addig.

Rájött a fiú is,ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.
Bízott benne,hogy így elfelejti azt a lányt,
ki nem hagyott maga után mást,csak örök talányt.

Szomorú volt,félt,szenvedett,
hisz az dobta el,kit igazán szeretett.
De a gyönyörű lány csak oltalomra várt,
így ő is feledni kezdte a mély gyászt.

Rájöttek,hogy ők talán egymásnak lettek teremtve,
s a szerelem örök oltárára szentelve.
A lány megkapta az áhított oltalmat,s szerelmet,
a fiú pedig gyógyulni érezte a fájó sebeket.

Szerették egymást,együtt voltak, míg nap ragyogott az égen, úgy hitték már nem éreztek ilyet,nagyon régen.

 
De minden álom elmúlik egyszer… Miért is ne?!
s a gyönyörű tavasz helyére tél köszönt be.

Mégis hitték,hogy egymással minden jó lehet,
s hogy együtt ketten legyőzhetetlenek lesznek.
A szerelem csodákra képes,ezt el kell ismerni,
olykor tudni kell a másikat oroszlánként védeni.

Mert ki egyszer már tied lett, S úgy érzed örökre Őt szereted.
Nem hagyhatod,hogy elmenjen,érte küzdeni kell,
ha már egyszer megszerezted,nem engedheted el.

A szerelem erős lánc,
örökké tartó,szédítő tánc.
Úgy fűz magához,hogy észre sem veszed,
s úgy táncol,hogy elveszted eszed.

Örökké remél,örökké bízik,
s megtanít téged örökké hinni.
Hinni a másikban,s ezt el is éri,
hisz elhiszed,hogy örökké mellette fogsz élni.

Így hittek Ők is egymásban,
s vakon bíztak a szeretett társban.
Hisz az igaz szerelem elvakít,
s hiszed,hogy szép,amíg a másik el nem taszít.

S akkor jön a fájó ébredés,
a mindenkori tiszta reszketés.
Hisz egyedül félsz,együtt bármi könnyebb,
De Ő akkor már nincs melletted,helyette más van: a fájó könnyek.

 

Ez a történet a gyönyörű lánnyal, s a hiú,naiv sráccal.
A fiú nem bízott az érzéseiben,mindent tagadott,
s a lány szemei előtt is ködként szállt el az édes oltalom.

Az oltalom,mit annyira áhított,mire annyira vágyott,
s közben nem tett mást,csak kergetett egy álmot.
Szép volt a fiúval,de nem tehetett mást,
érezte,vissza már nem jön, elengedte hát!

A fiú rájött,hogy még mindig a másikat szereti,
akárhogy is bánt vele,soha nem feledi.
A gyönyörű lány hívta,kérlelte, maradjon Vele,
hisz ő nem tenne mást,csak igazán szeretne.

De a fiú hajthatatlan volt,vissza se fordult,
s a lány nem értette mit csinált ilyen rosszul.
A fiú csak rohant,messze már,
Úgy érezte ha kell,a halálból is vissza hozza a másik lányt.

Hisz szerette,csak Érte élt,
de nem tudta,hogy a gyönyörű lány csak Miatta remél.

Eltelt egy hosszú év,s a fiú egyedül maradt,
nem találta meg a lányt,kit annyira akart.

S a fiú újra csak szaladt,szaladt vissza,
de a lány ekkor már búcsúlevelét írta,
Mire a fiú odaért,a lány már a földön hevert,
s véres gyenge kezében szorított egy levelet.

 

 

A fiú szólította: “Szerelmem”,
de a lány akkor már semmit nem felelt.
Ki egy éve forrón ölelte,s szerelmesen,
az nem lehet már vele többé sosem.

A borítékra csak annyi volt írva:
“A barna szemű fiúnak,kit már nem feledek soha”
Lassan,könnyeitől szinte alig látva kibontotta, s olvasta

“Drága Egyetlenem!Kedves édes Szerelmem!
még mindig kimondhatatlanul szeretlek,pedig már több mint egy év telt el búcsúnk óta,
de még mindig előttem lebeg az utolsó óra.Az utolsó,édes pillantás,mit rám vetettél,
gyönyörű két szemed,mivel egyszer,utoljára szemembe néztél.
Bárhová megyek,és bárhol is járok, mindenhol egy emléket találok…
Azt hittem az átsírt éjjeleknek vége,s hogy szívem elfelejt Téged már végre.
De hallottam csengő hangod,láttalak,s életre kelt az édes múlt.Hiába küzdöttem,egyedül kevés voltam ellene, így emléked lelkem mélyén mindent feldúlt.
Legszívesebben menekülnék előlük, és előtted is, de nincs hely hová bújjak,
A régi,közös,szép emlékek újra meg újra feltörnek, s nem kellenek már az újak!
Hiszen Te jelentesz mindent nekem s az életemet, mindenemet odaadnám azért, szívemet lelkemet…. Hogy csak messziről is, de újra lássalak,s hogy érezzem illatod,hogy újra fülemben halljam édes hangod, egyetlen mondatod.
Mondd! Miért nem értik meg,hogy Nélküled élni nem akarok?
Hisz ha nem vagy velem,fáj a levegővétel,szinte belehalok.
Nem akarok már nélküled élni,Nélküled nem is létezek.
Nem megy már semmi,minden fáj,Nélküled nem élhetek!
Mikor megyek az utcán lehajtott fejjel,kísér a halál,hiszen két szemem szüntelen keres,de sehol nem talál….
Boldogtalan életemből hiányzik a törődés,s teljes felismerésként zúdul lelkemre a feledés.
Nincs már szerelem,boldogság,édes és tiszta gyermeki öröm,mindent mit magamban éltem át,már magamban őrzöm.
Nélküled szíven nem nyugszik,szüntelen csak az álmatlanság hál velem,félek,rettegek attól hogy egy rossz emlékké kell lennem…
Gyilkolna, zinte marcangolnak az elhangzott utolsó szavak,fájdalmamra csak gyengéd ölelésed nyújtana vigaszt.Bár elmondhatnám,hogy öl meg lassan ez az érzés,de megfagynak a szavak,s kínná lesz a légzés.
Most félek! Félek,hiszen örökre elvesztettem tekinteted.Nem sírok már,inkább elfojtom magamban minden emlékedet.Hirtelen a végtelenből rám zuhan a fájdalom,s önmagam felett gyűlöletté nő a szánalom.
Szánom magam,hisz akit bárminél s bárkinél jobban imádtam,annak ellenére,hogy megbántott,még sem tudtam feledni… nagyot hibáztam.
Óh, istenem! Hányszor mondták,hogy felejtselek el Téged!
Hányszor mondták,értsem meg végre: többé sohasem leszek Veled!
Istenem! Mikor kimondtad azt a szót,hogy VÉGE, mintha minden álmom,s vele életem is véget érne.
S már a halállal sem küzdök,most már csak bátorságot gyűjtök.
Csak a halál csókját érezném már végre….ennyi csak,mit remélek,
Le akarok lépni az útról,mit már oly rég óta járok.
Hisz többé már soha nem lesz velem,kit annyira várok,el akarok végre menni,de nem tudlak búcsú nélkül itt hagyni…
Hát ég Veled! De egy valamit tudnod kell: a síron túl sem foglak feledni!
Búcsúzok,talán így jobb,hisz nem gondoltam,hogy gyenge is tudok lenni,hogy Nélküled ugyanúgy már nem tudok nevetni!
Zárom soraim örökre…de még így is szeretlek mindig,csodás emléked magammal viszem, egyenesen a sírig.”

 

 

Ekkor a srác lecsukta a levelet,
melyre búcsúzásként még egy könnycseppet ejtett.
Képzeletben még újra látta szerelmét,
s még egyszer,utoljára szélesre tárta két kezét.

Ölelni akarta a lányt,de már nem tudta,
csak könnyei folytak tovább,újra meg újra.
Keserves könnypatak áztatta puha gyermeki arcát,
Majd örökre magára zárta a fájdalom végtelen ajtaját.

Majd édes,lágy szellőtámadt váratlanul,
kérlelte a fiút fáradatlanul…
Leszáll az éj,s a fiú elhagyta otthonát,
az édes szellő a temető felé sodorta két lábát.

Két szemével sírva kutatta a sírt,
vérző szívére már semmi nem nyújt írt.
Ekkor elsuhant a szellő,s csend borult a tájra,
a fiú keservesen zokogva borult a fejfára.

“Ne sírj, kérlek Drága,ne sírjál,
már nem fáj,hogy akkor eldobtál.
Már nem fáj semmi… végre megnyugodtam…
szeretlek, imádlak, jobban minden másnál,
S veled bátrabb voltam a halálnál…
Nem is Ő keresett engem,én kutattam utána,
s én leheltem csókot mérgező ajkára.
Tudd,hogy bennem élsz most már örökre,s én is Veled maradok,
védeni foglak mindörökké,én leszek az őrangyalod!
Óvni foglak végig az utadon,hűen vigyázlak,
hisz a síron túl is MINDÖRÖKKÉ IMÁDLAK…”

 

Kijavíthatjuk-e nevelési hibáinkat!

 Következetes lennék, és jobban ügyelnék, hogy súlya legyen annak, ha valamire nemet mondok.
• Megtanulnám, hogyan kell következetesnek lenni.
• Következetesebb és fegyelmezettebb lennék a házimunkával és a testmozgással kapcsolatban.
• KÖVETKEZETESEBB lennék. Ha az ember nem elég következetes, abból mindig csak baj van.
• Szabályokat alkotnék az otthoni élethez, és ragaszkodnék hozzájuk. Sokszor csak vaktában fegyelmeztünk, és ettől eléggé következetlen lett a nevelésünk.
• Következetesebb lennék.
• Ügyelnék rá, hogy már a kezelendő problémák felmerülése ELŐTT közös nevezőn legyünk a férjemmel! Ez a legfontosabb – hogy következetesek legyünk -, és ha ez nincs meg, az sok fájdalmat okoz.

• Nem aggódnék annyit azon, hogy nem teszek-e esetleg rosszul valamit. Rájöttem: lehet, hogy az ember mindent „jól” csinál és mégis hibázik. Jobban elengedném magam, élvezném, hogy anyuka vagyok, örülnék a gyerekeimnek – olyan csodálatos kis emberek!
• Nem félteném annyira a legnagyobb fiamat, ha ma lenne középiskolás. Soha nem adott okot rá, hogy ne engedjem el valahová, de annyira aggódtam, nehogy valami baja essen, hogy túl sokszor mondtam neki nemet. Most már egyetemre jár, és alig látjuk, mert végre „szabad”.
• Nem aggodalmaskodnék annyit.
• Nem aggódnék apróságok miatt!
• Sokszor mondogatnám magamnak, hogy nem kell annyit aggódni.
• Nem aggódnék annyit azon, hogy minden rendben legyen… egyébként is, mi az, hogy rendben?!
• Kevesebbet aggódnék… valaki egyszer azt mondta, hogy ha többet aggódom a tanulásuk, a jövőjük stb. miatt, mint ők, akkor túl sokat aggódom. Rájöttem, hogy igaza volt!
• Lazítanék. Engednék nekik. Bíznék bennük. Élvezném őket…

Csomagolási napom, karitasz tagokkal bent család segítőbe.

Csütörtöki, csomagolásról mondanék pár mondatot. Bejöttek karitasz,

 

Tagok, közül pár. ember. Elkezdtünk, ki válogatni ajándékot, külön 8-10évesnek,

Minden kis kóró ember, aki fel, írva lisztára, annak ki válogatunk egy cipő dobozni.

Ajándékot. Sok apróságot kapnak de, annak lehet ürülni. Mert mi, amikor válogattuk.

Mindenki kivétel nélkül nagyon elvolt apródolgoknak válogatja, még olyan találkoztam.

Képzeljék, el játék bokszkesztyű beraktam dobozba rá írtam hány évesnek való többi is,

Válogatott, hamar meg volt dolog utána volt dobozba válogatás fel merült egy kis.

Probléma amikor, csomagolnák dolgokat, elfogy cipő doboz elindultunk keresni. Boltokba.

Találtak 20db de nem elég gyorsan, gyártottunk nagy dobozból kicsit, az is meg.

Felet célnak utána, megint történt baj, elfogyott csomagoló papír elmentek érte,

Meg vették, folytattuk, déli 12után, befejeztük, becsomagolást karitasz tagokkal.

Utána mentünk haza családsegítőből, mert mindenkit várta otthoni munka.

KARÁCSONYI KÉSZÜLÖDÉS

Tegnapi nappali, foglalkozásról, írok picit bővebben, mindenki reggel.

8 után, meg érkezet. Erzsike szokás szerint elfogyasztja kávét, én is.

Megittam, addig. Balog Zoli, Horváth Zoli, és Tomi készültek nagy ,

Sütésre, mert tegnap 2sütemény féleséget sütünk, bejglit, leveles tésztából.

Szaloncukrot. fél9fele neki kezdtünk nagy elé késülődésnek. Bent volt gép.

Terembe kikiált konyhából Tomi fő szakácsot, kérik konyhába mentem gyorsan.

Dagasztani kelet tésztához, Erzsike elővette mérleget Horváth Zolinak ő mérte,

Mákot, Tomi válogatta tojás sárgáját, fehérjétől Balog Zoli verte fehérjét egyenletesen.

Pedagógus nyújtódta tésztáját horvát Zoli tölte bejglit, beraktuk sütőbe. Addig leveles.

Szaloncukrot készítettük el Erzsike, töltötte gyúrta tésztát többiek, néztük avval meg,

Volt Balog Zoli kenete tésztáját sárgával utána beraktuk hagy, süljön, 3/4 12re meg .

Volt minden játszottak gépel addig Horváth Zoli, hívta anyát meg kosztolta 12kor,

Mindenki ment haza..

KELL EGY KIS IDÖ MINDENRA

Kell egy kis id

ő, hogy tudjak nem gondolni rád, s még egy kicsi, hogy tudjak másra is gondolni. Kicsit több, hogy tudjam csinálni, amit tennem kell, és még egy kicsi, hogy élvezni is tudjam, amit teszek. És egy kicsit megin több, hogy ha meglátlak, ne ránduljon görcsbe a gyomrom és ne sírjam el magam, és még egy kicsi, hogy ha meglátlak, ne meneküljek el, hanem maradni tudjak, és úgy csinálni, mintha mi sem történt volna. Aztán kicsit több, hogy mosolyogni tudjak, és még egy kicsi, hogy szólni is tudjak máshoz, kedvesen. Kicsit több idő kell, hogy mást észrevegyek, és még egy kicsi, hogy meg is halljam, amit mond, és elfogadjam, hogy embernek, nőnek tart, hogy elhigyjem, hogy szép vagyok, hogy kivánatos, hogy finom a bő

röm illata, hogy jó velem, hogy el tudná képzelni velem a napjait, az éveit … hogy örülne, ha megengedném, hogy hazakísérjen. . . .

A kutyám hosszú élete.

  Ma arról, mondok el maguknak. Kaptam, egy kutyát 1983mindenki.

  Családba, nagy szeretettel, fogadtuk, nagyon kis korába került közénk,

  Azóta, éveken át, vittem orvoshoz, mindig türelmesen fogadta ineciot.

Orvostól, egyből mentünk haza kapta jutalom falatokat. 1990 tavaszán

Elkezdet soványodni, de orvos nem rá gyógyszert, azt, gilisztahajtót kapta

  Azon nyáron meg erősödőt, picit de, télre újra összesoványodott, de tavasszal.

  Újra picit meg, így ment sokkéven át de őrizte lakást. De már 2000töl már sokat.

  Pihent ólba néha kijött. Amikor reni kutyám jelezte, van valaki, van, gyere ki akkor.

  Kijött visszament egyből piheni, akkor ki jött szolt reni kutyám neki papus kutya.

Gyereki gazdi hozza ennivalót. Tegnap reggel megy ki testvérem meg etetni kutyákat

  Sokkász szerint szólna papusnak gyereki reggeli de, ő nem ki benéz tesztvérem, látja.

  Meg halt. Én haza jöttem én is meg néztem el voltam szomorodva sírtam, de erőt kelet.

  Vennem el tudjam temetni. Azóta családba el van keseredve el veszítettük aranyos .

  Papus kutyánkat. Azóta egyedül őrzi reni házat ö is el, van keseredve, mert nincsen ,

Társa.

A megértésről

Szeretem megérteni az embereket, tetteiket, gondolataikat, melyeket személyes érzelmek vezérelnek. Megérteni valakit, úgy, hogy saját arra irányuló élmény nincs, nagy dolog. Elfogadni, holott nem igazán tudom, mi motiválja. Megpróbálom befogadni, behelyettesíteni a saját életembe, a saját környezetembe és az engem körülvevő személyek közé, és elképzelni, hogy velem is az történt, és úgy. És belátom … és elfogadom. Elfogadni valamit, nagy dolog. Fenntartás nélkül elfogadni. És egy nagy vitában, veszekedésben kimondani, hogy igen, azt ott rosszul csináltam, vagy mondtam, és éreztem, vagy jogtalanul vártam el, szintén nagy dolog.

És úgy van értelme a vitát kibogozni, és újra átbeszélni, ha érzem, hogy én is meg lettem értve, és az én gondolatmenetem is el lett fogadva. Nekem is meg van a magam kis története, félelme. Én sem szórakozásból tettem, gondoltam, ami tettem és gondoltam, mondtam. Ha egyoldalú marad a megértés, egyoldalú lesz az adás is. Mert a megértés az adás képessége.

Az adás sokféle. Adni lehet az egyszerű tárgyaktól a nagy értékű tulajdonig, egy apró mosolytól az igaz szeretetig.

Ha van egy kutyánk, neki sokat adunk. Otthont, ételt, törődést, vigyázást … De ő ezt ugyanezekkel nem tudja viszonozni. Mégis képes adni, pedig “csak” egy kutya. Hűséget, bizalmat, szeretetet, ragaszkodást ad. És nem is tud róla. Az ember meg van áldva a megértés képességével. Megértjük a problémákat, a megoldalndó feladatokat, és megértjük egymást. Gondolkodni és tenni vagyunk képesek. Emlékezni, és a tapasztalatainkat felhasználva okosan cselekedni. Belátni, és elfogadni.

Megértem, ha valamit nem jól csináltam, és az fáj a másiknak … pedig tulajdonképpen, nem is csináltam semmi rosszat, nem tettem rosszat, de megértettem a másik nem tetszésének mozgatórugóját, és tiszteletben tartom. Minden emberhez másként kell viszonyulni. Másként egy olyan emberhez, akinek még nincsenek szomorú, rossz emlékei, és másként ahhoz, aki tele van a tapasztalás okozta félelmekkel. Amit az egyik embernek szabad mondani, a másiknak nem. (Egy olyan embernek, akit még soha nem hagyott el senki, lehet azt mondani, hogy szeretlek és nem hagylak el soha, mert el fogja hinni, és nagyon fog neki örülni, de egy olyan embernek, akit már többször elhagytak, sokkal nehezeb mondani úgy, hogy el is higgye, mert a tapasztalata azt mutatja, hogy őt mindenki elhagyta, és így ő nem is fog örülni ennek, hanem elszomorodik, és az a kérdés merül fel benne, hogy: Meddig? Egy ilyen embernek nem szavak kellenek. De egy ilyen embernek a megértés is nehezebb? Azt hiszem igen … nehezebb … és én ezt is megértem. :-)

Bízva abban, hogy mégis megértésre találtam.