A VÁRÁS

 
 
Várni jó, ha örömmel vársz,
Ha izgalom járja át minden porcikád,
Várni jó, ha a boldogság vár rád,
Szikrázik körötted az egész világ.
Gyönyörű varázslat, ha te vagy velem,
Ha nagy tenyereddel betakarod kezem,
Ha mosolyod kényezteti lelkem,
Ha itt érezlek mellettem.
De várni gyötrelem,ha megbocsájtásra vársz,
Ha félsz, hogy elveszíted, kit imádsz.
Ha fáj a lelked, de megértésre nem lelsz,
Ha megbántottak, de bocsánatod nem kell,
Ha veszni látod mind azt, mi maga volt a végzet,
Este, s reggel, nyár volt, vagy télen lüktetett az élet,
Elveszíteni téged félek.
De a fájdalom,mit újra és újra élek,
Monoton mossa ronggyá létem,
S lassan kifehéríti szivárványszín szívem.