gyors intézkedés

Most tudott valaki igen csak nagyot nézni . Volt egy kicsi itthoni dolgaim úgy voltam,
,
most beütemezem ezt is ezt dolgot is tél folyamán elvégezem nem tudja más elvégezni,

én vagy egyik szülöm másiknak mindig valami elfoglaltsága van de ő már régen úgy,

volt füvesíteni de én nem engedtem ,de azóta más hogy kerti dolgokkal pozitívan,

de én jobban hozzá állok dolgokhoz ,ez ma csak ámult ezen egy ember .hogy lassan,

itt fűtési korszak elintézték hogy hozzanak nekünk is sokat is vártunk rá ma végre meg,

hozták segítem ebe is hogy kicsit el rakjam útból tudjunk közlekedni majd addig amíg ,

nem érkezik meg fűréses ,de itt az gond ő nem igazán ismer olyan embert fűrészelne így,

rám mard neki álltam ennek meg küzdök és elintézem dolgot .de már azon volt lassan,

esni fog ma eső és itt ázik fa hogy lesz össze vág fa .neki fel-keretem gyorsan és,

elmentem fa vágóshoz mikor ér rá eljönni hozzánk össze vágni fát ,de szerintem ,

azon törte fejét itthon mikor tudja meg oldani időpontot kérni ő is neki van,

dolga máshol aki össze vágná fát majd nekünk ,de már azt is intéztem telefon ki,
,
jönne nekem segíteni kezdni fa adogatásba az is gyorsan elintéztem ,nem maradt,

más ki derüljünk mikor ér rá össze vágni fát beszéltük itthon mi előbb jó hétvége.,

De máshogy gondolkoztam én meg akartam mutatni menyire gyorsan tudok,

intézkedni és végére értem fa vágóval beszélgetést idő pont kérés .de tartogattam,

a jó hírt nekik itthonra hogy nem hétvége hanem holnap meg oldódik ez dolog,

is fa ügy nem gondolta volna ilyen gyorsan túl leszünk majd fa vágáson .de ,

tettek volna még problémát oldjam meg intézkedjek ,de neki álltam ennek is,

meg oldottam neki gyors ütembe ,most úgy volt nagyon akart valamit inni,

de meg van határozva mit ihat így gyorsan elintéztem neki azon ámult hogy,

ez is ilyen hamar meg van nekem szólni kel. Más intézkedjen ha van ismertségi,

köre anélkül nem jut előre dolgokkal ,nagyon fontos gyors intézkedésbe az ismertségi,

kör akkor gyorsan mennek dolgok mindenbe ,

 

világnak kel béke

Egyszerűn követjük a rossz dolgokat amit eltanulunk egyesektől az nem más mint

rossz dolog mindenért meg legyen mindenkinek amire vágyik .de ember életébe mindig

az legyen fontos célpont emberek felé szeretetbe éljük le éveket ,és ne úgy mint

lehet meg tapasztalni egyes helyen hogy nem szeretem harcsa folyik egy más közt

de aki igen csak vágyik szeretetre az meg teszi azt ahol él mozog körülötte mindig

békesség folyjon és szeret de ezt is csak úgy tudjuk meg oldani ,elkezdjük szeretet

szét osztani nagy világba ,és egyszer szét fog osztódni rossz dolog ,de ez csak egyetértés

és béke osztás nélkül nagy világba nem fog meg oldod-ni ha nem kezdünk el szeretni

egy mást országba ha ez meg történik akkor meg törni rossz dolog itt ami megy egyes

helyeken nem szeretem másik-ott küzdök mindenért kel azért küzdeni és legye-győzni

dolgokat béke legyen világba és szeretetbe éljük le . hány helyen nem megy ez de

ne tanuljuk el ezt igen csak be tanító valaki mutatják világba rossz dolgot de mi

ne ezt kövesük .nekünk cél pontunk mindig béke legyen emberek közt mi osztogassuk

világba mert nagyon fontos cél pont legyen nekünk .ez nagyon jó cél pont közösségbe

kezdjük béke osztogatást ,és szeretet osztogatást eredményre vezethet .elmondom őszinte

mi alapítványuk és szeretetbe éljük le napjainkat .mert mindenikek nagyon fontos. ma

hogy foglalkozás volt szövést folytatták .memória játékkal játszottak Lacika ,Zsanett ,Fecó

Zoli szőtt .foglalkozást ma hétfő lévén pedagógus Marika ,Mancika néni tartotta nekik

ma reszelt levest készítettünk nagyon finomra sikerült el is fogyott összes kicsi rendezkedés

volt fánál ahol mi vagyunk .de helyre került mindenki ahova régen került . Ma kicsit be

nézet közénk pedagógus Judit mert le betegedet kis lánya így ő héten szerda foglalkozást

így nem tudja Judit meg tartani fel kérte Pedagógus Marika nénit tartsa meg szerdai

foglalkozást meg tartja majd Mancika néni segít abba is .de pénteki foglalkozásra én

kértem fel elnök asszonyt tartsa meg ő nem javulna pedagógus Judit kis lánya .pici

időm volt neki álltam játszani számítógépen megint meg vert gép úgy osztott gép .Lacika

ma nagyon ügyes volt össze takarította termet szép rend is van .kicsit virágot ültettünk

ott történt baj cserép amibe ültettük volna virágot el volt repedve .délbe mentünk

haza
Hozzávalók:

2 db sárgarépa
1 db fehérrépa
1 fej vöröshagyma
3 evőkanál olaj
1 csokor petrezselyemzöld (jó nagy csokor!)
só, pirospaprika
a tésztához:
1 db tojás
liszt

.

Elkészítés:

Először a tésztát készítjük el: a tojást, pici sóval és annyi liszttel gyúrjuk össze, hogy jó kemény tésztát kapjunk, majd a nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük, és szétterítve szikkadni hagyjuk. A leveshez a zöldségeket megpucoljuk, apró kockákra vágjuk, és az olajon megdinszteljük. Levéve a tűzről meghintjük pirospaprikával, megsózzuk, és felöntjük 2 l vízzel. (A jobb íz kedvéért ízesíthetjük füstölt szalonnával, vagy szalonnabőrkével is.) A levest kb. 20 percig főzzük, majd beleszórjuk a lereszelt tésztát, valamint az apróra vágott petrezselymet, és addig főzzük, míg a tészta megpuhul. (Finom, és egyben nagyon olcsó leves.)

A világ békéről beszél,
Refr:
Legyen végre vége, legyen már béke,
Hisz a szeretet mindennél többet ér.
Legyen végre vége, legyen már béke,
Hisz a szeretet mindennél többet ér.

Annyi az ártatlan gyerek, ki nem ért semmit, csak éhezik,
Az apja kint harcol a fronton, s nem tudja mi az, hogy otthon.
A család egy pincében kuporog, megszokták már ezt a nyomort
Hát ki lesz ki először kimondja már a szót.

Refr:  Legyen végre vége…

Nem kell több gyűlölet, hiszen van még szeretet,
Ki lesz ki először kimondja már a szót?
Elég volt annyi vér, bocsáss meg, ez többet ér,
Hát ki lesz ki először kimondja már a szót?

Refr:  Legyen végre vége…

egy közös szülinapozás alapítvány vezetővel

Úgy érzetem hogy illő lesz ezt meg lepetés bulit meg szervezni alapítványba ,nem volt,

közel 9éve vagyunk együtt de minden ifjoncnak meg ünnepeltük közösen szülinapot,,

és névnapokat meg ünnepeltük ,de hogy mindenkinek sok dolga meg más van ,így ,

közös elhatározással úgy döntünk születés napokat meg ünnepeljük együtt foglalkozásba.

De most rendkívüli meg lepetés volt alapítvány vezetőjének ,szeptember végén volt,
,
neki fontos esemény életébe .én mint kis főnök úgy határoztam el együtt meg lepjük,

őt .de nem közöltem vele csak annyit meg lepetést tartogatunk ,de én mint szervező és,

meg rendezője le tisztáztam dolgokat szülőkel és pedagógusokkal hogy mint szolnak ,

ötletemhez meg lepnék őt alapítvány vezetőjét senki nem elellenezte gyorsan ki gondoltam,

hogy szeretném meg mondta pedagógus Mancika néni ő elkészíti neki majd meg lepeti,

dolgot az nem más mint egy torta .meg beszéltük hogy szombaton tegnap össze ,
fogunk jönni ere jeles eseményre és meg lepjük öt de ő szemiről nem tudott csak,
,
annyit közöltünk össze fogunk jönni szombaton úgy volt legtöbben el is jöttek ere ,,

meg hozta meg lepetés tortát én mint meg szerevező ,és kitalálója ,meg néztem és,,

rá tettem gyertyát ami illik úgy volt nem lesz rá írjuk más kép gondolkozott el készítője,

meg lépinek még lett szám rá raktam ,és elraktam búvó helyre bizakodtam nem be nézni,

meg nézték szülök meg jöttek mindenkinek nagyon tetszett ,de várakoztunk és úgy ,

tettünk mint rendes össze jövetelünket tartjuk meg beszéljük dolgokat ,úgy volt amit,

kapunk valakitől valamit azt tárgyaltuk hogy alakul mai helyzet ,minden kicsit le,

csendesült ki hívtam ifjoncokat ,mert szülök én így akartuk kezembe vetem meg,

lepi tortát meg gyújtottuk gyertyát tűzi játékot be vittük neki el volt gondolkozva,

de mi be állítunk közösen vezető elé meg lepi tortát átadtam de ifjoncok hátam ,

mögött voltak el énekeltünk neki boldog születés napot oda álltunk közösen át,

adtam tortát igen csak kicsit meg volt lepődve de minden ifjonctól kapott egy-szál,

virágot elszőtt én adtam szervezője egésznek .de amikor át átadtuk neki meg lepi ,

tortát ,virágot ,igen csak meg volt lepődve ilyen még alapítvány nem volt közös,

ünnepelés vezetőjének de most sikerült ez is igen meg lepedőt ,mert torta ,és virág,

átadás után követe ünnepi beszédem ahogy illik ilyenkor beszélni ,de az nagyon,

meg hatóra sikerült megint kicsi könny sikerült vezetőjének szeméből ,de jó ,

magukat beszélgetünk ünnepeltünk együtt .de ünnepi tortát ilyenkor mindig ,

ünnepelt szegi fől most úgy volt nagyon finomra sikerült torta nagyon jó ,

volt hangulat is egészen délután 5ig mentünk haza .

Citrom torta

Hozzávalók:

25 dkg sütőmargarin
25 dkg cukor
5 db tojás
25 dkg liszt
2-3 citrom héja
2 kávéskanál sütőpor
1 csipet só
Az öntethez:
2-3 citrom leve
10 dkg porcukor

Elkészítés

Keverjük habosra a margarint a cukorral.
Egyenként, jól eldolgozva adjuk hozzá a tojásokat a masszához.
A lisztbe reszeljük bele a citromok héját, keverjük bele a sütőport, sót. Ezt kanalanként keverjük a margarinos, cukros, tojásos masszához. 28-30 cm átmérőjű, jól kikent, kilisztezett tepsibe öntsük a kész masszát. Előmelegített, 180 fokos sütőben kb. 60 percig süssük.
Sütés után kicsit hagyjuk kihűlni, majd megfordítjuk, és egy vastag hurkapálcikával megszurkáljuk a tésztát.
Ekkor az előre elkészített citrom levében feloldott porcukrot rálocsoljuk a torta tetejére. A tetején és a lyukakon is beszívódik a citromos lé a torta belsejébe. Isteni finom !
A sütési idő változhat! Nekem villanysütőben 40 perc is elég volt! Érdemes figyelni közben, s ha úgy látjuk, hogy a színe jó, tűpróbával leellenőrizni.

a nagy meglepetés valakinek

Megint egy ötletem támadt hogy jó lesz meg ünnepelni valamit ,mert ezt dolgot még,

nem igazán ünnepeltük meg pedig igen csak fő része alapítványnak,így gondoltam ,
,
valamit amikor meg láttam hogy ekkor ünnepel egy hivatalos személy valamit életébe,

neki álltam egy kicsit meg szervezni ezt dolgot először meg beszéltem 3pedagógusal,

meg felnőttkel hogy mit szólnak ehhez dologhoz hogy meg ünnepelnék neki közösen,

egy fontos dolgot ember életébe ,úgy volt mindenki vele nagyon jó ötlet senki nem,

elellenezte ,de ugye én mint szervező ennek ünnepességnek nem közöltem azt meg,

lepetést alapítvány fő tagjával ,csak annyit mondtam neki hogy most szombatra ,

össze jövetel lesz így tudtam elintézni dolgokat együtt legyünk közösen meg lepjük,

őt .ez időpontot most szombatra bírtuk be ütemezni hogy kicsit együtt legyünk ,és,

meg lepjük őt korában ,nem bírtuk volna be ütemezni dolgot ,én múlt szombaton,

nem voltam itthon így azért nem bírtuk volna be ütemezni meg lelepetést ,neki ,csak,

most szombatra bírtuk akkor valamennyire rá ért mindenki egy kicsit .teljesen napokba,

tisztáztam le dolgot mik lesznek hogy készüljünk .tegnap amikor kicsit be mentem el,

mondták Fecó végre be fejezte szövést és készen-lett neki nagyon szép lett ,memória,

játékkal játszottak közösen tegnap Lacika játszott számítógépen manó élő világot ,meg,

el készítették kelkáposzta főzeléket ami nagyon finomra sikerült el is fogyott összes.

Sajnos tomiról hírt nem tudunk múltkor gyógyszer tárból térdbe hozzánk ment is ,

haza .tegnap még pálcikás játszottak közösen ami fejleszti kéz ügyességüket úgy,

kelet el venni pálcikát nem szabadot meg mozdulni másiknak .készülünk szombati,

meg lepés dologra ezt most nem írnám le mai-nap holnap le írom hogy sikerült,

ez meg lepetés alapítvány fő tagjának ez ötlet csak most elő de mindenki helyeste,

jónak találta .ezt meg lepetés dolgot. Neki ,

 

Hozzávalók

    1 kg kelkáposzta
    30 dkg burgonya
    2 evőkanál olaj
    2 evőkanál liszt
    3 db Knorr Pörköltízesítő kocka
    2 db fokhagyma gerezd
    só, kömény, majoranna

Elkészítés

    A káposzta külső leveleit szedjük le. Vágjuk félbe, negyedbe és egy szűrőben mossuk meg. Vágjuk ki a torzsáját. Vágjuk fel kb. 2*2 cm-es kockákra.
    Egy nagy lábosba tegyünk enyhén sós vizet és tegyük bele a felkockázott krumplit. Forraljuk fel.
    A megpucolt fokhagymát zúzzuk össze, reszeljük le vagy vágjuk nagyon apró kockákra.
    Ha forr a víz, tegyük bele a káposztát. Öntsünk hozzá annyi vizet, hogy ellepje. Dobjuk rá a leves kockákat és keverjük jól el. Főzzük 15 percig.
    Ha már majdnem puha a káposzta és a krumpli, készítsük el a rántást: az olajat forrósítsuk meg, és keverjük bele a lisztet. Ha kész a világosbarna rántás, tegyük bele a fokhagymát. Egy-két keverés után vegyük le a tűzről és tegyük bele a majorannát. Keverjük jól el. Kevés vízzel keverjük simára a rántást.
    A felengedett rántással sűrítsük be a főzeléket, és főzzük még 5 percig. Időnként kevergessük át.
    Ha elkészült, kóstoljuk és szükség szerint tegyünk hozzá köményt, majorannát, vagy leveskockát.

atükör

A héten egy barátommal beszélgetve eszembe jutott egy történet, amit a nyáron hallottam. – Egy könyörületes személy látva hogyan küszködik egy pillangó, hogy kiszabaduljon a bábból, segíteni akart neki. Nagyon gyengéden kitágította a szálakat kialakítva egy kijáratot. A pillangó kiszabadult, kibújt a bábból, bizonytalanul bukdácsolt, de nem tudott repülni. Valamit ez a könyörületes személy nem tudott, és ez az, hogy csak a megszületés, kibújás küszködésén keresztül tudnak annyira megerősödni a szárnyai, hogy repülni lehessen velük. Megrövidített életét a földön töltötte, sosem ismerte meg a szabadságot, sosem élt igazán.

Én úgy mondom ;nyitott kézzel szeretni. Ez egy olyan tapasztalat, ami lassan ért meg bennem, a fájdalom tüzében és a türelem vizében kovácsolódva. Azt tapasztalom, hogy muszáj felszabadítanom azt, akit szeretek, mivel, ha rákulcsolódom, rácsimpaszkodom, vagy megpróbálom irányítani, azt vesztem el, amit megtartani próbálok. Ha megváltoztatni próbálok valakit, akit szeretek – mivel úgy érzem, én tudom, milyennek kellene lennie – akkor egy nagyon értékes jogától fosztom meg: a jogtól, hogy felelősséget vállaljon saját életéért, választásáért, létformájáért. Valahányszor ráerőltetem a kívánságomat, vagy akaratomat, vagy hatalmat próbálok gyakorolni fölötte, megfosztom a fejlődés, érés lehetőségétől. Birtoklási vágyammal korlátozom és keresztezem, és teljesen mindegy, mennyire jó szándékkal.

Korlátozni és sérteni tudok a legkedvesebb óvó cselekedetemmel – és védelmem, vagy túlzott figyelmem szavaknál ékesszólóbban mondja a másik személynek: Te képtelen vagy magadra vigyázni, nekem kell veled törődnöm, rád vigyáznom, mert te az enyém vagy. Én vagyok érted felelős- amíg nem tudsz magadra vigyázni, akkor is ha nem vagy a gyermekem, vagy addig amíg más nem veszi át a gondviselőd szerepét, vagy ha annyira terhes számodra a védelmem és képes vagy az önálló önfentartó életre, akkor elengedlek, el kell engedjelek, hogy a szükséges tapasztalatokhoz hozzájuss, megélhesd. Amíg erre nem vagy képes, minden eszközzel magamnál tartalak, életben tartalak, és irányítalak-. Ahogy tanulom és gyakorlom, egyre inkább azt tudom mondani annak a személynek, akit szeretek: ;Szeretlek, értékellek és tisztellek téged. Bízom abban, hogy birtokában vagy, illetve ki tudsz fejleszteni magadban egy olyan erőt, hogy mindazzá válj, ami lehetséges számodra, ha én nem állok az utadba. Annyira szeretlek, hogy teljesen felszabadítalak, hogy egymás mellett járjunk örömben és bánatban. Együtt fogok veled érezni, ha sírsz, de nem foglak arra kérni, hogy ne sírj.
Törődni fogok a szükségleteiddel, támogatni foglak, de nem tartalak vissza, amikor egyedül tudsz menni. Mindig készen fogok állni, hogy Veled legyek a bánatodban, magányodban, de nem fogom azt elvenni tőled. Igyekezni fogok, hogy figyeljek a szavaidra, azok jelentésére, de nem ígérem, hogy mindig egyet fogok veled érteni. Néha dühös leszek, és akkor ezt olyan nyíltan meg fogom mondani Neked, hogy ne kelljen különbözőségeink miatt elutasítást, vagy elidegenedést éreznem. Nem tudok mindig veled lenni, nem hallom meg mindig, amit mondasz, mert van, amikor magamra kell figyelnem, magammal kell törődnöm – és ilyenkor is olyan őszinte leszek veled, amennyire tudok.;
Tanulom, hogy ki tudjam ezt fejezni azoknak, akiket szeretek, akikkel törődöm, akár szavakkal, akár azzal, ahogyan létezem másokkal és magammal.Én így hívom: ;nyitott kézzel szeretni;.Nem vagyok képes mindig távol tartani magamat a bábtól, de már egyre jobban megy.

a türelem

Ember életébe nagyon-fontos dolgot kel gyakorolni az nem más mint türelem ,hányszor,

van úgy ember hogy beszól valaki és gyorsan csináld meg ez is fontos dolog amit,

eddig halasztottuk el mert más jött közbe ,de van olyan akkor se úgy jönnek dolgok,

össze ,de ugye ott van hogy már fejét eszik csináld meg ,de már nem jó később neki,

azon nyomban kel neki ugye ilyenkor mit gyakorol ember türelmet másik ember,

társ felé hányszor vettem észre azt valahol ,ki ejt valaki valamit ezt meg kéne tenni,

és van olyan is gyorsan meg kel tenni ezt dolgot ,hogy jót tegyél és türelmesen ,
,
viseld el dolgot ,ma igen csak ezt gyakoroltam délután .pihentem kicsit el voltam,

fáradva de pillanatra le dőltem ,de pihentem egyszer annyira elmerültem hogy agyam,,

teljesen ki kapcsolt és nem emlékeztem ara mikor jött ki egyik szülöm,ki kertbe ,amikor,

észre vettem hogy teszi végzi dolgát .én is mentem neki segíteni ismertem hogy,

mit is akar azért léptem gyorsan ,így meg mutattam azt türelmes vagyok gyorsan,

lépek meg előztem így azt türelmesen végzem dolgomat. Hányszor van az egy valami,

nem tetszik valakinek és igen csak meg akarsz felelni ,de van jó meg mondják ,

véleményüket milyen ,de ilyenkor van az ezt eltűri ember ,mert mindig tűrni kel,

embernek másik ember társa felé mert nem gyakorolja ,akkor életeb ,amikor közösségbe,

helyezik ott igen csak helyt kel állni tűrésbe ,én már igen csak meg tanultam ennyi,

évesen türelmes lenni másik ember felé és elfogadni amilyen el tudod fogadni másik ott,

amilyen nagyon türelmet gyakorol életbe ami nagyon fontos mert anélkül nem vezet,

célhoz ember ha nem fogja gyakorolni türelmet. Végzek dolgot kertbe amit türelmesen,

kel csinálni és nehéz dolognak fogtál meg kel mutatni türelmesen igen is meg csinálod,

értelmesen és nem eszek neki csákánnyal ami ásóval ki jön ,szépen .most olyan szépen,

türelmesen meg csináltam amit elkezdtek és nem kelet csákány hozzá. .mert neki ,

esel valamivel azzal egy neki hozzá érsz csákánynak nem tetsző dologhoz ki megy,

éle és ásóval jobban hozzá férsz dolgokhoz itt türelmet gyakorol ember ,

A mai társadalomban hihetetlenül sok türelmetlenség, feszültség van. Többen is kérdezték, hogy én mit értek türelem alatt? És hogy meddig kell türelmes lenni?
A türelem Isten csodálatos szép ajándéka, egy értékes, drága erény, melyért érdemes küzdeni. Ki ráérez a keresztény türelem édes izére, az nem csak sokkal eredményesebb, hanem sokkal boldogabb lesz, már a földi életében is.
Az orvos aki műt, nagyon nyugodtan, türelmesen végzi az életmentő műtétet. Nyugodt és türelmes, mert ismeri a szakmáját, tudja, hogy az operáció megmenti a beteg életét. Képes órákon Keresztül “pepecselni” és lelkében nyugodt derű van. Gondolom, ki ezt a nyugodt, türelmes “üzemmódot” nem tudja elsajátítani az nem is képes eredményesen segíteni a betegen.
A gyerek nevelésben is vannak dolgok amit el kell végezni, meg kell tenni, mondani, de amelyik nevelő türelmetlenül kapkod, verbálisan, vagy akár fizikailag is nyakon veri a gyereket, az még ha igaza is van, akkor is eredménytelen… A pedagógus kell tudjon parancsolni elsősorban önmagának, és csak utána képes szelíd jósággal az általa értéknek tartott ismereteket hitelesen felkínálni a gyermekeknek..
Az autót én hihetetlenül gyorsan is lehet vezetni, de soha nem szabad türelmetlenül kapkodni…. Gondolom, hogy az autó versenyző pilóták, a pillanat törtrésze alatt is képesek dönteni, de nem hiszem, hogy egy pillanatra is kicsúszna a kezükből az irányítás. Az ö életükben a türelmetlen kapkodás egyenlő az öngyilkossággal…
Engem a türelemmel való Ismerkedésben sokat segített az a felismerés, hogy végső soron minden a jó Isten csodálatos ajándéka… Ö egészen biztos, hogy nem állított egy lehetetlen feladat elé, vagy zsákutcába, és ha én mindent megteszek, akkor bízhatok abban, hogy ö eredményesé teszi a munkámat… Ő a jó Pásztor, és én vagyok a puli kutya szoktam mondani… A sereg az övé, én is az övé vagyok, ő jobban szeretné, hogy életünk legyen és életünk bőségben legyen mint én, vagy bárki más közülünk. Ez azt is jelenti, hogy ha társakat hívok magam mellé, akkor alázatos munkával a rám bízott feladatokat el tudom végezni, még ha ez a munka hegyek mozgatása is lenne… Ez a tudat bennem, hihetetlenül nagy nyugalmat és békét szül, melyből alázat és türelem fakad…
Ha elveszítem a türelmemet akkor mindig bűnbánatot tartok. Félre vonulok, leülök és elcsendesedek. A bocsánat kérés után, megpróbálom, ezt a cselekvő, hegyeket mozgató, de végtelen türelmes, szelíd életerőt, a világot tovább teremteni akaró Isten szeretetét az előttem álló feladatra öszpontosítani.  Tudom, hogy Isten általam is tovább akarja teremteni a világot. Amikor valami így születik meg előttem, akkor én csak alázattal térdre tudok borulni, hogy hálát adjak a szemem előtt kibontakozó szép világért.
Természetes, hogy a türelemben a mi mindannyiunk példaképe Jézus Krisztus, aki hihetetlen erővel, és kitartó türelemmel ment a Mennyei Atya által kiszabott úton, a Szeretet Útján… Nekünk csak követnünk kell Őt.

 

 

 

 

közös szülinapozás

Lassan kezdek meg ismerni valakit ,de ahhoz idő kel és elfogadni hogy ő mit is szeretne,

ő hogy elfogadjuk egy mást amilyen .de ember tudja mindenki otthon kapja ,hogy ,

nagyon meg kel ismerni egy mást ott nem igazán vezethet-le felesleges hangot mert,

nekünk otthon az nagyon fontos hely ott igazán becsülik meg embert ezt tanultam,

de mindenütt ahol kel segítséged ott is helyt kel állnod és ott is nemet mondani,

kel gyorsan lépni egyből .de jó lenne ha úgy állna hozzá mindenki hogy meg fogom,

dolgot mindenütt de ez mindenütt érvényes ,ne úgy mint egy valaki hogy ki adja,

mint nagy ember dolgot és ő nyugodtan teheti dolgát amit kel lehet sorakoztatni ,

akarja magát ,de itt az bajom hogy őt biztos más szemszögből nézi világot ,és annak,

hátul ütője halom hogy más nyugodtan segít .elmondom aki embereken segít az,

lehet az nagy ember vagy bárki ,az meg fogják dolgot amit kel elkel végezni én,,

így tanultam ,de nem ismerek senki olyat nem így tenné dolgot hogy másra hárítja,

dolgot mert így igazán 2ember inná meg levet mert ő végzi dolgot . Nekem össze,

jöttek segíteni vallok ,de hogy most itt ősz is lassan neki kel állnom kerti dolgoknak,

eddig halasztódtam mindig ép haza értem rá érek mert nem bírtan helyre rakni valamit,

ezt gyorsan meg kelet csinálni ez se várhatott ez egyből kelet meg még takarítás azt,

gyorsan meg kelt tenni és szokott ilyen elő fordulni mindig legyen kis időd minden hová,

legyen jó só segítettél máson tudom tapasztaltam .most hogy igen csak el voltam segítséggel,

havazva így mai foglalkozásra nem bírtam be bemenni ,de ma szövést meg memória ,

játékkal játszottunk tomi is benézet közénk sokáig el halasztottuk közös szülinapozást,

nyáron ünnepeltek ,meg szeptemberi ünnepeltek ,de most végre meg tudták ünnepelni,

így mai foglalkozáson tortát készítettünk meg ünnepeltük szülinaposokat minden,

igaz egy rend kívüli össze jövetel lesz most szombaton ,de valamit tervezünk,

valakinek így ő nem igazán tud szemit így csak az nap fogja meg tudni dolgot.

le írni maguknak addig érdemes velem tartani minden nap közös szülinapozás nagyon,

jó sikerült el is fogyott torta most nem szám volt tortán rá írták csokimázzal,

hány évesek ünnepeltek . délbe mentünk haza .

 

Hozzávalók:

8 tojás

10 dkg liszt

10 dkg cukor

20 dkg étcsoki

12 dkg vaj

fél csomag sütőpor

csipetnyi só

Elkészítés ideje:

60 perc.

Elkészítés menete:

Piskótát készíteni nem nagy ördöngösség, könnyű ugyan elrontani, de ha odafigyelsz, nem lesz semmi gond. Első lépésként a tojásokat válaszd ketté. A fehérjéhez add a csipetnyi sót, majd verd kemény habbá, aztán tedd félre. A sárgáját keverd habosra a cukorral. A csokit a vaj társaságában olvaszd meg vízgőz felett, majd folyamatos keverés mellett add a sárgájához

 

közös szülinapozás

Lassan kezdek meg ismerni valakit ,de ahhoz idő kel és elfogadni hogy ő mit is szeretne,

ő hogy elfogadjuk egy mást amilyen .de ember tudja mindenki otthon kapja ,hogy ,

nagyon meg kel ismerni egy mást ott nem igazán vezethet-le felesleges hangot mert,

nekünk otthon az nagyon fontos hely ott igazán becsülik meg embert ezt tanultam,

de mindenütt ahol kel segítséged ott is helyt kel állnod és ott is nemet mondani,

kel gyorsan lépni egyből .de jó lenne ha úgy állna hozzá mindenki hogy meg fogom,

dolgot mindenütt de ez mindenütt érvényes ,ne úgy mint egy valaki hogy ki adja,

mint nagy ember dolgot és ő nyugodtan teheti dolgát amit kel lehet sorakoztatni ,

akarja magát ,de itt az bajom hogy őt biztos más szemszögből nézi világot ,és annak,

hátul ütője halom hogy más nyugodtan segít .elmondom aki embereken segít az,

lehet az nagy ember vagy bárki ,az meg fogják dolgot amit kel elkel végezni én,,

így tanultam ,de nem ismerek senki olyat nem így tenné dolgot hogy másra hárítja,

dolgot mert így igazán 2ember inná meg levet mert ő végzi dolgot . Nekem össze,

jöttek segíteni vallok ,de hogy most itt ősz is lassan neki kel állnom kerti dolgoknak,

eddig halasztódtam mindig ép haza értem rá érek mert nem bírtan helyre rakni valamit,

ezt gyorsan meg kelet csinálni ez se várhatott ez egyből kelet meg még takarítás azt,

gyorsan meg kelt tenni és szokott ilyen elő fordulni mindig legyen kis időd minden hová,

legyen jó só segítettél máson tudom tapasztaltam .most hogy igen csak el voltam segítséggel,

havazva így mai foglalkozásra nem bírtam be bemenni ,de ma szövést meg memória ,

játékkal játszottunk tomi is benézet közénk sokáig el halasztottuk közös szülinapozást,%0

szép élményi hétvégém

Én most 2napos lelki feltöltődésbe vettem részt most hétvégén ,emlékeznek ara hogy első,

nap szombaton Nagymaroson voltam ifjúsági találkozón amit írtam nagyon szép volt,
,
nekem ez nap mert sok élménybe részesültem ,ezt majd lehet gyarapítani fogom más ,

nap vasárnap amikor már szentkútra mentem el egyházzal bússal mert ott ép búcsú,
,
volt azon napon ,most kicsit más hogy néz-ki már szentkúti hely aki rég volt az már,

kicsit észre venné hogy igen csak meg változott minden .tavaly amikor ott voltam ,,

milyen volt sokáig .most újból elmentem vasárnap nagyon meg lepődtem milyen változáson,

est ádt szentkúti kegyhely most le van kövezve ,nincsen már kapu kegyhelyen mit,

rég volt kis lépcső és ott fogadják hívő népet szabad téren is ahol Misét mondanak,

ott is történt sok változás minden mozaik képlet oltár környékén ,Lurdi barlang,

is más helyre került .ott voltam most vasárnap azon helyen és át adták és fel szentelték,

új lurdi barlangot Mise keretébe az új helyre tették az is nagyon szép lett tele van,

lurdi barlang köszönt táblával .mert imádság amit kértek égiektől meg hallgatásra,

talált mind mindig imádkoznunk kel kitartóan .oltárnál oszlopban oda be helyeztük,

keresztünket mise elején nem kel fogunk ott állni mellette én is úgy tettem ünnepi ,

Szent Mise Délelőtt 11kor mise keretébe fel szentelték lurdi barlangot amin részt,

vettem ott álltam sor faladat meg áldotta egy Hivatalos személy nagyon szép volt,

mise körmenet is volt fél2kor volt vége ünnepi búcsús Szent Misének .többen meg,
,
szólítódtak engem emlékezel még rám fent mentünk remete barlangba el tévedtünk,

de ki tüzűt cél hoz eljutottunk végre. Amikor úgy voltam pici időt szántam kőrül,

néztem vetem valami búcsúi ajándékot ,de idő elég szűkösre sikerült forrás hoz fel,

akartam menni és úgy tudtam hogy egy litánia alatt mentem fel gyorsan meg,

jártam végébe beletudtam csatlakozni .meg áldották amit vettünk ajándékot jöttem,

volna fel hogy meg történt búcsúi ajándék vétel ,de szokták mondani nem fontos,

költekezni ilyenkor elég imádkoznunk érte volt olyan nálam imádkoztam az azért,

de itthonra hoztam valamit ,közbe meg állítót nő véletlen nem te-voltál előtte ,

egy nappal Nagymaroson de én voltam ott is észre vette rajta hogy teljesen lelkesen,

vagyok minden ért mosolygok hogy jövök fel meg újult szent kúti helyre .,

de kértek forrás vizet hozzak oda elkelt mennem ép litánia vége felé jöttem,

meg csak anyira kevés volt idő nekünk ,de úgye kicsi ország is itt is meg találtak,

engem és nagyon szép dolog ,minden ott vagyok számi-tank rám . 23Éve templom,

körül jó pár éve el járok legtöbb bucsui helyekre. Nagy élmény volt nekem nap,

délután 4kor értünk haza .

 

Fénykép: Zarándokoljatok el hozzánk hétvégén a Magyarok Nagyasszonya búcsúra. A búcsú részletes programját és a misekezdések időpontjait a www.szentkut.hu oldalon tudjátok megnézni.

 

 

 

egy történelmi esemény mai nap

Ma ország szerte ünnepelik meg aradi vértanúk halálnak év fordulóját ,valakik úgy állnak,
,
ehhez esemény minek üljük meg ezt ünnepet, igen is illik meg emlékezni erről eseményről,

értünk és népért adták életüket hogy jó legyen nekünk életünk ezért is kel meg emlékezni,,
,
erről napról tudom hogy kicsit fájdalmas történelmi esemény aradi vértanúság ünnepe,

de egybe gyász esemény mindenki életébe ez aradi vértanúság ünnepe iskolákba nagyon,,

is foglalkoznak erről eseményről ,kicsit elővesznek kicsit történelmi dolgot mi is történt,

akkor jeles eseménykor ők aradi vértanúk értünk adták életüket szeretetből de ők ezen,
,
el estek forrton és vértanúság halált haltak azért illik meg emlékezni erről napról,

mi az est folyamán Turán imádkozunk értük .Misét ajánlunk fel lelki üdvükért ők,

igen nagy áldozatot tettek ország ért . Nekünk népért aki meg emlékezünk erről,

napról csak ez legyen tudtunk ba ők értünk is haltak meg ezen napon ezért is kel,
,
meg emlékezni rólunk idősebb pedagógusok ők tanulták est dolgot régebben és mondták,

is rólunk dolgot ma is véleményem szerint mai foglalkozást ezzel eseménnyel foglalkoztunk,

de biztosra nem tudom mondani mert nem voltam ott foglalkoztató elején de én régen,

tanultam erről napról hányszor hallom azt hogy buta vagyok nem nézek egy valamit,

ami másokat leköt én úgy mondva nem ott tanultam el dolgokat utána nézek netten,

valami után meg akarok tanulni meg fogom azt tanulni így lesz aradi vértanúság ünnepe,

is hamarosan .kezd alapítvány csapata ki gyógyulni betegségből ma már Horváth Zoli,

volt foglalkozáson elmesélte otthon tegnap hogy ő engem látott szentkúton búcsúba,

hogy ott voltam vittem keresztet igaz ez esemény ott voltam arról napról bővebben,

holnapi bejegyzésembe írom le érdemes velem tartani akkor is ,de engem pedagógus Marika,

néni látott meg dicsért foglalkozás kor meg látott hogy ott voltam ma Horváth Zoli,

neki állt szőni ,Lacika papírból hajtott hajót Edina írást gyakorolt .volt egy vendégünk,

aki régen járt ide szőni tanulni nálunk most újból jár ő is sző de kicsit nehezebben mert,

cifra szövést minden színből sző kicsit ma kezdet neki hozott szövő keretet ott is hagyta,

szövést vendég fojtani fogja legközelebb ma nagyon kőnyű ételt ettünk hideget zsíros,

kenyeret ami finomra sikerült el is fogyott összes .mesét olvastunk de jó volt,

hangulat egész délig n mentünk haza .

Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. 1871-ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel.[9]
Már a kivégzés napján kezdetét vette az áldozatok tárgyi hagyatékának gyűjtése is. Az egyre szélesebbre dagadó országos kegyelet hatására emlékeztető kiadványok születtek, amelyek terjesztésénél még az üzleti szempontok is megjelentek. Sokszorosított formában számtalan kő- és olajnyomat került a piacokra, vásárokra, amelyekből még ma is forgalomban van jó néhány. Thorma János: „Az aradi vértanuk” című festményét a nép előbb ismerhette meg sokszorosított olajnyomatos formában, mint a műértő közönség eredetiben, hiszen politikai okokból először csak 1905-ben állították ki a művet. A nyomtatott emléklapok hatására a népművészetben is megjelentek a vértanúhalált halt tábornokok ábrázolásai. Ezek közül külön kiemelkednek azok a Veszprém megyében készült díszbotok, ahol a pásztorfaragások hagyományos technikájával, a kőnyomatos képek másolásával több változatban készítettek a dísz- és sétabotokat.
A nemzet az aradi hősök emlékezetét számos formában őrzi. Aradon már 1890-ben emlékművet avattak tiszteletükre. Budapesten a XXI. kerületben van Aradi vértanúk útja, az V. kerületben Október 6. utca, és több nagyvárosban valamennyi vértanúról utcát neveztek el.
Emlékművük áll például Pusztavacson; Szegeden és Kecskeméten az Aradi vértanúk tere; Pécsett az Aradi vértanúk útja őrzi emléküket; Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőháza közelében található emlékművük: egy fal, rajta a vértanúk domborművével.

Az Aradi vértanúk emlékműve Aradon. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították. A szobrot, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében, 2004. április 25-én a román-magyar megbékélésnek szentelt emlékparkban újra felállították
A szájhagyományban sok apró mozzanat maradt meg magával a kivégzésekkel kapcsolatban. „Kiss Ernőt vállon találta a golyó, ezért térdre bukott, aztán egy katona odarohant és egészen a fülébe dugva a puskát lőtte le”. “Damjanich Jánost lábtörése miatt parasztszekéren vitték a vesztőhelyre, aki a kocsin végig szivarozott”.
1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről:

A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!

 

 

engedelmeség

Évek-óta-ilyenkor szokott lenni Nagymaroson ifjúsági találkozó ami nagyon szép

szokott lenni mert plébánia udvari területe ami elég nagy az tele szokott lenni

sok fiatallal és van olyan 60-70évesek eljönnek ere ifjúsági találkozóra jól érzék

magukat ott igen csak ember teljesen kikapcsolódik és otthon hagyja dolgait és

nem foglalkozik azzal .mi is Turáról most csökkent létszámmal mentünk oda

oda értünk meg vártuk érkező többi ifjúságot plébánia udvar területén ,reggeli

imádsággal azt követe egy elmélkedés Atyától elmélkedés lényege az volt az

nap egész napi fő témák engedelmesség ami igen csak minden ember életébe

be le-kéne vonni és meg kéne tartani engedelmeskedik szüleinek vagy ép élőjárónak

aki legyen az főnöke vagy bárki de lényeg az engedelmeskedünk ,én is 3év után

változott annyi életembe hogy elő adást végig hallgattam nekem nagyon tetszett

engedelmes fő témája ,ez elő adás folytatták többi előadást templomba vagy művázba

de mindegyik nagyon szép volt még kicsi időm 2elő adást meg hallgatni utána kérték

segítségemet hítokta úr kérte segítségek árusítani eleget tettem ennek kérésnek ez dél

fele volt egészen fél3ig ott árusítottam hallgattam elő adást bentről ki hallatszott .fél

3útán jött hitoktató hogy menjek kicsit Sét nézni ott szokott árusítások és meg lepetést

vihetnek haza ott járó emberek de,én soha azt kísértést nem bírom meg állni helyben

sült kürtös kalácsot ne ennék most álltam meg most ettem belőle haza hoztam szüleimnek

de kicsi időt kértem hitoktató úrtol maradjon már még kicsit mert ki akarok menni

Duna partba lábat-mosni parton az nekem óriási nagy élmény olyan ember lelke utána

lábat ástam lelkem szárnyal Duna parti esemény után .mentem kávét meg inni mentem

fel mert idő hiányom volt délután 4kor volt mise ami nagyon szép akkora tele van

plébánia udvar területe jó 10000 hívő fialókkal és ilyenkor sok atya itt sokkot lenni

ezen ifjúsági találkozón áldozás után szokot be jönni kis csoportos fiatalok akkor

igazán élet minden ember szívébe oda elmegy nagyon szép ének van amit el szoktunk

énekelni ilyenkor ember lelkét mindig fel emeli magasba új életre kel .azért mondtam

ezt meg tapasztaltam ifjúsági találkozón lelkem újra szárnyal ott gitáros énnek

vannak az nagyon sok fiatalnak tetszik jó hangulat együtt lehet sok fiatal reggel9órátol

egészen akár este 6óra utáni ig. mi turaiak este 3/46kor indultunk haza buszon sok

nevetés ami jó mindig este 7óra után itthon voltunk .mondák nekem itthon engem

ott teljesen kicseréltek sima arcsom jobban nézek ki .ezt énnek énekeltek fiatalok

bejövetelkor azt érdemes olvasni

 

Dalszöveg
1. Gyere kicsi barátom, menjünk gyorsan,
Jézus vár reánk a templomban!
Jöjj hát kicsi barátom, fogjunk kezet,
Mondjuk együtt: “Béke veled!”

2. Ha a szívem tiszta, boldog vagyok,
Jézusnak is otthont adok!
Jöjj hát kicsi barátom, énekeljünk,
Boldog szívvel ünnepeljünk!

Refr.:

Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!
Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!

1. Gyere kicsi barátom, menjünk gyorsan,
Jézus vár reánk a templomban!
Jöjj hát kicsi barátom, fogjunk kezet,
Mondjuk együtt: “Béke veled!”

2. Ha a szívem tiszta, boldog vagyok,
Jézusnak is otthont adok!
Jöjj hát kicsi barátom, énekeljünk,
Boldog szívvel ünnepeljünk!
Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!
Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!

1-2. Instr.

Refr.:

Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!
Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!

elkivezetője beszélt a fiataloknak. A főelőadás kiindulópontjának azt a gondolatot választotta, hogy az engedelmesség kölcsönös: az a férj és feleség, az a szülő és gyermek, akik kölcsönösen engedelmeskednek egymásnak, erős szeretet-szövetséget kötnek. Mindemellett azt is kiemelte az előadás elején, hogy félreértés azt hinni, az engedelmesség, az alázat a gyengeség megnyilvánulása. Éppen ellenkezőleg: az önmagunkról való lemondás, az akaratunk meghajlítás a másik irányába nem más, mint szabad döntésünk eredménye. Engedelmeskedünk a jónak, amit értéknek tartunk.

„Nincs szeretetkapcsolat engedelmesség nélkül” – hangsúlyozta az előadó. Jézus és az Atya kapcsolatáról szólva elmondta: Jézus maga a megtestesült szerető engedelmesség, aki teljesen rábízta magát az Atyára, és „engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2,8–9). Ebben is példaképünk, segítségünk lehet, mivel megtapasztalta az engedelmesség fájdalmas nehézségeit és gyümölcseit is.

Az engedelmesség nehéz, sokszor keserves, halálosan komoly küzdelem – tette hozzá. Ádám és Éva engedetlensége eredményezte ezt, az áteredő bűnnel belénk ivódott az engedetlenség, ezért a ‘nem’ válasza jön spontán. Minden bűn engedetlenség, ami által ez a spontán ellenállás felerősödik bennünk, és egyre nehezebb lesz engedelmeskedni. Ezért fontos a rendszeres gyónás, ami „kipucolja” a spontán ‘nemeket’ a lelkünkből. Persze a bűnt a legjobban a szeretet gyógyítja, hiszen amikor szeretek valakit, akkor ő a fontos, nem én: tudom őt hordozni, át tudom adni magam neki, le tudok mondani érte az akaratomról – ez pedig mind egyenlő az engedelmességgel.

Felmerül a kérdés, vajon meddig érdemes engedelmeskedni, mi az, ami még kérhető, és mi az, ami már nem megtehető? Erre a kérdésre válaszul Kajtár Edvárd Maximilian Kolbe gondolatait idézte: „mindaddig engedelmeskedni kell, amíg az nem bűn”. Tehát addig, amíg az engedelmességből végrehajtott cselekvés nem megy szembe a Tízparancsolattal és az egyház tanításával, hiszen „inkább kell engedelmeskednünk Istennek, mint az embereknek”

Összefoglalóul a találkozó szónoka elárulta az engedelmesség titkos receptjének öt legfontosabb összetevőjét: Jézus szerető lelkülete, alázat, türelem, szabadság és hűség. Jézus szerető lelkülete a példa számunkra, Tőle kérdezhetjük „Uram, Te most mit tennél? Te hogyan csinálnád? Hogyan tudom őt jól szeretni?” Alázatra van szükség ahhoz, hogy meg tudjunk hajolni a másik előtt, de nem szolgalelkűségből, hanem szabad döntés által: „az alázat nem a gyengék erénye” – emelte ki tanításában a KPI elöljáróla. Viszont „a türelem az erősek erénye, szükség van rá, amikor fáj a másik engedetlensége, vagy nem értem, nekem miért nem sikerül engedelmeskednem” – tette hozzá. Mindemellett csak az tud igazán szeretve engedelmeskedni, aki nem ragaszkodik önmagához, aki szabad tud lenni a félelemtől, a haláltól. Csak az tud hűséges maradni az engedelmességben, aki elég szabad ahhoz, hogy ragaszkodjon a döntéséhez, amellyel a másik akaratának meghajlik.

Ha pedig hűséges maradok az engedelmesség iránti döntésemben, akkor az életemben rend lesz; a kölcsönös engedelmesség biztonságot ad, mert tudom, hogy valaki mindig odafigyel rám; az engedelmesség útjára lépve önmagam tudok lenni, és ki tudom bontakoztatni a képességeimet, ki tudok nyílni; áldás lesz az életemen. „Tekintsünk Jézusra bármikor, és rájövünk, nem is annyira nehéz a szerető engedelmesség”

a dolgok végzése

Mindenki van úgy én szerintem hogy csinálja dolgát ,és másik illető nagyon jó érzi,

magát és nem foglalkozik szemivel ő neki más dolgot talált magának ,ami ép ő neki,

hasznára válhat de olyanról hallottam más csinálja amit kel másik csípőre tettet kézzel,

mondja dolgokat mit is kel csinálni embernek ,de ez ugye szokott az lenni hogy ,

illető nem végezhet olyan dolgot kint azért is van ez ő nézi hogy végzi el,

dolgot amire fel kéretek .de ellenkezőjéről hallatom végzi dolgot másik nyugodtan,

tesz úgy dolgot mint igazi főnök lenne elellenőrzi dolgot egy bánt engem ennél,

amit hallatom hátra tett kézzel van illető ,azt jóvá írom hogy beteg akkor kijön meg,

mondja mit tegyen illető akit meg bízott de hallatom elellenkezőjéről ugyanígy van,

de nem dolgozhat valami miatt nincsen kedve de ebe egy bánt hogy így teszik,

ember én engem az dolog nagyon idegesítővé váll mert ott áll az ember feje fölött,
,

hogy beteg azért fogadja el én véleményem szerint ezt dolgot ,mert emberek mindenki,

úgy van tevékenykedik amíg bírja és senki lehetőleg ne akarja rosszat másiknak mert,

az olyan csúnya dolog lenne másik társunk felé .gondoljunk bele .meg léptük rosszat,

másik embernek olyan hogy mind 2ember elszenvedi azt dolgot amibe bele vonták őt,

életbe azért nem illik senkinek rosszat tenni hogy együtt igyuk meg levet .amit,

lehet jót akartunk tettünk mert ez diktálta lelki ismert de sajnos elellenkezője,

sült el rossz lett végeredmény ,ebbe az van ördög embert bele vonja tetted ezt,

jó de amikor meg tette idő után kiderült hogy még is rossz dologba vontak bele,

és ki kel mennünk belőle ebből, dologból valahogy és meg kel bánunk hogy ilyet,

tettünk másik emberel .hány olyan van el tanulnak rossz dolgot másik illetőtől,

ép ezt látta valahol lehet tévé vagy bármi ahol teszik ép tennék rosszat de ,

ők is jót akarnak ,de ezt darabot kapták épen életbe ezt agyák elő ép rossz,

ember de életbe kiderül nem is rossz ember ez darabot adták neki életbe,

nagyon sok ilyennel találkoztam azért is nem szólóm meg senkit ki rossz .

mert mind-ki olyan amilyenek állítja magát .nem szolom meg tévéket adnak,

le az is csak szórakoztató műsor embernek tudunk kel hol határ mi rossz valójában,

magunknak .így állítsuk életünket .

 

dolgok végzése

Mindenki van úgy én szerintem hogy csinálja dolgát ,és másik illető nagyon jó érzi,

magát és nem foglalkozik szemivel ő neki más dolgot talált magának ,ami ép ő neki,

hasznára válhat de olyanról hallottam más csinálja amit kel másik csípőre tettet kézzel,

mondja dolgokat mit is kel csinálni embernek ,de ez ugye szokott az lenni hogy ,

illető nem végezhet olyan dolgot kint azért is van ez ő nézi hogy végzi el,

dolgot amire fel kéretek .de ellenkezőjéről hallatom végzi dolgot másik nyugodtan,

tesz úgy dolgot mint igazi főnök lenne elellenőrzi dolgot egy bánt engem ennél,

amit hallatom hátra tett kézzel van illető ,azt jóvá írom hogy beteg akkor kijön meg,

mondja mit tegyen illető akit meg bízott de hallatom elellenkezőjéről ugyanígy van,

de nem dolgozhat valami miatt nincsen kedve de ebe egy bánt hogy így teszik,

ember én engem az dolog nagyon idegesítővé váll mert ott áll az ember feje fölött,
,

hogy beteg azért fogadja el én véleményem szerint ezt dolgot ,mert emberek mindenki,

úgy van tevékenykedik amíg bírja és senki lehetőleg ne akarja rosszat másiknak mert,

az olyan csúnya dolog lenne másik társunk felé .gondoljunk bele .meg léptük rosszat,

másik embernek olyan hogy mind 2ember elszenvedi azt dolgot amibe bele vonták őt,

életbe azért nem illik senkinek rosszat tenni hogy együtt igyuk meg levet .amit,

lehet jót akartunk tettünk mert ez diktálta lelki ismert de sajnos elellenkezője,

sült el rossz lett végeredmény ,ebbe az van ördög embert bele vonja tetted ezt,

jó de amikor meg tette idő után kiderült hogy még is rossz dologba vontak bele,

és ki kel mennünk belőle ebből, dologból valahogy és meg kel bánunk hogy ilyet,

tettünk másik emberel .hány olyan van el tanulnak rossz dolgot másik illetőtől,

ép ezt látta valahol lehet tévé vagy bármi ahol teszik ép tennék rosszat de ,

ők is jót akarnak ,de ezt darabot kapták épen életbe ezt agyák elő ép rossz,

ember de életbe kiderül nem is rossz ember ez darabot adták neki életbe,

nagyon sok ilyennel találkoztam azért is nem szólóm meg senkit ki rossz .

mert mind-ki olyan amilyenek állítja magát .nem szolom meg tévéket adnak,

le az is csak szórakoztató műsor embernek tudunk kel hol határ mi rossz valójában,

magunknak .így állítsuk életünket .

 

a leki hétvégi napok elé nézek

Nagyon várok már lelki napot hetek óta lelkileg rá akarok hangolni . elég el,

szoktam havazni segítséggel de időt szakítok ere is lelkemet kicsit fel tudjam ,

töltődni és ki tudjak kerék vágásból szakadni kel az embernek néha ki szakadni,

itthonról . lelkileg fel töltődni hogy utána minden menyen könnyeben amire kérték,

segítséget de ez lelki program nélkül nem igazán tud menni én már tapasztaltam,

ezt dolgot nagyon sok sor .most olyan hétvége elé nézek ahol igen csak lelkileg,

fel fogok töltődni képzeljék el mert holnap ép nagy marosi ifjúsági találkozóra,
,
megyek az nagyon jó lelki fel töltődés bőveben majd vasárnap írok maguknak,

miken vetem ott részt milyen lelki fel töltésbe vettem ott részt nekem ez már ,

6éve oda járok minden évbe ilyenkor szokott lenni az ifjúsági találkozó és azt,

soha nem hagynám ki elmondom vasárnap mért nem is hagyom ki .vasárnap,
,
meg ép új szentkúti helyet fogom megnézni és részt venni egy Szent Misén,

nekem igen csak ez hétvége lesz lelki fel töltődés napja erről napról is lesz ,

beszámolva maguknak az meg kedden fogom le írni milyen volt vasárnap búcsú,

Szent kúton én azon veszek részt de az is nagyon jó lelki program de levegő,

nagyon jó azért szeretek el menni oda minden évbe mind 2helyre .ma hogy,

foglalkozás napja volt én kicsit be mentem hozzájuk mert fél órám volt nagyon,

sok segíteni dolgaim voltak .meg jöttem kész volt tepsis krumpli ami nagyon ,

finomra sikerült el is fogyott .Edina be fejezte szövést ami nagyon szép lett,

haza is vitte folytatta szövést Lenke is segített neki pedagógus Judit gyereke,

Matyi ők is szépen haladtak .én kicsit folytattam számítógépen játékot de ,

megint meg vert gép ahogy szerdán volt velem .ma még ara is volt időnk kicsi,

be hozta pedagógus Judit kis varrógépét neki álltak kis táskát gyártani amibe,

be lefér egy pár zsebkendő ilyeneket gyártottak párat de folytatni fogjuk ,

legközelebbi foglalkozáson ma jó volt hangulat .hétfőre jönni fog már Fecó,

is h,Zoli mert meg gyógyultak végre ,be tudjuk pótolni születés napozást,

jövő héten valamikor de azt még nem tudjuk mikor melyik foglalkozás napon,

tartjuk meg majd nekik .délbe mentünk haza.

kb. 1 kg krumpli (lehetőleg sárga)
20 dkg füstölt húsos szalonna
kb. fél szál kolbász (ízlés szerint paraszt-, lángolt- … de nem lecsókolbász)
1 fej vöröshagyma (akár többet is tehetünk)
fokhagyma (ízlés szerint)
ételízesítő
olaj
Elkészítés:
A burgonyát ízlés szerint felkockázzuk vagy csíkozzuk egy tepsibe. (Azért sárga krumplit ajánlok, mert hamarabb megsül, szép a színe, valamint az állaga és az íze is kitűnő, még másnap is.) Megszórjuk ízlés szerint ételízesítővel, meglocsoljuk olajjal (vigyázat, ne tocsogjon), majd kézzel jó alaposan összekeverjük. Ezután rászórjuk a tetejére az apró kockákra vágott szalonnát, és a tepsi 4 csücskébe tesszük a 4 negyedbe vágott vöröshagymát. (Én a hagymát először bele szoktam forgatni a krumplin lévő ételízesítős olajba, hogy szépen megsüljön és ne égjen.)

Kb. 180 fokos sütőbe toljuk (nem kell lefedni), közben néha megkeverjük úgy, hogy a hagymákat ne mozgassuk el. Mikor a krumpli már félig megsült, rászórjuk a tetejére a felszeletelt kolbászt és a szintén felszeletelt fokhagymát (én szeretem, ha sok van rajta), megkeverjük óvatosan, majd készre sütjük.

a éphezés de nem ki próbálni

Nagy dolog az éhség. Aki nem volt benne, el sem gondolhatja. Mikor megkaptuk a marék puliszkát, és behabzsoltuk úgy forrójában, ahogyan volt, ugrottunk le az ágyról, ölbe vettük a nagy lapító deszkát, amin anyám szétvagdosta a porciókat, és ki ujjal, ki bicskával, lekapartuk róla, amit találtunk, és ettünk. Pedig több volt közötte a szálka, mint az étel. Ilyen éhségben minden száj számít. Minél több van belőle, annál nagyobb a baj. Mi pedig voltunk elegen.

Egy este történt, hogy nagyapám, aki már túl volt a hetven éven vagy már a hetvenötön is, nem ette meg a maga adagját, hanem odahozta az ágyunkhoz. Nagy, ráncos kezével szétszórta közöttünk, s mi kaptunk rajta, mint a csirkék. El sem gondolhattuk, s így szóval sem mondtuk, hogy mi lelte, hogy eladja a magáét. Néztünk nagy csodálkozó szemekkel; és ettünk. Csak apám szólalt meg. Felnézett beesett, szürke szemével nagyapámra. Aztán elfordította magát a kemence tüze felé, és azt mondta: – Azt bizony jól teszi. – Én gondoltam is, hogy igen, mert ha kevés is volt, jólesett a váratlan falat, de egyebet nem. Nagyapám tovább kapargatta tenyeréről a puliszkamorzsát, és mintha csak magának mondaná, csendesen odaszólt.

– Gondolod, Ferkó?

– Én igen! – válaszolta apám.

Anyám leejtette a nagy mosdótálat, és arra ráfigyeltünk. Nézett megijedt arccal a beszélőkre, hol apámra, hol nagyapámra, mintha maga nem is lett volna. Aztán találkozott apám szemével, és lassan elfordult, mint amikor nem asszonydologba üti a fejét. Nagyapám végigtörölte a kezét a nadrágján. Utána igazítani kezdte fejünk alatt a vánkost. De olyan gonddal és lassúsággal, mintha pesztra volna, vagy legalábbis asszony. A keze még a fejünk alatt volt, de már fordult, és indult apám felé. Mikor a kályhához ért, lehajolt, és elkezdte törni az ágat. Egyenként, szépen sorba rakosgatta őket, s hogy végzett vele, azt mondta apámnak.

– Jövőre próbáld meg a Kácsa András földjét negyedében. Másként úgysem adja. Jó föld a Fehér Martok, s addigra a Ferikét is használhatod.

Apám nem nézett rá, valamit vett a foga közé, és rágott.

– S amit a Tótos Jani mond, azt is gondold meg. Vigyétek a borvizet a városba. Három esztendő alatt lovatok lehet.

Apám csak hallgatott. Régi zsémbe ez már nagyapámnak. A borvíz meg a Fehér Martok. Máskor apám végig sem engedte mondani, de most hallgatta, és azt sem tudtuk, hogy hova legyünk a csodálkozástól. Nagyapám is gondolhatta, hogy hiába beszél, mert felállt, s rátette a kezét apám vállára.

– Hát akkor, ne késlekedjünk, Ferkó, hallod-e, fiam?

Apám felállott, megrázta magát egy kicsit, s mintha anyámnak mondta volna, odanézett.

– Hát készüljön. A többit majd én elrendezem.

Akkor láttam, hogy anyám már ott áll az ajtóban, és sírt, mintha temetésen volna, és hogy apám felállott, nyúlt az akasztóra, adta a kabátját meg a kucsmát. De mintha adta volna, nem is. Olyan volt, mint mikor tudja, megverik, ha nem úgy tesz. Apám csak vállára vetette a kabátját, pedig nem volt szokása, és vissza sem nézett, úgy ment ki az ajtón.

Én már nagyobbacska voltam, és néztem, mi ez a nagy szótlanság. Addig néztem, míg nagyapámat nem éreztem magam mellett.

– Aztán… hallod-e! Azt a fészket, amit mutattam a Bálványos oldalában, leszeded-e te?

Nézett rám, s olyan volt, mintha sírna.

– S azt a parittyának való szép bodzaágat levágod-e te?

Néztem, és nem tudtam, hogy hova gondoljak.

– Aztán tavaszon azt a szép, erős rókát, amit megmutattam, kifüstölöd-e? Te, Ferike, te?

Néztem, és nem tudtam, könnyezik-e. Anyámra pillantottam, de nem találtam a szemét. Odafordultam nagyapámhoz.

– Magának mi baja van, nagyapó?

De nem nézett már rám. A furulyát fogta, amit a párnám alól húzott ki, és annak lyukacskáit tapogatta, simogatta, mintha nem is ő csinálta volna. Szájához is emelte, de alighogy beléfújt, letette. Odament anyámhoz.

– Add azt a változót, te, Anna.

Eddig is furcsa volt minden, de most már nem tudtam sem apámat, sem anyámat, sem nagyapámat, hova tegyem. Mert anyám kinyitotta a nagyládát, és adta sorjában a tisztát. Gatyát, inget, harisnyát. S olyan szépen adta, nem mintha parancsolnák, hanem mint nekünk, gyerekeknek, ha templomba öltöztetett. Nagyapám felvette mind. Az arcát is megkente egy kicsinyke vízzel, és leült az asztalhoz. Olyan volt, mintha vendégségben volna. Nem nézett se le, se föl, csak ült ott magának, két kezét az ölébe engedte, szipákolt egyszer-kétszer, s csak olyankor mozdult, ha megtörölte az orrát a keze fejével. Még anyámra sem nézett, s még rám sem.

Anyám vizet tett fel a nagy fazékba, pedig már megvolt a puliszka, meg is ettük – s rakta alája a tüzet, hogy főjön. Csak azt, hogy minek, azt nem tudtam. Mert apám a szemét kiverte volna, ha csinál még a puliszkából. Így szokta mondani, ha anyám megsajnált minket, s lopva adni akart még.

Mikor apám megérkezett, még mindig azt csinálták, mind a ketten, anyám is meg nagyapám is. Az egyik vendégnek mutatta magát, a másik meg főzte neki a meleg vizet. Hogy apám nem jár egyenes úton, mindjárt láttam. Tyúk volt a hóna alatt, szép nagy kendermagos, a kezében pedig pálinka. Azt meg csak hitelbe kérhette, s nem tudom, ki lehetett az a bolond, aki adott neki. A tyúkot anyám kezébe adta, a pálinkát meg nagyapám elé. Levette kabátját, s úgy ült le az asztalhoz, mint aki éjszakától dolgozott. Pedig egész nap csak melegítette magát.

Amíg kész lett a tyúk, hallgattak. Apám a körmeit vagdosta a bicskával, nagyapám meg ivott.

Olyan szag áradt a fazék felől, hogy nyál gyűlt a szájam sarkára, bökdöstük egymást a pokróc alatt, igazítottuk a lábainkat, hogy legyen helye a lábasnak. Aztán nem kaptunk egy falatot sem. Nagyapám ette meg egymaga, mind az utolsó szálig. Tekintett felénk, és egyszer adni akart. De apám úgy megfogta a kezét, mintha haragosa volna.

– Őköt csak hagyja, egye meg, mert ez mind a magáé.

Ha nem lett volna minden, amit csináltak, olyan bolond és értelmetlen, mint még soha, biztosan elsírtam volna magam. De a nagy meglepődöttségtől most még azt sem tudtam. Bámultam, hogy eszik nagyapám, hogy szaggatja ujjaival a húst, s csak akkor vettem le róla a szemem, mikor láttam, apám rám néz. Verés volt a szemében, nagy verés. A csöndességben, ami megülte a házat, csak nagyapám szuszogása és csámcsogása hallatszott. Mind megette, mind egy szálig.

Anyám az asztalt kezdte takarítani, s nagyapám meg sem várta, hogy végezzen vele, felállt, vette a lájbiját, kabátját, fejszéjét. Apám ott állt mögötte olyan megnyúlt arccal, mint a pap előtt áll az ember. Hirtelen mintha félne, hogy becsukják előtte, az ajtóhoz ment nagyapám. Kinyitotta, már félig kint is volt, amikor megcsendesedett és visszafordult. Olyan szégyenlősen, vagy mint ahogy a siratóban szokták, igazítani kezdte a bajuszát. Most már mégiscsak úgy láttam, sír egy kicsit. Anyámra nézett, s onnan rám. Anyám hozzám jött. Felöltöztetett, apám hagyta, s ez sem volt még soha.

Kimentünk a setétbe. Csillagos, nagy éjszaka volt. Kegyetlenül hideg, mintha a levegő is megfagyott volna. Apám hajadonfővel állt, én a bátyám papucsában, és megfeledkeztem arról is, hogy fázzam. Néztem a nagy csuda dolgot, s valami sírás feszült a torkomban, mint amikor nagy baj van, a ház ég vagy megvernek. El nem vettem szemem a nagyapám alakjáról. Ott állt a tornác lépcsőjén. Egyik kezét a zsebében hagyta, a másikkal fogta erősen a fejszéjét úgy, mint amikor medvétől tart az ember. Éppen úgy. Éppen olyan is volt. Apám sem mozdult. Valahová elnézett, pedig nem sokat láthatott. Nagy soká nagyapám szólt bele a csöndbe.

– Holnap reggel gyertek ki, mert mindent otthagyok.

Apám csak a fejét mozdította az ég felé, mintha a csillagokat számolná. Nagyapám beakasztotta a fejszét a karjába, s elköszönt.

– Isten áldjon benneteket, fiam!

Apám megmozdult, lenézett a földre, és úgy mondta, mintha annak beszélne.

– Isten áldja.

S mikor nagyapám elindult, nagyon csendesen utánaszólt.

– Aztán vigyázzon magára.

Én csak néztem nagyapám után, ahogy ment át az úton a sikátor felé, és akartam kiáltani neki, hogy el sem köszönt, s Isten áldja. Már szaladni is akartam, mikor éppen megállt. Topogott egy kicsit, de mégiscsak megfordult. Alig lehetett hallani a hangját.

– A Ferikét… Hadd jöjjön sze… el velem egy kicsinykét!

Mintha akkor vett volna észre, úgy rám nézett apám kucsmától a nagycipőig.

– Eredj nagyapádhoz!

Ott állt egy helyben, s ahogy odaértem hozzá, megfogta a kezem. Úgy vitt, mint mikor málnázni mentünk, s útközben mondta a szép meséket, tanítgatott erre-arra, tojást szedni, mézt találni, bakszakállt s más füvet keresni. De most nem szólt. Nagy lassan lépegetett, meg-megszorította a kezemet, mint olyankor szokta, ha nagyot mondott a mesében. Én botladoztam mellette, mert őt néztem, és nem tudtam, hogy bolond-e, vagy ki bántotta, s akartam mondani, ne csinálja, mert nekem sírni kell mindjárt. A kerítésnél megállt. Lekuporodott hozzá. Nézegetett egy darabig, aztán megköpdösött háromszor egymás után keresztre, ahogyan az újszülöttet vagy a kicsi beteg gyereket szokták, hogy ne fogjon rajta soha semmi rossz. Meg is csókolt, amit soha nem tett, és csúnya rekedt hangon azt mondta.

– Menj be, s mondd meg anyádnak, ügyeljen rád, mert engem többet nem látsz!

Olyan gyorsan felállott, mintha szólították volna. Többet nem is nézett rám, s mire észbe kaptam, csak épp hogy láttam a nagy hóban, ami közben eleredt, hogy megy, és elvész a fák között, mert ott volt mindjárt az erdő.

Apám még ott állt, ahol hagytam. Ugyanúgy nézte az eget, és beküldött egyedül.

A kisebbek aludtak, anyám nem volt a szobában. Leültem a nagyapám helyére, és hogy bejött apám, megkérdeztem, mert tovább már nem tarthattam magamban – nagyapám mikor jön vissza?

– Ő akkor, amikor te nem kérdezed! – mondta, és nagyon mérges volt. Húzta a szemét, járkált fel s alá, mint láncolt medve a botos ember kezén. Megfogott ezt, azt, le is tette mindjárt, míg végül leült a vékára. Elkezdte nézni a tüzet. Mikor anyám behozta az ágat, elkezdte rakni rá. Csak rakta, rakta. Akkora tűznek, hogy olyant még nem láttam a kemencében. A lángja kicsapdosott a fejin, az ajtaján is úgy fújta ki magát, mint az istennyila, úgy forogtak, pattogtak a szikrái, mint a pokol tüze. És ropogott, nyöszörgött az egész alkotmány. Ő meg ott ült, és rakta olyan félelmetes arccal, hogy gondoltam, pisszenni sem volna jó, mert biztosan agyonütne.

Valaki topogott az ajtóban, anyám kiment fogadni, és Csűrös Ignáccal jött vissza. Kelemen nagyapjával, az én nagyapám komájával.

– Jó estét!

– Adjon Isten – fogadta apám, de nem mozdult, csak a kályha ajtaját csukta be. Anyám széket törölt, s Ignác bá’ botjára támaszkodva leült. Nem szólt hozzá senki, pedig láttam, erősen beszélni akar. Mozgolódott, köszörülte a torkát, pislogott kis öreg szemeivel, és hogy sokáig senki sem firtatta, megszólalt.

– Hát apád hol van?

Apám most nem nézett rá.

– Láthatja, hogy nincs bent.

Ignác bá’ elővette a dohányát, de mintha elfelejtette volna, mit akar, nem gyújtott rá. Körülnézett. Ránk is, anyám arcára is, végül a kicsi székre, ahol meglátta nagyapám levetett ciháját. Nyugtatta rajta egy darabig a szemét, elkezdte bocskorát piszkálni nagy, horgas botjával, s fel sem nézve megkérdezte.

– Aztán igaz-e, hogy elment?

Apám felkapta a fejét.

– Hová? – kérdezte, és nézett Ignác bá’-nak a szeme közé.

– Fel a Büdösbe – válaszolt az.

Akkorát lökött a szívem, mintha megütötték volna. Olyan száraz lett a torkom, mintha most hirtelen beléfúttak volna. Olyan forró lett a takaró, mintha tüzes vas volna.

Jaj, a Büdös. Aki csak belészippent, mind megfullad egy sorban. Onnan élő fia ki nem jön. Ha madár belérepül, ki nem száll, mert meghal. Nagyapám is meghal. Csak vigyázzon, baja ne essék, apám is mondta, mikor utánaszólt. Pedig nem jön vissza. Hát éppenséggel oda ment, és apám akarta, anyám is hagyta, hacsak nem ők küldték. Jaj, édes Istenem, nagyapám! S utána sem mennek, nem is akarnak, én sem tudok. Volt már egy hónapja, hogy más mesélte, és azt mondta, ez a rendje. Csak azt nem tudtam, hogy így csinálják, és így készítik. És éppen a nagyapámnak. Jaj, jó Istenem, merre tart már? Az Uzonkán biztosan túl van. Biztos a fenyőpadján is. Farkasos vidék, baja ne essék, le ne üsse egy is közülük. Elöntött a sírás, csuda gyáva módon, de apám meg ne lássa, úgy vigyáztam.

Apám Ignác bácsit nézte.

– Maga azt honnan tudja?

– Áron mondta, a fiam. Beszélik, hogy kocsmában voltál pálinkáért. Tyúkot is láttak nálad.

– Az igaz – válaszolta apám, s már megint olyan volt, mint az előbb. Még a kályhaajtót is kinyitotta, hogy lássa a tüzet.

– Rég ment-e el?

Apám nem beszélt többet. Észre sem vette Csűrös Ignácot. Anyám szólt, de alig jött hang a torkára.

– Úgy fertályórája megvan.

Ignác bá’ bólintott rá, felállt, és elindult. A kinyitott ajtónál visszafordult, mireánk nézett, és azt kérdezte anyámtól.

– Őköt megcsókolta-e?

– Egyet se – mondta anyám, s kötényével a szemét kezdte törölgetni.

Mikor anyám visszajött, leült, és elkezdett varrni. Apámnak újból erősen jött a baja, mert lángoltatta a tüzet jobban, mint előbb. Nem szólhattam, és nem is szóltam. Úgy aludtam el a nagy sírásban.

Reggel apám keltett fel. Olyan volt, mintha le sem feküdt volna.

– Készülj, mert megyünk az erdőre favágni.

Igaza volt, mert egy szem fa sem volt a háznál, mind elégette az éjjel. Délig fát vágtunk, az én eszemben nagyapám járt, az apáméban nem tudom, mi, de egyszer sem ütött meg, pedig az ujjamba is belevágtam.

Mikor azt mondta, mehetünk, én nekifordultam az ösvénynek hazafelé. De visszaparancsolt: „Nem arra, te!” És nekivágtunk a köves partnak, fel a Büdös felé. Kiabált a szívem, mint a vészben meghúzott harang. Lépkedtem apám nyomában. Ő nem fogta a kezem, mint nagyapám szokta volt.

A barlang szájában megtaláltunk mindent. Szép sorjában rakva ing, gatya, kabát, a nagyapám holmija. Legfelül a kucsmája, lenyomtatva egy nagy kővel. A fejszéjét elvitte magával. Olyan kicsi, semmi volt az a rakás ruha, mintha nem is a nagyapámé volna. Mintha bele sem férne egy ember.

Apám lehajolt, és elkezdett sorba adogatni mindent a karomra. Mikor a kucsmát adta volna, valami kiesett belőle, kigurult messzire a hóba, s mi megnéztük: egyik combja volt a tyúknak. Nem tudtam mozdulni érte. Apám vette fel. Méregette a kezében, s utána olyan gyöngéden, szelíden, mint valami kis madárfiókot, becsúsztatta a tarisznyámba. Közel lépett hozzám. Még sohasem tette, s most úgy a keze fejével végigsimította az arcomat.

– Majd otthon megeszed – szólt –, mert most fagyott.

Nem gondolt arra, s nem is mondta, hogy többen vagyunk otthon testvérek, mert tudta, én voltam nagyapám szíve kedvese.

Lejjebb, a barlang feneke felé még egy holmi feketéllett. Megismertem. A Csűrös Ignácé volt. Azért még nem jött senki, s talán ezután sem jön majd, mert még így is látszott, lyuk lyuk hátán, egy garast sem adna érte senki.

acsaládi gondolatok

A családom volt az egyetlen, az igazi kincsem,
De egy pillanat alatt széthullott és már bárhogy is fáj, nem tehetek ellene semmit.
Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.
Örüljön akinek ez még megadatott, becsülje meg mindennél jobban mert lesz idő mikor már késő lesz.
A legrosszabb dolgok is bekövetkeznek olykor, mikor a gyermek épp bontakoztatná ki repülő tudását, viszont egy röpke pillanat alatt a földre hull és ökölbe szorított kézzel sír.
Annál kegyetlenebb dolog nincsen mikor szeretettel és tisztelettel (Pl anyák napján) egy bonbonnal vagy egy virággal nem áll már módodban felköszönteni a szerettedet. Mivel nem marad más csak egy sírhalom, ahova teheted a virágod. Illetve a remény, hogy odafent nincs többé fájdalom és gonoszság.
Így belegondolva nekik sem lehet könnyű, hogy odafentről lefelé tekingetnek és látják gyermeküket megingani az élet göröngyös útján.
És nem tehetnek semmit, hiába látják, hogy merre van a helyes ösvény.
Szokták mondani: ha még él az egyik szülőd, csak félárva vagy. Ha a másik szülőd is meghal, akkor leszel igazán árva.

Még csak egymagam valék
Tavaly ilyentájban,
Az idén már kettecskén
Vagyunk a szobában.

Furcsa lesz, ha már ez egy
Darabig majd így mén:
Esztendőre hármacskán,
Azután négyecskén.

Egy igazán értelmes nő megérti, hogy a háziasszony feladatai, a gyermeknevelés és a főzés nem lealacsonyító. Ez kulcsfontosságú feladat az egész nép, az egész nemzet számára, és senki más nem tudja elvégezni. A férfiak semmiképpen sem! A nőknek nem véletlenül van méhe és mellei. Így rendelte a természet, akár tetszik nekünk, akár nem.

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

a szüretelés

Meg kezdődtek itthon szüret ideje így ősz kezdetén ilyenkor szokta mindenki leszüretelni ,

terményt meg szőlőket amit így ősz derekán illő .hány ember él világba aki él úgy,

világba hogy szőlő hasznából amit meg termelt az egész évbe neki állt leszüretelni,
,
vagy ép mustot készített belőle hogy hasznot csinált magának hogy később amikor ,

nincsen senkinek szőlő akkor kényelmesen fogja mustot és nyugodtan meg ihatja nincs,

is jobb véleményem szerint finom szőlő terméséből jó ízű borocska pedig én nem iszok,

de idősebb korosztály meg tudják mondani véleményt erről dologról maguknak .hány,

olyat hallottam ,hogy idősebb korosztály el mondaná mindenkinek hogy ők azért élik,

meg bizonyos éveket le élnek ittak egy kicsi házi szőlő termési bort hogy hír igaz,

e nem tudni vagy csak mondják nagy világba .olyan hallottam mai nap ép foglalkozásra,

mentem-be. elmondták ők készültek ezzel doggal ők papírból készítetek szőlőt azt kifestették,

és meg várták meg száradjon addig .most is hallatom olyan is van kisebb ifjoncoknak,

hogy megy oviba mert ót ép menni fog szűreti buli ahol ifjoncok elő adnak ilyenen,

nem voltam még én időmbe nem volt még ez ,de tudják ami késik nálam valami,

az előbb utóbb be hozom ezt dolgot lehetséges alapítvány életébe is de nem tudom,

hogy zajlik utána nézek vagy érdeklődők másoktól meg beszéltem dolgot ez ügybe,

felnőttekkel aki hozzák döntést úgy mint hozok helyeselik dolgot vezetem-be de ez,

még kérdés .ma nagyon el is voltunk fáradva ki mentek vásárba körül nézni,

Dávid is Edina többi volt mai foglalkozáson ők is kimentek vásárba körülnézni,

jól elment idő így haza fele haza kísérték Dávidot anyukájának ne keljen eljönni,

mert ő is siet haza menni kel várja dolog .de foglalkozás elején elkészítették mai,

menüt ma káposztás tésztát ettünk nagyon finomra sikerült én amikor be értem pont,

akkora volt minden készen nagyon ízletes volt káposztás tészta én 3tárnyéral ettem,

meg .de igen csak nagyon számítógépes játékkos kedvembe találtak ifjoncok meg ,

2pedagógus Judit ,Mancika néni le ültem pasáin játékot játszani de sajnos nem volt,

nyerésem meg vert gép úgy osztott gép .Erzsike folytatta kötését egész foglalkozás,

ideje alatt de nagyon jó volt hangulat egész foglalkozás ideje alatt délbe mentünk,

haza hogy ma szüretről írtam arról hoztam verset is maguknak .

Takács Gyula: Szüreti vers
Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet.
 
Az öregnek aszú bor jár,
gyerekeknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj de jó!
Igyunk erre egyet!

Szüreti lázban égett egy hétig a . A kicsik az elmúlt időszakban a borkészítés minden fontos mozzanatát megismerhették, sőt, bizonyos munkafolyamatokat ki is próbálhattak. Mivel az elmúlt években sokan döntöttek a szőlőkivágás mellett, egyre több gyerek az óvodában ismeri meg a szüretelés munkafolyamatait. A kicsik láthatóan élvezték a sürgés-forgást. A kicsik az elmúlt héten a szüreti munkálatok mellett a hagyományokkal is megismerkedhettek. A nagyrédei óvodai szüreti program zárásaként a kicsik megkóstolhatták az udvaron préselt friss mustot is.

Hozzávalók
kb.
adagra:

1.25 kg fejes káposzta
5 evőkanál étolaj
4 púpozott evőkanál kristálycukor
1 evőkanál só
bors – fekete (őrölt)

A tészta főzéshez:

500 g tészta – fodros nagykocka (szárazon)
víz
étolaj

A fejes káposztát 4 felé vágjuk, majd torzsáját kivágjuk

Lereszeljük.

 

Megsózzuk, kissé átforgatjuk, keverjük, és állni hagyjuk kb 20 percig. Majd alaposan kinyomkodjuk belőle a levet, amit ereszt.

Egy kicsi olajat melegítünk és rátesszük a cukrot, amit megpirítunk, megkaramellizáljuk.

Ehhez adjuk hozzá a kinyomkodott káposztát, és állandó keverés mellett barnára pirítjuk.

Majd megszórjuk őrölt borssal ízlés szerint.

Míg pirítjuk a káposztát, egy fazékban vizet forralunk, amibe megfőzzük a tésztát.
Ha megfőtt és a káposzta is készen van, leszűrjük a tésztát és a káposztához adjuk

És készen is van! :)