egy hagyomány nagyon régen

 

A ma is csatlakozóm ünnephez amit ülünk 2napja pünkösdi ünnepet üljük .pünkösd ,

 

vasárnapot meg ünnepelni 2napját hétfőt az csak állam vette át azt napot tartsuk,

 

azt pihenőnek így pünkösdi napokba 3napja embernek lelkileg fel tudjon töltődni.,

 

Ünnepek utáni nagy hajtásnak .erről pünkösdi gondolatom nincsen vége hagyomány,

 

volt régen ilyenkor ezen napon akit nagyon szeretünk és szerelmünknek valltuk,

 

azt ezen napon meg leptük egy szál pünkösdi rózsával ,be bizonyítjuk felé menyire,

 

szeretem azt embert .de még ünnep előtt pár napba olyan helyeken jár ember meg,

 

tudja szerezni és venni pünkösdi Rózát ami nagyon jó elfejtetni másik emberel ,

,

bánatot ezzel egy szál pünkösdi Rózával .biztos Nagyon régen úgy hódította magához,

 

azt embert akit nagyon szeretet egy darabig jártak és kapcsolatba voltak egymással,

 

az 2ember aki szerette egy mást nagyon így pünkösd napján vett egy szál pünkösdi,

 

rózsát annak embernek akit nagyon szeretet bevallták hogy egymásnak nagyon ,

 

szereti azért kapta ezt pünkösdi rózsát tőle ,hogy el hódítsa maga felé azt illetőt,

 

akit nagyon szeret egy szál pünkösdi rózsával ,nagyon szép hagyomány volt így ,

 

meg hódítani és ki mutatni egy szál pünkösdi rozsával egy szeretünk jelét másik,

 

ember felé .ilyennel úgy mondva nem igazán láttam ilyet én életembe ,csak ezt,

 

dolgot hallatom tegnap ilyen hagyomány volt .pünkösdi rózsa egy betegséget meg,

 

tudták vele előzni úgy hallatom ,de pünkösdi rózsát legtöbbször ember hódításra,

 

alkalmazták hogy meg mutassák mennyire szereti azt embert embert hogy el is hódítsa,

 

egy szál pünkösdi rózsával .

 

Pünkösdi rózsa

Kerek bokron kerek bimbók

nyújtóznak a fényben,

a mosolygó napsugártól

gömbölyödnek szépen.

Szirommal telt labda bimbók

pattannak serényen,

tündökölnek, Pünkösdünket

köszöntve szerényen.

Selymes fényük az ünnepét

tükrözni akarja,

ezért bontja ki a szirmát

Pünkösdvasárnapra.

A hatalmas virágfejek

szelíd főhajtása

a Szentlélek eljöttének

méltó fogadása.

Püspöklila vagy rózsaszín

engem elvarázsol,

fehér színű bokor körül

illatfelhő táncol.

Belélegzem, s elsimítja

lelkemen a ráncot,

alig várom, láthassam

e gyönyörű virágot!

 

ez az, ami a kereszténység első századainak virágkultuszát élesen elvágja a pogány Róma virágkultuszától és visszaveti az ősiség egyszerűségébe. Új virág- és rózsakultusz indul el ezzel hódító útjára, amely több mint ezer éven át táplálkozik a kolostorkertből s még ma is, amikor a virágkultusz már régen megint elvilágiasodott, sokféle emlékét őrzi a középkori kolostori virágkultusznak.

 

Rózsa és liliom gyógynövény volt a római parasztkertben s mint gyógynövény jutott a kolostorkertbe is. Nemcsak a Capitulare sorolja fel őket egymás mellett a kerti növények élén, hanem az ókori szerzők is, mint például Plinius. És hogy lássuk, milyen fontos gyógynövény volt az ókorban és az egész középkorban mind a rózsa, mind a liliom, olvassuk el a római természettudomány atyamesterének, Plinius-nak alábbi sorait.

 

A rózsa összehúzó és hűsítő. Használatában megkülönböztetjük a leveleket, virágokat és fejeket. A fehér levélrészeket körömnek nevezzük. A virágban megkülönböztetjük a magvakat (portokokat?) és a szőröket (porzószálakat?), a fejekben a kérget és a csészét. A leveleket (szirmokat) vagy megszárítják, vagy háromféleképen kisajtolják: egészükben, tehát anélkül, hogy letépnék a körmöket, (amelyekben a legtöbb a nedvesség), vagy csak azután, hogy letéptük róluk a körmöket, olajjal vagy borral üvegedényekben a napon emésztetve. Egyesek még sót is tesznek hozzá, mások ökörnyelvet (növénynév!), aspalatumot, vagy illatos szittyót, mert ezek nagyon hatékonynak mutatkoznak méhbetegségekben és vérhasban. A körmöktől megszabadított leveleket sűrű lenvászonban kell foghúsra, a mandulákra a torokban, toroköblögetésre, a gyomorra, addig főzzük, amíg úgy megsűrűsödik mint a méz. Erre a célra a legillatosabb leveleket kell kiválogatni. A rózsabor készítését a borról szóló fejezetben már leírtuk. A nedvet használják a fülre, szájra, foghúsra, a mandulákra a torokban, toroköblögetésre, a gyomorra, méhre, ágyék- és fejfájásra; láz ellen önmagában, ecettel álmatlanság és rosszullét ellen. A leveleket szemgyógyszer készítéséhez égetik. Szárítva a combra szórják és a szemfolyást enyhítik vele. A virágok álmot hoznak, savanyú borban véve az asszonyok folyását gyógyítják, különösen a fehéret és a vérköpést, három pohár borban a gyomorfájást is. Legjobb az a mag (portok), amely a sáfrányszínű és esztendősnél nem régibb: árnyékban szárítják. A fekete semmit sem ér. Külsőleg felrakva fogfájás ellen használ,vizeletet űz, külsőleg is jó hatást gyakorol a gyomorra és a rózsára (betegség), ha ez nem öreg. Orrba szíva a fejet tisztítja. A fejeiből (bimbókból?) készített utal csillapítja a hasmenést és a vért. A rózsa körmeivel a szemfolyást gyógyítják, mert a szemkelevényeket a rózsa érleli meg, kivéve a folyás kezdetén, amikor száraz kenyeret tesznek rá. A leveleket gyomorfájdalmak és a többi zsiger betegsége esetében borogatásra használják. Étkezési célokra éppen úgy főzik be mint a sóskát, de ügyelni kell, mert gyakran penész képződik rajta. Mind szárítva, mind kisajtolva egyaránt hasznos. Port is készítenek belőle az izzadás csökkentésére, amelyet a fürdő után a testen megszárítanak és ezután hideg vízzel lemosnak. A vadrózsa gombocskáit (terméseit?) medvezsírral keverve a legjobb eredménnyel rakják a kopasz fejre.”

 

Nem marad el jelentőség dolgában a rózsa mögött a liliom sem.

 

 

 

 

köszönjük hogy idei évbe támogata Minta többi ember Alapítványt adója 1% továbra támogason minket amit

 

elöre köszönjük