türelem másik ember felé

Életébe az ember van olyan pillant hogy kontrollra kel vissza menni tudja hogy menyire,

javult az állapota lehet évek-óta nincsen baja de az éves meg jelenés orvosnál fontos mert,

lehet anélkül nem adják gyógyszert ahogy van nálam így van én estem olyan évek-óta,

megnézem doktornőt aki ott van és meg állapítja ami bajom hogy javult e de nekem ,

hogy jó társaságba vagyok így amilyen volt régi állapotom nagyon szépen alakul nálam,

minden most sikerül úgy tartani magam hogy jól nézek i és ne úgy mint beteg vagyok ,

ha úgy fogom tényleg ember és nem javul helyzete azért kel nem úgy fel fogni vidám kel,

élni akkor ember állapota javul lehet én múlt héten voltam elellenőrzésen nekem is,,

papír kel ez olyan hogy ottani orvos meg vizsgál de nálam most olyan tudtam mit kel,

csinálni olyan gyorsan végzet meg papírt mehettem ,de mások, kint előtérbe háborogtak ,

,

mint tenger azt szokták mondani ne háborogjunk semmin nem vagyunk azok mindent,

türelem kel várni orvosnak azért kelidő pont van olyan dolog közbe csúszik mondjuk ,

olyan beteg súlyosabb ott van időből kicsúszik de nekünk tiszttel féljük meg kel érteni őket ,

hogy ilyen helyzet van másnál imádkozzon betegért állapota javuljon értem imádkoztak,

sokan jobb helyzetem most de én is 1órás várakozással orvosnál de türelem vártam plusz,

,

egy órát de jobb helyzet ami lényeg elmondom megnézet meg lepődve tudtam amit ,

kel olyan kor meg volt lepődve gyors vizsgálat lesz azért türelem másik iránt hogy lehet,

másik betegeb több idő ilyenkor ..van egy dolog nem akartam hinni kételkedni kezdtem,

egy dologba amit egy orvos meg állapította de biztonság kedvért elküldöd vizsgáltra ,

képzeljék el hogy igaza volt amibe kételkedtem tényleg van vesekövem egy 4mini,

méteres mondták nincsen nagy baj csak folyadékot igyon rengeteget vizet meg,

hajtsa kimegy magából ez tanácsolták nekem tartom magam ép erről beszélgetem ,

emberkel nincsen baj nem tudják meg pontosan lehet mikor tól van betegséged lehet,

kő nekem kicsi meg van kiskorom tól most vették észre igazán ,de nekem is plusz,

lemondással jár betegségem meg tiltottak dolgokat próbálom magam ehez tartani,

így leht javul helyzet nálam .lemondások van nekem most aról beszélni fogok,

holnapi bejegyzésem érdemes olvasni engem minden nap itt ..

be ütemezet tervünk

Nálunk is úgy működik foglalkoztatások mit iskolákba van oktober28án pénteken minden,

iskolákba voltak tanítások így nálunk volt akkor foglalkoztatás az alapítványba .onnantól,

indul egy héten keresztül sehol nincsen foglalkoztatás is tanítások egyéb közaktás oldalon,

mert el indul őszi szünet iskolákba gyerekek kedvükre egy kicsit pihenhetnek közel hét,

pihenő neki hétfőtől nem lesz tanítások sehol de, temetőket szülőkel járhatják majd gyerek,

fel kereshetik azokat embereket sajnos nincsenek köztünk de mi emlékezünk rájuk szeretettel,

lehet nekik köszönhetjük ott vagyunk iskolába nevelt dolgokra jó legyen most nincsen köztünk,

de mi szünetbe hallatok napján mit jó nevelt gyerek Gyertyát gyújt szeretetiért nálunk így,

volt oktober28án még volt foglalkoztatás az alapítványba Zoli aki korán jönni mert időbe,

érkezni időbe jött reggel 8óra ne keljen sokat várnia arra pedagógusra aki nyitja foglalkozásra,

termet most hogy hosszú hétvége elnéztünk így most oktober29én se lesz össze jövetel az,

alapítványba mindenki otthon-van dolgait intézi meg aki messzebb van eltemetve ismerőse,

így most hosszú hétvégére belefér az is fel kereshetik azokat embereket máshol elhelyezve,

örök nyugodalomra most ezért nem lesz össze jövetel de dolgozunk elnök asszonnyal mi,

előbb legyen az alapítványba össze jövetel szombaton mert meg kel beszélni dolgokat .,

Oktober28ai foglalkoztatást pedagógus Mancika Judit tartották az ifjoncoknak . tervezték,

szülök hogy meg volt bent nagy pakolás az alapítványba elvileg nagyon szép lett minden,

,

bent most tervek szülőknek hogy őszi szünetbe amikor nincsen bent az alapítványba ,

foglalkoztatás egyik napon bemennek egy pár szülő majd neki kezdenek ablakot takarítani,

meg függönyt fognak mosni egyenlőre időpontot ők tudják mikor lesz munka megtudom időbe,

mikor lesz nagy takarítás felnőttek számára most oktober28ai foglalkozáson folytatták fejlődési,

játékot .

Október 28. Pèntek Bagó Zoli, Szilâgyi Erzsèbet, Gergely Dâvid, Kovàcs Ferenc, Medveczki Làszló, Medveczki Zsanett, Gerhât Lenke, Sàra Edina, Horvâth Zoltân. Ma mécseseket készîtettünk mindenszentekre. Elôször a szèp formájù befôttes üvegeket beàztattuk. Lackó ès Zsani segîtett lekaparni rôluk a cimkét. Amikor szèpen megszâradtak a tiszta üvegek. A mùlt alkalommal prèselt ôszi faleveleket dekupäzs ragasztóval felragasztottuk. Vègül az üveg nyakàra díszszalagot kötöttünk. Mindegyikbe egy illatos mècsest helyeztünk. Zsanièk el is küldtèk a kèpeket, nagyon szèp lett. Vendègünk is volt. Dènes bâcsi szemèlyében. Az alapítvány fiataljainak kèszîtett egy fâbôl esztergâlt Pinokio bàbut. Nagyon örültünk neki. A konyhâban zellerkrèm leves kèszült. Horvâth Zoli turmixolta a krémlevest. Pirîtott kenyèrkockàt

oktober31től november4ig tantási szünet lesz nálunk is legközelebb foglalkoztaás nálunk

zellergumó

40 dkg

vöröshagyma

1 db

fokhagymagerezd

3 db

burgonya

2 db

Rama Vajas Íz

2 evőkanál

Delikát ételízesítő

1 teáskanál

tejszín

200 ml

Knorr Zöldségleveskocka

2 db

az alapítványba november7én hétfőn lesz adig tartsanak velem minden nap olvassák napló

zellergumó

40 dkg

vöröshagyma

1 db

fokhagymagerezd

3 db

burgonya

2 db

Rama Vajas Íz

2 evőkanál

Delikát ételízesítő

1 teáskanál

tejszín

200 ml

Knorr Zöldségleveskocka

2 db


várja őnöket

závalók:

 

Hozzávalók:

  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 db közepes burgonya
  • 1 fej zeller szárával együtt
  • 1 evőkanál vaj
  • 2 db tyúkhúsleves kocka
  • bors
  • szerecsendió
  • 2-3 evőkanál tejföl

 

Elkészítés: Felaprítom a hagymát, 1 evőkanál vajon megpárolom. Fekockázom a zellert és a burgonyát, hozzáteszem a hagymához, és annyi vízzel felöntöm, hogy ellepje. Beleteszem a fűszereket, és puhára főzöm a zöldségeket (loboghat is a víz). Mielőtt teljesen megfőnének a zöldségek, megmosom a zeller szárát, és ezt is hozzáadom. Miután minden megfőtt, botmixerrel leturmixolom, közben hozzáadom a tejfölt.

30 perc

egyszerű

olcsó

 

HOZZÁVALÓK

  • Hozzávalók:
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 db közepes burgonya
  • 1 fej zeller szárával együtt
  • 1 evőkanál vaj
  • 2 db tyúkhúsleves kocka
  • bors
  • szerecsendió
  • 2-3 evőkanál tejföl

AJÁNLOTT RECEPTEK ÉS CIKKEK

5 tipp, hogy igazán jó legyen a Márton-napi ludaskása

Így ne idd a whiskyt soha! Tudd meg a részleteket a szakértő…

Tiszta lappal: csöndes és gyors segítség a mosogatáskor

Top 10 recept: kijevi golyó, gyömbértea és birsalmasajt a ke…

Márciusi fesztiválok

Aminek az anorexiás költő sem tudott ellenállni – íme Lord B…

ELKÉSZÍTÉS

Elkészítés: Felaprítom a hagymát, 1 evőkanál vajon megpárolom. Fekockázom a zellert és a burgonyát, hozzáteszem a hagymához, és annyi vízzel felöntöm, hogy ellepje. Beleteszem a fűszereket, és puhára főzöm a zöldségeket (loboghat is a víz). Mielőtt teljesen megfőnének a zöldségek, megmosom a zeller szárát, és ezt is hozzáadom. Miután minden megfőtt, botmixerrel leturmixolom, közben hozzáadom a tejfölt.

 

egy nevellés

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen. A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”
Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ s az emberek rosszak .
A világ szép s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályo s és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.
A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz , melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik. Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint. Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben. Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted s a hóvirágok között abban a világban.”
Mellette mégis valami különöset érzek, mintha valami ellenállhatatlan erő vonzana hozzá. Odahúzok egy széket az ágyához. Rám néz, megragadja a kezemet és megszorítja:
-Mit keresel itt? – kérdezi
-Én… én a barátnőmmel és a szobatársaimmal jöttem ide – dadogom – látja, szerda esténként eljövünk..
-Nem azt kérdeztem, itt mit keresel – szakít félbe… – de itt, itt az életben? – ismétli – Azt kérdem, m it fogsz csinálni, amíg életben leszel?
-Nincsenek igazi terveim – ismerem be….
-Nézz körül fiam, és mondd meg mit látsz.
-Idős asszonyokat – felelem, és arra gondolok, hogy talán át kellene ülnöm egy másik beteghez.
-Egy francot – csattan fel – Itt egy seregnyi haldokló öregasszonyt látsz, egész teremnyi van belőlük, és mind tele van sajnálkozással, szomorúsággal, meg nem ragadott lehetőséggel. Mindegyik annyira vissza szeretné kapni az életét, hogy sírnak miatta…
Az asszony újra köhög. Amikor abbahagyja, és ismét levegőt kap rám emeli tekintetét:
-Ne add el a lelked fiam – mondja – Tápláld helyesen. Addig tömd táplálékkal, amíg fel nem robban. Éld meg a napjaidat, hogy amikor eljön a búcsú ideje, ne érezd így magad, mint ezek az öregasszonyok itt!…”
szépben az a legszebb, ami leírhatatlan,
a vallomásban az, ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás, vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban tündöklőn ott sugárzik.

meg emlékezés szereteiknre

Héten ünnepeltük a hallatok napját ez dolog halál dolog minden embernek nagy fájdalmat,,

kelt emberbe amikor emberek elveszettnek olyan embereket akik mondjuk lelkükhöz nagyon ,

közel állt és szeretet vezérelte őket amíg köztünk volt az illető most napokba volt,

halltoknapja emberek százai látogatják meg azokat sírhelyet ahol azok emberek nyugszanak,

benne lelkei nyugszanak benne akik közel állt hozzánk nagyon és szerettük öt mondjuk és,

nekünk tet is valamit életébe és most nincsen köztünk ,de mi hallatok napján felkeressük,

őt temetőbe és gyertyát gyújtunk és imádkozunk lelki üdvért hogy fel mehessen egyszer,

örök-hazába ot boldogon láthatásuk egyszer fent addig embernek sok dolga szüntelenül,

imádkozunk elhunytakért lelkük egyezer üdvözüljön .milliók égő gyertyát égnek temetőbe,

halltoknapján és meg emlékeznek emberek szeretteikre akikre ezen napon halltoknapján,

emlékeznek meg ilyenkor halltoknapján sok nép temetőbe gyertyát gyújtanak szeretteiken,

akik nincsenek köztünk én magam voltam kint temetőbe ,nem úgy mint régen segédkeztem

benne valaki azt mondaná nosztalgiáztam vissza tekintem amikor kint voltam akkor tudtam

mi hol van most tapasztalatom tudásom szerit ki hol nyugszanak azokért imádkoztam egy

kicsit halltoknapján mert én papám is kint nyugszik temetőbe aki nagyon közel szívemhez,

nagyon szeret engem imádkozni érte fel keresni sírhelyét főleg hallok napján meg emlékezni,

érte ezen napon .minden ember akik elveszett ember társát halltoknapján meg emlékeznek,

érte imádkoznak érte ezen napon milyen fájdalom lehet anyai szívbe ilyenkor amikor kint,

ál temetőbe siratja fiát aki valami úton módon betegségbe vagy más miatt elvesztette őt és ,

meg halt most halltoknapján erre emlékeznek anyai szívnek ilyenkor másik ilyen fájdalom,

fiatal gyerek áll édes anya sírhelye mellet imádkozik lelki üdvért egyszer találkoznak,

éltbe fent égbe most halltoknapján hány ilyen sír hely temetőkbe ilyeneket keresnek anyák ,

gyerekeit imádkoznak gyertyát gyújtanak értük hallatok napján főleg amikor gyerek,

őt áll édes anya sír helyemelet gyertyát gyújtanak érte azért emberét akik éltet adod.,

neki de ő valami miatt meg hallt nincsen köztünk .

Halottak napján.
Este, hogyha hallom,
hogy áhitatra kondít a harang,
elálmodozom a búgó harangon.

Hogy szól puhán a halkult, tompa hang,
hervadt ruhában ébred a gyermekkor,
mely a szívemben porladoz, alant.

Imádkoztam mint kisfiúcska ekkor,
vékony kezem megfogta jó anyám,
szemembe nézett mélyen s átölelt jól.

Féltem. Fakó volt arcom, halavány.
A lámpatenger kék, beteg derűjét,
az őszi fényt tükrözte vissza tán.

Künn szürke, rémes volt az ónszinű ég,
a lelkem ott járt a sírok között,
s a víziók egymást riogva űzték.

Fénylő ébenfa-zongoránk fölött
két gyertyatartó szomorúan ezüstlött,
tágas szobánk homályba öltözött.

Künn álmosan borzongott már a hűs köd,
én megbotoltam réveteg imámban,
anyámat néztem, mint egy csöndes üdvöt.

Fáradt imám hozzá szállt s őt imádtam.

nincsen meg beszélve,dolgokat

 

Fontolgattuk és beszélgettük az elnök asszony én múlt héten volt kis idők beszélgetünk

hogy idő lenne egy pár dolgot meg beszélni itt van hamarosan alapítvány 11éve együtt

csapat össze fogásszal éljük le életünket ezt évente meg ülni bulikat szoktunk szervezni

ilyenkor ezt dolgot engem kértek elsző alkalomal8évet kezdtük el akkor mondta elnök asszony

nekem hogy meg kéne ünnepelni az alapítvány évforduló napját megindult ténykedni az

alapítvány úgy voltam vele szervezek egy bulit ere alakalomra úgy is van azóta is de

már jó egy éve közös meg szervezéssel hozzuk létre bulikat engem hívnak mert sok

otthoni dolgaim így nem igazán vagyok velük de meg fordulok de ide évi alapítvány

szülinapjára be nézek hozzájuk de sok minden nincsen nagyon meg beszélve hogy

mikor lesz alapítvány szülinapja meg tartva de más dolgokat ideje lenne meg beszélni

olyan tempó idő kel mindenhez van 1hónap előtte le tisztázzuk dolgokat időbe értesüljünk róla

mikor mi lesz mindenkinek sok dolga elvileg minden jó megy idei Mikulási buliba én leszk

meg lepetés ott azt elváltam meg szervezem nekik de időpontról semmit nem tudok még

múlt hét közepén volt foglakozás mással elfoglalva pakolással az terv vége hoszú

hétvégének rá következő szombaton ösze jöni meg dolgokat de semi híreket nem kaptam

edig lehet ez se lesz meg tartva meg beszélés akkor biztosdolga van .múlt hét szerdai

foglakozást pedagógus Judit Mancika néni tarrtoták foglakozást ifjoncoknak.

Október 26. Szerda jelen voltak: Bagó Zoli, Szilâgyi Erzsèbet, Gergely Dâvid, Kovàcs Ferenc, Medveczki Làszló, Medveczki Zsanett, Gerhât Lenke. Mivel megrendelèst kaptunk olyan mèretû szônyegre amit a nagy szôvôkereten kèszítùnk, ehhez vàgtunk megfeleô színù anyagot. Bagó Zoli a kis kereten szôtte a szônyegét, de most nem szôni tanult, hanem bontani, mivel nagyon elkeskenyedett a a szônyeg szèlessège. Jó sokat visszabontottunk, ès fèm mèrcèvel mindig ellenôrizni fogjuk ezentùl, hogy a munkânk pontos legyen. Erzsike folytatta a dîszpârna kötèsèt (a kínai evöpàlcika kitûnôen bevâllt kötôtûkènt! ) Akinek kedve volt vâlaszthatot az ùj színezôk közül, amelyeket Pirostól kaptunk. Munka közben magyar nèpmeséket hallgattunk. A konyhâban màr kèszült az ebèd ahol Lackó segîtett. Megvàrtuk, h Lenke megèrkezzen, ès indultunk 10 óràra a mûvelôdèsi hâzba, mozgàsóràra. A foglalkozàst Basa Brigitta vezette. Màr nagyon vàrtuk. Ma a babzsâkè volt a fôszerep. Nagyon sokfèle gyakorlatot vègeztünk, volt olyan ami nehezebben ment, de akadt olyan is amit nagyon könnyen megcsinâltunk. Az külön èlmèny volt, h a színpadon mozoghattunk. Azt is megtudtuk, h Fecó remekül tud cèlbadobni. Nagyon jókedvû volt a csapat. És ûgy elrepült az idô, h màr majdnem ebèdidô volt mire vissza indultunk. Mancika ezèrt elôre sietett, h elkèszítse a kàposzta fôzelèket. Mire visszaèrtünk mâr csak az ebère volt idônk.

a csüggedtség

Uram, hogy meghallgass! A második olvasmányban a csüggeteg Timóteust biztatja Szent Pál, hogy szítsa föl magában a kézrátétel kegyelmét. Az evangéliumban pedig a csüggedő apostolokat bátorítja az Úr Jézus, akik érezték, hogy az előzőkben eléjük táruló föladatokra kicsik, és kérték az Úr Jézust, hogy növelje bennük a hitet. Tegyen hozzá még a hitükhöz – úgy van az eredetiben.

Valahogy mi is mindig újra és újra csüggetegséggel küzdünk. Nem csak a próféta, amikor látja az akkori társadalomban a rengeteg sok erőszakoskodást, visszaélést, igazságtalanságot. Ez is minden nemzedéknek közös alapja a csüggetegségre. De mi magunkban is küzdünk, amikor az életünkre nézünk és csak az eredménytelenséget látjuk. Nem jutottam semmire az egész törekvésemmel valamiféle tökéletesebb keresztény egyéniség kialakításában; ott vagyok, ahol kezdtem. A cselekedeteim, a próbálkozásaim, amivel igyekszem valamit elérni, eredménytelenek, mintha nem is volnának. Aztán az egész kor is, amiben élünk: mit tudunk mi tenni, hogy ezt megváltoztassuk, vagy más irányba tereljük? Ránehezedik az emberre a csüggetegsé

A mai vasárnapon figyeljük meg, hogy az írásokon keresztül mivel biztat bennünket a jó Isten, mivel emel föl a csüggetegségből.

Az első olvasmányban azt mondja a prófétának válaszolva az Isten, hogy írd föl két lapra, vésd bele, úgy, hogy előtted legyen, és ha csak ránézel, mindjárt láthasd, hogy csalhatatlanul be fog teljesedni, amit az Úr mondott: Eljön! Ez az egyik, amivel a prófétát vigasztalja Isten, segítségkérésére ezt adja neki.

Mi már – visszatekintve az üdvösség történetére – láthatjuk, hogy valóban: amit Isten eddig mondott előre – például Ábrahámnak –, csalhatatlanul bekövetkezett. Úgy vezette Isten végtelen hatalmában a történelem menetét, hogy egy ponton beteljesedett: elérkezett, megjött a Megváltó. Elhozta Isten uralmát, Isten országát közénk. Ez az egyik, amiben a csüggetegségünkben erőforrást találunk. Be fog

amit Isten mond előre, azok a hallatlan nagy dolgok, csodák, ígéretek az örök életről, amivel az Úr Jézus is búcsúzik az övéitől: csak egy kis idő, aztán velem lesztek, hogy egy legyetek ti is, mint énbennem, mint én az Atyában. Elképzelhetetlenül nagy dolgok vannak még eljövendőben. Emeljétek föl a fejeteket! Ne csüggedjetek.

A másik forrása az erőnek, amit Timóteusnak mond Szent Pál: kézrátételem által benned új forrás nyílt meg, ne csüggedj, azt éleszd föl magadban, ne a magad kis erőit nézd! Hasonlóan biztathatjuk mi is magunkat. Csüggedés idején nem a kézrátétel, nem a pappá szentelés szentsége alapján, hanem már a keresztség alapján és a bérmálás alapján emberségünkben új forrás nyílt meg. A keresztséggel a puszta teremtmény Isten gyermeke lett, fölemelve hallatlan magasba. A bérmálással az emberi gyarló halandó test-lélek-természetben megnyílt valami ajtó, valami birodalom, valami belső tér, és a Szentlélek temploma lettünk. Bárhogy csüggednék is, ha beletekintek ebbe a csodálatos titokba, ami a keresztséggel, a bérmálással és a többi szentséggel lettem, hogy a szentségi föltámadt Jézus Krisztussal egyesülök a szentmisében és a szentáldozásban, ez minden csüggetegséget kell, hogy gyógyítson bennünk.

kel az embernek néha

Örül néha ha az ember néha úgy van pihen és mondjuk neki olvasni leköti az embert,

vagy épen kereszt rejtvény fejt hogy kicsit kikapcsolódjon az ember én is szeretem fejtörős,

dolgot kikapcsolódás képen lényeg ilyenkor embernél kikapcsolódjon pihenjen és félre tegye,

azt félre tegye dolgokat én amikor úgy vagyok piheni kicsit elmélkedek magamba és csak,

ara koncentrálok a gondolataimra hogy mit kel másképp csinálni legközelebb olyankor az,

ember nem foglalkozik előző dologgal amit csinált előbb olyankor már kikapcsolódással,

foglalkozik csak és gondolatait igazgassa helyére pihenjen valamennyire félre tegye,

amit úgy gondolja az ember most jen pillanatilag nem akar foglalkozni vele dologgal ami,

,

előtte foglalkozott most fő központja elmegy haza mondjuk az haza vagy keresi kikapcsolódás,

,

lényegét legyen kereszt rejtvény vagy más egyéb dolog amikor azzal foglalkozik az ember,

mindent félre tenni ami ép ezelőtt foglalkozott hányszor ember úgy van haza ment ahol,

volt épen pihenés képen valami kikapcsolódást keres hogy picit elterelje kikapcsolódjon,

,

tudjak valamit mi is folyik egyes helyeken meg látja egyik ember itthon mi csime nézek ,

de bele néztem egy dologba de nem igazán jelenti embereknél meg néz műsort mondjuk,

illető pihenés képen nem azt jelenti egyes embereknél érdekli az ha nem az szóljon mondjuk,

neki valami neki lehet elalszik mellette illető akkor igazán őt nem érdekelte az csak pihenés,

képen kapcsolta be dolgot pihenjen ne foglalkozzon szemivel hány ember használja úgy,

azt tévét rádiót szóljon neki és kikapcsolódjon mert nem akar foglalkozik mással pihenéssel,

törődik akkor az ember nem az ami épen megy amit be kapcsolt pihenéssel foglalkozik az,

ember hányan így emberek.

egy meg emlékezés halotainkra

Járjuk a temetőt és megállunk egy-egy sír előtt, kezünkben virággal, gyertyát gyújtva, világosságot gyújtva…Jól tudjuk, akit keresünk, aki volt, az nincs itt. Mégis eljövünk ide, a temetőbe és megállunk egy-egy sírhant előtt.

Bizony a keresztény hívő ember is gyászol. Hozzánk tartozik a gyász, a könnyek, a szenvedések, a fájdalmak éppen úgy, mint az öröm ragyogása a mosolygó tekinteteken. Csak az nem érti a gyászt, aki még nem szeretett, akinek nem fáj a veszteség, elvesztése a annak, aki életének örömét és fényét adta. Csak az nem tud gyászolni, akinek nem hiányzik senki. Jézus is gyászolt, könnyekre fakadt Lázár sírja mellett, mert szerette barátját.

Emléked örökké él szívünkben – olvassuk sokhelyütt sírfeliratokon. Örökké? Amíg élnek az emlékezők! Csak addig és nem tovább. Az emlékezés kincs, mert a szeretet élteti, de egyszer ez is kihuny. Minden emlékezés arra int bennünket, hogy egyszer mi is emlékké válunk valakinek a szívében, aztán majd elfelejtenek. De Isten az, aki soha nem felejt. Benne nincs változás, még változásnak árnyéka sem. Hányszor jajdul fel szívünk: hol vannak azok, akiket oly nagyon szerettünk? A válaszunk: Istenben vannak. Nevük ott van az Élet könyvében kitörölhetetlenül. Hiába lenne minden emlékezés, ha nem ölelne át bennünket a remény, hogy ők, akik már elmentek, már mást látnak: örököt, az Istent.

A sír úgy érezzük, hogy kifosztotta és elrabolta tőlünk azt, aki oly kedves volt számomra. Ugyanígy állhatott ott Jézus sírjánál Mária Magdolna és a többi síró asszony is, elhagyottan és kifosztottan. De a sír nem tarthatta magában az Élet Fejedelmét, aki halálával győzte le a halált. Angyal hirdette az örömüzenetet: feltámadt, nincs itt…

A halottaknak szükségük van ránk, hogy emlékezzünk rájuk, még ha nem is tudunk, csak annyit mondani, hogy sajnálom, amíg a szó minden jelentőségét elveszti és olyan lesz, mint a levegő.
Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni

Kosztolányi Dezső : Halotti beszéd

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, .
s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nem rég:
“Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék” ,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: “Hol volt…”
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: “Nem volt…”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

egy ünnep Minden szentekről

Egy kicsit mai ünnephez csatlakozom ma egész világba meg ünnepelik Minden Szentek,

ünnepét ilyenkor emberek akik elhelyezettek örök nyugodalomra mi meg látogatjuk és,

,

meg emlékezünk és imádkozunk értük akik nincsenek köztünk elköltöztek költöztek ebtől,

az országból nekünk dolgunk imádkozunk értük hogy üdvözüljenek és egyszer majd Szentek,

társaságba élhetik le életüket de addig nekünk imádkozni kel elhunytakért ők üdvözüljenek,

,

világból .de minden szentek napja amikor temetőket járjuk meg emlékezünk az elhunytakért,

nem lehet össze keverni halovén ünnepel nem ugyanaz meg ilyenkor nem illik tök lápást,

égetni mécses t szoktunk ilyenkor gyújtani szerelteiken nem lápást mert nem keresztény,

való ember illik meg látunk ilyet imádkozunk értük meg térjenek és másképp lássák minden,

Szentek ünnepét mert keresztény ember aki tiszteli és szerelteiért imádkozik elhunytakért azok,

lehet Szentek társaságba élhetik életüket le .ember imádkozik és gyertyát gyújt szerteirt ezen,

napon meg emlékezünk értük egyszer ők is meg minden ember üdvözülni fog Szentek ,

társaságba élheti életét .ki emlékezik egy Pápára akik fiatalok pápája volt ő életét adta,

végig országért ő is hangja nem volt de meg akarta áldani egy dolgot népet tudta ép,

életét be fejte Pápa azon napon tömegesen ki mondja Avassák őt szenté azt pápát évek,

el-is érkezett az idő hogy azt Pápát SZENTÉ avasak ma már szentek társaságba van .mi,

aki ezen napon temetőket járjuk mély tisztelttel vagyunk szeretteinkért mécses gyújtunk,

értük meg emlékezünk értük most mai napon Minden szentek ünnepén olyan szép temető,

amikor mécsesek égnek elhunyt szeretteinken de imádkozunk elhunytakért ők üdvözülnek,

és Szentek társágába legyenek nekünk dolgunk be imádkozzuk lelküket szentek társágába .

Azt hiszem, mindnyájunknak van ilyen élménye: hosszú útról este hazaérni az ismerős, meghitt otthonba, házba, ahol a világosság az ablakokon kiárad, és az ember érzi, hogy kik vannak itt, és körülbelül mi van a lelkükben, mit csinálnak, és én is betérhetek. Hát még ha esik az eső, vagy hideg van, vagy vihar, szél dühöng. Akkor hazaérni.

Ez az élmény juthat eszünkbe mindenszentek ünnepén, amikor hitünknek azt a titkát ünnepeljük, hogy „hiszem a Szentek közösségét”, „hiszem az örök életet”. Mindenszentek és halottak napja ezt a két titkot egymás közvetlen közelében ünnepli.

Milyen fények, milyen világosság sugárzik ma hazulról felénk, a mi lelkünkbe ahogy itt vagyunk a Szentmise titkában együtt a mieinkkel, együtt az Isten országának, birodalmának minden tartományával, a hármas egyház: a küzdők, a szenvedők és megdicsőültek.

Az első olvasmány nyitja az első sajátságos fényt, amely kiárad otthonról. Egy látomás. Érdemes belemélyedni ebbe a látomásba, ahogy Szent János megélhette: mi itt a földön az élő Isten pecsétjével vagyunk megjelölve. És úgy szeret bennünket Isten, hogy még azoknak az angyaloknak is, akiknek megadatott, hogy az ítéletet végrehajtják a földön, azoknak is kiadja: vigyázzatok azokra, akiket megjelöltem.

Ott így látnak bennünket. A mennyei Atya házából ez sugárzik felénk, ez a gondos, szerető oltalmazó vigyázás. Ezt kell átéreznünk mindenszentek napján. Mert ott büszkék ám miránk, akik még a küzdő egyházhoz tartozunk.

Ahogy Szent János szeme előtt föltárul az a mérhetetlen sokaság, és az egész angyali tábor Istent dicsőíti, hogy micsoda nagy dolgot művelt: ezek itt vannak, és kitörnek imában és hálaadásban, és dicsőítik Istent.

Amikor megkérdezi Jánost: „mit gondolsz, kik ezek?” Akkor mintha büszkén kérdezné: „Látod, milyen nagyszerű tábor? Mit gondolsz, kik ezek?” S akkor ő nem felel. Isten pedig büszkén mondja: „Ezek, akik nagy szorongatásból jöttek.” Tehát Isten látja a mi életünket.

A temető csendje

Mikor a tölgyfa alatt állok,
Csak rátok gondolok!
A síron gyönyörű virágok,
Feledni nem tudok.

A fák csak susognak, csend honol,
A bú belém karol.
Eljöttem újra, elbúcsúzom,
Csomó ül torkomon.

Ébren vagyok, mégis álmodom,
A régmúlt otthonom,
Édes ízek, szavak, illatok,
Nincs, mert ti itt vagytok.

A gyertya lángja még pislákol,
A fejfán fény táncol.
Szememben egy könnycsepp ficánkol,
A csend elvarázsol.