egy részlet az alapítvány életébőlm ki volt nálunk

2016. augusztus 23-án debütált Tóth Zs Nóra színésznő a televízió
képernyőjén. Hosszú és nehéz út vezetett az áttörésig, egy népszerű sorozat
főszerepéig. Alázattal és kitartással járta végig Nóra az úgynevezett
szamárlétrát, azt az utat, amely a kamera hőn áhított oldalára vezette
Közel másfél éve minden nap láthatunk a tv képernyőjén.
A Jóban Rosszban sorozathoz kimondottam főszereplőket
kerestek, három fordulós castingon válogattak. Az
első és második körben két-három oldalas jelenetet kellett
megtanulni, színész trénerrel felmondtuk, ezt felvették és
megnézték. A harmadik körben már levittek a stúdióba és
megpróbálták a nagy kamerákkal felvenni velünk a jelenetet.
Ha jól emlékszem, az én szerepemre voltunk öten, nagy
volt a versengés, hiszen volt köztünk kamerákhoz szokott,
országosan ismert személy is. Én tulajdonképpen első bálosként
jelentkeztem a szerepre, a stúdióban mindenki ismert
mindenkit, én meg szinte senkit. Nem is nagyon reménykedtem,
de két hét elteltével telefonon értesítettek, hogy
megkaptam Meli szerepét – valamint egy tetemes mennyiségű
szövegkönyvet.
Hogy telt a boldog gyermekkor, „amikor még fiatalok
voltunk”?
Általános iskolában, 8-10 évesen csatlakoztam a Turai
Komédiásokhoz. Ez az időszak már gyerekként megerő-
sített abban, hogy ezt a szakmát szeretném csinálni. Mindenki
támogatott, mindenki hitt bennem, a családom és a bará-
taim is. Az Aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban töltött négy
év alatt kevesebb időm és lehetőségem volt a színészettel
foglalkozni, de az érettségi vizsgákat követően evidens volt,
hogy merre tovább. A színművészeti egyetemre többször felvételiztem,
de sajnos nem sikerült, a Ceglédi Patkós Irma
Művészeti Akadémiára viszont elsőre felvettek.
Az akadémiai vizsgákat követően a Jóban Rosszban
stúdióig sok év telt el. Hogy telt ez az időszak?
Amikor végeztem az akadémiával, Budapestre költöztem.
Elkezdtem mindenfelé menni, ügynökségeknél regisztráltam,
ezzel párhuzamosan igyekeztem olyan munkahelyet
találni, ahol kicsit közelebb kerülök a tűzhöz.
Sikerült elhelyezkednem egy produkciós irodában asszisztensként,
kávét főztem, de ott voltam végig a forgatásokon a
háttérben, beleláttam a folyamatokba, sokat tanultam, figyeltem.
Modellügynökségnél fotózásokon vettem részt,
sales-esként is dolgoztam. Csináltam közben az élő kirakatot,
egy-egy ilyen megrendelés mellékállásban nagyon jó, de
csak erre alapozni nem lehetett. A kreativitásomat ki tudtam
élni a kávéfőzés mellett. Sok mindent kipróbáltam, pincérMindig
egy órával korábban kell érkezni a stúdióba.
Smink, haj, öltözés, előkészületek, néha egy kis próba. A stú-
dióban is próbálunk egyet, felmondjuk 2-3x a szöveget, majd
csinálunk egy próbafelvételt, lejárjuk az útvonalakat, utána
főfelvétel.
A forgatási napok nagyon változóak. Van, hogy egy
órát fogatok, de van, hogy reggel 7-től este 9-ig, attól függően,
hogy vagyunk beosztva. Átlagban 5-6 órát forgatunk. A
rövidtávú memóriám jól beállt a szövegtanulásra, bár amikor
sok van, akkor nehéz észben tartani. Leállás előtt mindig nagyon
sokat forgatunk, duplázunk. Nálunk nincs olyan, hogy
szabadság, mindenki nyáron az egy hónap forgatási szünetben
intézi a dolgait és akkor pihen.
Melit milyennek látod? És milyennek látják a nézők?
Nagyon megosztó személyiség, szítja a kedélyeket a
kavarásaival, néha rosszindulatúságával. Sokan utálják Melit,
az elején kaptam hideget, meleget. Nehezen viseltem, de
pár héten belül sikerült ezen túllendülnöm, a családom is
nagyon sokat segített. Ez egy játék, egy munka, egy színház,
egy szerep. Megszerettem Meli karakterét, mert nagyon
nagy kihívás. Sokkal nehezebb ezt játszani, mint hogy mindig
jó legyek, mindig mindenkinek jót akarjak. Nagyon
izgalmas!
Azt gondolom, ha mindenki mélyen magába néz,
sokszor tudna azonosulni Melivel. Valóban vannak kavarásai,
és igen, néha rosszindulatú, de ami a szívén, az a szá-
ján. Őszinte. Meli nem foglalkozik azzal, hogy megbánthat
másokat. Elmondja, ha szarul nézel ki, mert szarul nézel ki,
mit szépítsen? Nyilván ez szemet szúr a nézőknek és nem
biztos, hogy szimpatikus lesz, de a visszajelzések alapján
egyre jobban kedvelik ezt a kevésbé diplomatikus, viszont
őszinte karaktert. Volt egy időszak, amikor az írók elvitték
Meli karakterét egy jótevős, segítőbb irányba, de a nézők
nem tudtak vele mit kezdeni. Meli a Dallas Jockey-ja.
Mérföldkő volt az életemben, amikor november vé-
gén velünk forgatták le a főcímet. Ez egy elismerés. Nem egy
biztosítás, hanem elismerés, hogy kellünk a nézőknek és
szeretnek minket.
Közel egy éve nagyot fordult veled a világ. Jut még időd
Nórára is, vagy Meli minden percedet lefoglalja?
Mindig is annak a híve voltam, hogy arra szán az
ember időt, amire igazán akar. A családomra én rengeteg
időt szánok. A testvéreim a legfontosabbak, ha van egy kis
szabadidőm, már próbálok közös programot szervezni.
Emellett hobbim a lovaglás, bár ez kicsit háttérbe szorult,
pesten nehezebb megoldani. Az sem jó, ha az ember csak a
munkát hajszolja, mert az értékes emberi kapcsolatok elvesznek.
Próbálok egyensúlyt tartani.
Nagyon sokan kérdezik, hogy én csak salátán élek?
Mindig elmondom, hogy nem. Kifejezetten utálom a salátát,
viszont imádom a tepertőt, kolbászt, disznótorost. Azt gondolom,
azzal tartom igazából karban magam, hogy figyelek
arra, hogy az a tepertő valóban tepertő legyen, ne tartósító-
szer és E betűk sorozata. Egészséges ételeket eszem, teljes
őrlésű kenyeret, sok gyümölcsöt és zöldséget. Nem veszem
meg a gyors, ipari élelmiszereket, inkább főzök. Emellett
imádom a zsíros kenyeret lila hagymával, de az egészséges
kenyér, zsír és rendes lilahagyma legyen. A vékony testalkat
nálunk családi vonás. Ami a sportot illeti, sok mindent kipró-
bálok, majd megunom. Speedfitness szuper volt, gyorsan
észrevettem a jótékony hatását, ezzel együtt el is vesztettem
a lelkesedésemet. Pedig valóban jól működött! A rúdtánc
szintén jó volt, de ezután is néztem új kihívást. Próbáltam az
aerobikot, az kicsit untatott. Mindig kipróbálok valami újat.
Az egyetlen sportág, ahol évekig kitartottam, az a szertorna
volt, nagyon szerettem. Figyelem az itthoni híreket is, örömmel
láttam a turai tornászpalántákat és gratulálok az eredményekhez!
Szárnyaid alá vetted és egy ideje patronálod a Mint a
Többi Ember Alapítvány fiataljait.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy Turán ilyen alapítvány
működik. Korábban a színész kollégák támogatását
kértem szakmai vagy félárú jegyekért, nagyon sokan
megkerestek és segítettek. A közelmúltban pedig az alapítvány
fiataljai és kísérőik a Jóban Rosszban stúdiójában tehettek
látogatást, találkozhattak több kollégámmal is. A
kollégáim mindig nagyon elfoglaltak, de szakítottak időt a
fiatalok fogadására. Óriási élmény volt nemcsak nekik, nekünk
is! Itt vannak ezek a fiatalok, akik segítség nélkül nem
boldogulnának az életben, mégis igazi szeretetbombák!
Mindenkit ölelgetnek, mindenkit önzetlenül, bizalommal és
tisztán szeretnek, mesélnek, hogy mik történtek az életükben.
Ez a látogatás burkoltan egy másik üzenetet is közvetített.
Az emberek általában nincsenek megelégedve az életükkel,
sokan vannak úgy vele, hogy ez nem jó, az nem jó,
megy a panaszkodás. Ezeket a fiatalokat látva az ember
önkéntelenül is átértékeli az életét, mi a valóban fontos és mi
nem az. Nekik szükségük van segítségre, akár az adó 1% is
sokat jelent az alapítvány számára. Nagyon szeretném megkérni
a turaiakat, hogy ők is segítsenek. Jó lenne, ha az emberek
kicsit nyitottabbak lennének, megismernék őket és
azokat a segítőket, akik a fogyatékkal élő emberekért mindent
beleadnak. Tudok azonosulni velük, hiszen ők sem adják
fel!
T.A.
Soha ne add fel!
2016. augusztus 23-án debütált Tóth Zs Nóra színésznő a televízió
képernyőjén. Hosszú és nehéz út vezetett az áttörésig, egy népszerű sorozat
főszerepéig. Alázattal és kitartással járta végig Nóra az úgynevezett
szamárlétrát, azt az utat, amely a kamera hőn áhított oldalára vezette.
Kutyasétáltatás édesanyámmal és testvéreimmel
Story Gála – 2017
nőként is dolgoztam, mert az embernek vannak álmai, de
azok megvalósítása közben valamiből élni is kell.
Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor a
főállású munkámmal együtt minden megszűnt és ott találtam
magam a kis lakásomban megrogyva a kanapén a gondjaimmal.
Nagyon hiszek abban, hogy mi is tudunk alakítani a
sorsunkon, csak hinnünk kell benne. Amikor már nagyon
nem láttam új lehetőségeket, azt gondoltam, hogy le kell
mondanom a színészetről, fix megkeresés nem jött. Mindig
volt valami kis csepegtetés, pl. a Hakcion az m1-en egy
epizódszerep erejéig, színházi felkérések is voltak Kecskeméten,
Szolnokon, de nem volt stabilitást adó főfoglalkozásom.
Visszakanyarodva a kanapémhoz, ültem a kis laká-
somban és azt mondtam, hogy most eldöntöm magamban,
hogy elindulok másik irányba, vagy nem adom fel és megint
megpróbálok még egyet.
Oda értél, ahová indultál.
Mindenkinek csak ezt tudnám mondani, hogy
amikor tényleg az utolsó lehetőségeket is látod távolodni,
akkor is bele kell nézni a tükörbe és azt mondani, hogy nem!
Te azt, amit akarsz, meg is érdemled, megdolgoztál érte és ez
jár neked! Ezt akartad csinálni egész életedben, és ha nem
adod fel, meg lesz az eredménye, akárhány kávét is kell érte
főzni!
Beszélgetésünk elején említetted, hogy színházi szerepeket
is kaptál.
Az akadémia mellett volt lehetőségem. Az első évben
kiválasztottak Kecskemétre a Katona József színházba a
Hair című darabba. Rengeteget kellett dolgozni és énekelni,
de szenzációs élmény volt. Utána elkerültem a szolnoki
színházba, a Szentivánéji álomban tündérek voltunk. Itt igazából
a mozgáskultúrán volt a lényeg. Az utolsó évben már
nem játszottam színházban, az akadémiai vizsgákra koncentráltam.
Most köszön vissza az életembe Szolnok, hamarosan
megyek egy főszerep meghallgatásra. Sosem lehet
tudni! Oda már úgy megyek vissza, hogy ismerek sok embert,
nem vagyok már idegen a szakmában.
Nézzünk be a kulisszák mögé, backstage!

Mindig egy órával korábban kell érkezni a stúdióba.
Smink, haj, öltözés, előkészületek, néha egy kis próba. A stú-
dióban is próbálunk egyet, felmondjuk 2-3x a szöveget, majd
csinálunk egy próbafelvételt, lejárjuk az útvonalakat, utána
főfelvétel.
A forgatási napok nagyon változóak. Van, hogy egy
órát fogatok, de van, hogy reggel 7-től este 9-ig, attól függően,
hogy vagyunk beosztva. Átlagban 5-6 órát forgatunk. A
rövidtávú memóriám jól beállt a szövegtanulásra, bár amikor
sok van, akkor nehéz észben tartani. Leállás előtt mindig nagyon
sokat forgatunk, duplázunk. Nálunk nincs olyan, hogy
szabadság, mindenki nyáron az egy hónap forgatási szünetben
intézi a dolgait és akkor pihen.
Melit milyennek látod? És milyennek látják a nézők?
Nagyon megosztó személyiség, szítja a kedélyeket a
kavarásaival, néha rosszindulatúságával. Sokan utálják Melit,
az elején kaptam hideget, meleget. Nehezen viseltem, de
pár héten belül sikerült ezen túllendülnöm, a családom is
nagyon sokat segített. Ez egy játék, egy munka, egy színház,
egy szerep. Megszerettem Meli karakterét, mert nagyon
nagy kihívás. Sokkal nehezebb ezt játszani, mint hogy mindig
jó legyek, mindig mindenkinek jót akarjak. Nagyon
izgalmas!
Azt gondolom, ha mindenki mélyen magába néz,
sokszor tudna azonosulni Melivel. Valóban vannak kavarásai,
és igen, néha rosszindulatú, de ami a szívén, az a szá-
ján. Őszinte. Meli nem foglalkozik azzal, hogy megbánthat
másokat. Elmondja, ha szarul nézel ki, mert szarul nézel ki,
mit szépítsen? Nyilván ez szemet szúr a nézőknek és nem
biztos, hogy szimpatikus lesz, de a visszajelzések alapján
egyre jobban kedvelik ezt a kevésbé diplomatikus, viszont
őszinte karaktert. Volt egy időszak, amikor az írók elvitték
Meli karakterét egy jótevős, segítőbb irányba, de a nézők
nem tudtak vele mit kezdeni. Meli a Dallas Jockey-ja.
Mérföldkő volt az életemben, amikor november vé-
gén velünk forgatták le a főcímet. Ez egy elismerés. Nem egy
biztosítás, hanem elismerés, hogy kellünk a nézőknek és
szeretnek minket.
Közel egy éve nó

imádom a zsíros kenyeret lila hagymával, de az egészséges
kenyér, zsír és rendes lilahagyma legyen. A vékony testalkat
nálunk családi vonás. Ami a sportot illeti, sok mindent kipró-
bálok, majd megunom. Speedfitness szuper volt, gyorsan
észrevettem a jótékony hatását, ezzel együtt el is vesztettem
a lelkesedésemet. Pedig valóban jól működött! A rúdtánc
szintén jó volt, de ezután is néztem új kihívást. Próbáltam az
aerobikot, az kicsit untatott. Mindig kipróbálok valami újat.
Az egyetlen sportág, ahol évekig kitartottam, az a szertorna
volt, nagyon szerettem. Figyelem az itthoni híreket is, örömmel
láttam a turai tornászpalántákat és gratulálok az eredményekhez!
Szárnyaid alá vetted és egy ideje patronálod a Mint a
Többi Ember Alapítvány fiataljait.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy Turán ilyen alapítvány
működik. Korábban a színész kollégák támogatását
kértem szakmai vagy félárú jegyekért, nagyon sokan
megkerestek és segítettek. A közelmúltban pedig az alapítvány
fiataljai és kísérőik a Jóban Rosszban stúdiójában tehettek
látogatást, találkozhattak több kollégámmal is. A
kollégáim mindig nagyon elfoglaltak, de szakítottak időt a
fiatalok fogadására. Óriási élmény volt nemcsak nekik, nekünk
is! Itt vannak ezek a fiatalok, akik segítség nélkül nem
boldogulnának az életben, mégis igazi szeretetbombák!
Mindenkit ölelgetnek, mindenkit önzetlenül, bizalommal és
tisztán szeretnek, mesélnek, hogy mik történtek az életükben.
Ez a látogatás burkoltan egy másik üzenetet is közvetített.
Az emberek általában nincsenek megelégedve az életükkel,
sokan vannak úgy vele, hogy ez nem jó, az nem jó,
megy a panaszkodás. Ezeket a fiatalokat látva az ember
önkéntelenül is átértékeli az életét, mi a valóban fontos és mi
nem az. Nekik szükségük van segítségre, akár az adó 1% is
sokat jelent az alapítvány számára. Nagyon szeretném megkérni
a turaiakat, hogy ők is segítsenek. Jó lenne, ha az emberek
kicsit nyitottabbak lennének, megismernék őket és
azokat a segítőket, akik a fogyatékkal élő emberekért mindent
beleadnak. Tudok azonosulni velük, hiszen ők sem adják
fel!
Tnagyot fordult veled a világ. Jut még időd
Nórára is, vagy Meli minden percedet lefoglalja?
Mindig is annak a híve voltam, hogy arra szán az
ember időt, amire igazán akar. A családomra én rengeteg
időt szánok. A testvéreim a legfontosabbak, ha van egy kis
szabadidőm, már próbálok közös programot szervezni.
Emellett hobbim a lovaglás, bár ez kicsit háttérbe szorult,
pesten nehezebb megoldani. Az sem jó, ha az ember csak a
munkát hajszolja, mert az értékes emberi kapcsolatok elvesznek.
Próbálok egyensúlyt tartani.
Nagyon sokan kérdezik, hogy én csak salátán élek?
Mindig elmondom, hogy nem. Kifejezetten utálom a salátát,
viszont imádom a tepertőt, kolbászt, disznótorost. Azt gondolom,
azzal tartom igazából karban magam, hogy figyelek
arra, hogy az a tepertő valóban tepertő legyen, ne tartósító-
szer és E betűk sorozata. Egészséges ételeket eszem, teljes
őrlésű kenyeret, sok gyümölcsöt és zöldséget. Nem veszem
meg a gyors, ipari élelmiszereket, inkább főzök. Emellett .

 

 

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány fényképe.

 

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány fényképe.