adventbe időt szánuk másikra nem panaszkodunk

így  advent elején jó lenne egy kicsikét  magunkba

 

nézni  és  elhatározást  kel  meg hozunk és  arra

 

kéne  rá  alapozni idejűnket  hányan  vannak úgy

 

panaszkodik hogy nincsen  szemire ideje  úgy

 

biztos nincsen  idejűnk ha  folyamatosan egy

 

helyen  van  semmivel  nem foglakozik mert öt

 

nem érdekli semmi el van másik csinálja  meg

 

helyette dolgokat  úgy  van  siránkozunk

 

dolgokon mint  menyi  baja van embernek baja

 

elkel  viselni türelemmel  és így ál hozzá dolgokhoz

biztos  könnyebben megy minden munka  aki

 

csak  úgy  áll hozzá hogy    nem érdekli semmi

 

csak  úgy  elvan  csapkodóik  azzal  az baj  nem

 

oldunk  meg semmit  így állna hozzá utána meg

 

rá ordítana  másikra  munkádat csinálom pedig

 

neki dolga  lenne  mondjuk határozzuk el

 

adventbe  segítek  másikon  szeretetből ugye

 

jó szándék  lehet türelme nagyobb lesz

 

szeretetből teszünk meg dolgokat  adventbe

 

másik ember felé  ez idő  csak úgy kéne hozzá

 

állni hogy időt  szánunk jó te vészre egyből nem

 

vesszük észre  menyire  elrepült idő csak jót kel

 

gyakorolni  adventbe az  annyi az egész mondjuk

 

füg  valamitől állandóan  rajta van azzal foglakozik

 

csak ha  azt  elhagyja  adventbe  lemond róla

 

egyből  lesz  egy  kicsi ideje jót  cselekedni  másik

 

felé  amit  nem kel fel hánytorgatni neki ideje volt

 

meg csinálta  szeredből adventbe ezt kel

 

gyakorolni  ez idő kérdés  csak úgy vannak

 

vele  inkább  ez helyet sajnáltjuk  magunkat

 

az minden meg old téved ész .szeretetből időt

 

szánunk  ember társunkra többet ér nem

 

foglakozik idő dologgal  többet  fogunk  kapni

 

menybe  ha  mindent félre teszünk jót tesszük

 

másik felé .