apák napját ünneplik világon ma

hányszor  van az mindig gondoltunkba amikor

 

az édesanyák ünnepét tartják  világba hányszor

 

fel  merült  sok embernél az  a  gondolat ha  az

 

édesanyák ünnepét  meg   tartják  minden május

 

hónapba  mért  nem  lehet  apák napját meg ülni

 

ugye  ez apák napja sokáig nem létezet ilyen nap

 

csak mindig hajtogattuk jó lenne az édes apákat is

 

meg ünnepelni ő nekik is  sokkal   tartozunk a

 

világba hányszor  az  életbe  amikor  épen az édes

anyáknak nagyon sürgős dolga  van ilyenkor az

 

édes  apának ideje  engedi  el kel menni gyerekért

 

ahova  kel  hányszor  van az életbe az amikor épen

 

gyereknek problémája  kel  egy  biztató só épen

 

apa  ér  rá  elmondod neki panaszod  mi is bánt

 

ő  segít  neked az életbe  .meg amikor épen meg

 

születik  a  gyerek világba az édes  anya  meg apa

 

küszködnek minden jó alakuljon világon békébe

 

meg  szülősen a gyerek  .jó pár évekig csak az

édes anyák napját  tartották világon hányszor

 

felmerült  gondolat az embereknél ha már

 

az édes anyák  ünnepét  tartjuk egy apa meg

 

szólat mért  nem lehetne apák napját is tartani

 

ez ünnep egy  darabig nem volt apák napja 2

 

évvel ezelőtt ki  tűzte  ezt napot   az édes apák

 

nappá most ezzen  napon emlékezünk édes

 

apákról milyen jó volt hozzánk .verset hoztam

 

el  az édes apáknak.

Te voltál, ki megteremtett,
gyerekből éretté nevelt.
Tanítottál sok dologra,
cipőt kötni, vagy hogy mennyit mutat az óra.

Bicikliztünk, nevettünk sokat,
kifulladásig játszottunk nagyokat.
Megmutattad milyen egy apát szeretni,
s hogy az értékeket sosem szabad feledni.

Tanultunk számokat, betűket,
kacagva néztük együtt a meccseket.
Beszélgettünk, viccelődtünk csak mi ketten,
megszűnt a világ s én csak rád figyeltem.

De a gyermek hamar felnőtté lett,
s már nem volt olyan szép az élet.
Véget ért a szép időszak,
belőled pedig elszállt a jóindulat.

Gyűltek a felhők taposva a gyönyörű napot,
ekkor csalódtam benned elég nagyot.
Tíz év adatott meg a jónak és szépnek,
bekövetkezett, mitől a gyerekek annyira félnek.

A kedves, drága, szeretett édesapa,
kire kislánya szívesen hasonlítana,
megszűnik létezni, egy idegen lép helyébe,
a szeretet elillan s félelmet hagy cserébe.

Tőled tanultam ezt is, mikor szörnnyé váltál,
ellenségednek s nem vérednek láttál.
Felöltötted a kegyetlenség sötét gúnyáját,
már nem viselted az apa oltalmazó palástját.

Megtanítottad a bizonytalanságot,
mely egy időben a tetőfokra hágott.
Azt is tudom hogy kell falat emelni,
ha nehéz a rosszat feledni.

Tudom mire képes a harag,
milyen mikor a kéz arcon csap.
A kéz, mely egykor biztonságot adott,
gyengéden, melegséggel simogatott.

Ezer, meg ezer vétket sorolhatnék,
de feledem a múltat, mely régóta bennem ég.
Nincs bosszúszomj, se harag lelkemben,
csak a várakozás kísér életemben.

Kislány vagyok mindörökké,
vágyakozással, mely egyszer átalakul örömmé.
Akkor szemben velem megállsz az út közepén,
nem lesz ott más, csak Te meg Én.

Majd összeborulunk némán, csendben,
felcsendül a közös zene szívünkben.
Vezényli a szeretet,
mikor újra egymásra talál apa s gyermek.

Büszkén húzom ki magam,
boldog leszek s nem ülök egyedül a magányban.
Elmondom majd mindenkinek, hogy TE VAGY AZ ÉDESAPÁM,
akkor fogok felnőni igazán!