a jó élet

És Jóelhoz eljött a Daemon és így szólt:

– Sorsodhoz tartozik, hogy valamelyik képességedet elveszítsd. Választhatsz, hogy melyikről akarsz lemondani.

Jóel sokáig gondolkozott.

– Ha meg kell lennie: a szaglásról – mondta aztán.

A Daemon eltávozott, és Jóel nem érezte többé a szagokat.

Egy év múlva a Daemon újra megjelent.

– Sorsodhoz tartozik, hogy valamelyik képességedet elveszítsd. Választhatsz, hogy melyikről akarsz lemondani.

Jóel töprengett.

– Az ízlés képességéről – mondta.

A Daemon elhagyta és Jóel többé nem érezte az ízeket.

Egy év múlva a Daemon újra megjelent.

– Sorsodhoz tartozik, hogy valamelyik képességedet elveszítsd. Választhatsz, melyikről akarsz lemondani.

Jóel sokáig gondolkozott.

– A tapintásról – mondta végül.

A Daemon eltűnt és Jóel körül a tárgyak megnémultak.

Egy év múlva a Daemon újra megjelent.

– Sorsodhoz tartozik, hogy képességeid közül valamelyiket elveszítsd. Választhatsz, melyikről akarsz lemondani.

Jóel sokáig gondolkozott.

– A beszéd képességéről – mondta és felnyögött.

A Daemon elhagyta és Jóel többé nem tudott beszélni. Ha kedvese szólt hozzá, csak jelekkel válaszolt és szemével integetett.

Egy év múlva a Daemon újra megjelent.

– Sorsodhoz tartozik, hogy képességeid közül valamelyiket elveszítsd. Választhatsz, hogy melyikről akarsz lemondani. A látás, a hallás, a járás és a nevetés közül kell választanod.

Jóel a látásról és a nevetésről még nem tudott lemondani. Tehát a hallás és a járás képességéről gondolkozott. Szeretett sétálni a völgyben, s a madarak énekét és kedvese hangját is szerette hallani. Hosszas vívódás után, immár némán, így felelt:

– Lemondok arról, hogy halljam a madarak énekét, a fák zúgását és kedvesem hangját. Járni, látni és nevetni akarok.

A Daemon eltávozott, és Jóel nem hallotta többé a madarak énekét, a fák zúgását és kedvese hangját.