LUNA11 összes bejegyzése

nagy öröm

Napjainkban egyre több tudományos publikáció foglalkozik a boldogság kérdésével. A szerzők egyöntetű állásfoglalása szerint a boldogság az emberek legfőbb célja, ezért a közgazdaságtan – mint az emberek céljainak maximalizálását elősegíteni hivatott tudomány – nem hagyhatja figyelmen kívül az idevonatkozó empirikus kutatások eredményeit. Meglátásom szerint azonban ezek az eredmények korántsem kielégítőek ahhoz, hogy erre egy boldogság alapú közgazdaságtant lehetne alapozni (a jóléti gazdaságtan legújabb fejlődési állomásaként). Úgy vélem, hogy a szakirodalomban dominánssá vált boldogságdefiníció – a szubjektív jóllét koncepciója – csupán egy meglehetősen szűken vett értelmezése a fogalomnak. Elsősorban ezzel magyarázom az empirikus boldogságkutatás hiányosságait. Továbbá, felvázolom hipotézisemet a boldogság mibenlétét illetően.
Az empirikus boldogságkutatás

Azt mondhatjuk, hogy a második világháború utáni évtizedekben a jóléti állam megteremtésével a világ fejlett ipari államaiban az emberek széles tömegei számára korábban soha nem tapasztalt anyagi gazdagság vált elérhetővé (amit Hankiss Elemér [6] a proletár reneszánsz terminussal illetett). Amit vártak: egy nyugodtabb, biztonságosabb, szép új világ. Amint láttuk, láthatjuk, mindez nem teljesült – 68-as diáklázadások, megnövekedett stressz, agresszió és egyéb lelki betegségek. Másrészt az empirikus boldogságkutatások sem támasztják alá azt, hogy a jóléti állam fejlődésével párhuzamosan az általános boldogságszint is növekedett volna (lásd. [2], [3]). A jelenséget jóléti paradoxonnak neveztem el [12].

A jelenség magyarázatául több elmélettel is szolgál a szakirodalom. Scitovsky azt találta, hogy az emberek az élvezetekhez való jutás módját tekintve előnyben részesítik a kényelmet a később ugyan nagyobb élvezeti nyereséggel kecsegtető de az elején komolyabb erőfeszítést igénylő tevékenységekkel szemben. A kényelem iránti igényt pedig a modern technika újabb és újabb vívmányai elégítik ki, ami által élénkül az anyagiakban vett fogyasztás, de a társadalom örömtelen (utalva a szerző főművének, [9] címére) marad, mert a valódi és tartós boldogságot csak az utóbb említett foglalatosságok eredményeznek. Pugno [8] a lélektanban használatos kötődéselméletet hívja segítségül, utalva arra, hogy manapság egyre kevesebb a stabilan kötődők száma, így az emberek alábecsülik a mások társasága (relational goods) nyújtotta élvezetet a piacon beszerezhető javakkal (market goods) szemben. Ugyancsak a bensőséges emberi kapcsolatok hanyatlásával érvel Lane lebilincselő című művében [7]. Frank [4]a közgazdasági imperializmus jegyében úgy gondolja, hogy a társadalmi rang, presztízs elérésének vágya az egyik legfontosabb emberi motiváció. Manapság többnyire a feltűnő fogyasztás, a státusszimbólumok juttatják kifejezésre az egyénnek a közösségi ranglétrán elfoglalt helyét. Mivel a rangért folyó küzdelem zérus összegű játék, az anyagi javak hajhászása e tekintetben hiábavaló, ezért – Frank leírása szerint – az emberek egyre intenzívebben erőfeszítéseket tesznek az anyagi javak előteremtése érdekében, amit a szerző a rat-race elnevezéssel illetett. A jelenség hasonlatos a biológiában ismert evolúciós túlszaladáshoz (runaway-selection), melynek során az egyedek a szelekciós nyomásnak engedvén olyan tulajdonságokat fejlesztenek ki, melyek a versenyben ugyan előnyt jelentenek, viszont az egyedek túlélési esélyeit rontják. Lényegében véve hasonlóan érvel a humanisztikus pszichológia egyik megteremtője, Rogers is.

A jóléti paradoxon mellett a kérdőívezési technika általánossá válásának tulajdonítható az empirikus boldogságkutatás térhódítása. Az empirikus kutatás egy csapásra megoldotta (megoldottnak tekintette) a boldogság illetve a közgazdaságtanban alkalmazott hasznosság, jólét fogalmak mérésének évszázados problémáját, vitáját. Adott egyén boldogságát az illető utólagos, szubjektív értékítélete alapján mérték, s az így definiált fogalmat szubjektív jóllétnek (subjective well-being, SWB) nevezték el. A jóllétkutatás annyiban is gyerekcipőben jár, hogy nincsen egységes módszertana. A leggyakoribb kérdések 1) Mindent egybevetve mennyire érzi magát boldognak? 2) Mindent egybevetve menyire érzi magát elégedettnek? A megkérdezettnek pedig válasz gyanánt egy diszkrét skálán kell bejelölnie az általa érzett értéket pl. 0-10 vagy 1-7 között[1]. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kérdésre adott válaszok jól korrelálnak többek között az egyén által felidézett kellemes és kellemetlen emlékek arányával, mosolygási gyakorisággal vagy a megkérdezett környezetében élőknek az egyénről adott jellemzésével, sőt az agy „boldogságközpontjának” aktivitásával. Van tehát egy szubjektív érzet – szubjektív jóllét – melynek létezik objektíve megragadható lenyomata (fiziológiai is).

Mindez rendben is volna, csupán az ehhez kapcsolódó elméletekkel kapcsolatban vannak kifogásaim. Azt posztulálják ugyanis, hogy a boldogság – amit a szubjektív jólléttel azonosítanak – az emberi élet végső célja. Továbbá, az emberek minél tovább és minél boldogabban szeretnének élni, amit a boldogsággal korrigált életévek számának (Happiness adjusted Life-Years, HLY) mutatója fejez ki. Így a boldogságkutatás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felderítse azokat az objektív kritériumokat (jövedelem, életkor, lakhely stb.), amelyek meghatározzák a szubjektív jóllétet – tehát keresték a boldogság egyenletét ill. boldogságegyenleteket. Többen az egyéni szubjektív jóllétet intra- és interperszonálisan is összemérhetőnek tekintik, és egy a jóllétre alapozott gazdaságpolitika elméleti megalapozásán fáradoznak. Kritikámban a fenti kiinduló feltételeket bírálom, illetve a boldogságegyenletek hiábavalóságát hangsúlyozom.

a boldogság

Napjainkban egyre több tudományos publikáció foglalkozik a boldogság kérdésével. A szerzők egyöntetű állásfoglalása szerint a boldogság az emberek legfőbb célja, ezért a közgazdaságtan – mint az emberek céljainak maximalizálását elősegíteni hivatott tudomány – nem hagyhatja figyelmen kívül az idevonatkozó empirikus kutatások eredményeit. Meglátásom szerint azonban ezek az eredmények korántsem kielégítőek ahhoz, hogy erre egy boldogság alapú közgazdaságtant lehetne alapozni (a jóléti gazdaságtan legújabb fejlődési állomásaként). Úgy vélem, hogy a szakirodalomban domin

réggi vendég érkezése nagy öröm mindig

Megint olyan helyzet alakult nálam kénytelen voltam pedagogust ,judit, hívni vasárnap ,

 

délelőtt hogy nyíson ki hétfői foglalkozásra mert én nem tudok akkor nyítni termet,

 

másik helyemen dolgokal voltam elfoglalva azért nem tudtam nyítni de hogy fel hívtam,

 

pedagógus judit ő nyitott ma felkértem tegnap.elgetet .ma ő nyitata ki foglakozásra termet,

 

Bagó zoli szokás szerint várta reggel 8órát toldi út padján mikor nyilik ki foglakozásra ,

 

terem.ő mindig előbb jönn mi szajnos nem előbb jönni dolgunk van csak pontba ,reggel,

 

8órara.múlt hét péntken elmarad foglalkozás szoltunk ,mindenkinek ,el marad ,úgy tudtuk,

 

Erzsike ,beteg meg ütöte kezét ,nem jönn ebe honapba ,minek szoljunk úgy voltunk ,ere,

 

pénteken reggel8:15kor hívnak Erzsike itt van turán jött foglalkozársa .én meg mondtam,

 

elnöknek nem foglakozás mert minden pedagógusank dolga .ma horváthné hozta,lacit ,fíát,

 

foglakozásra ,beszélgtek jót hétvégén volt turán templomba ,korús találkozó 5korús jött el,

 

hangját meg mutatni az közel 200fő ember nagyon szép volt én hívatalos ,én irokrola ,

 

csütörtöki bejegyzésmbe milyen volt . Eről beszélgetek ma foglalkozás keretébe .meg el,

 

jött növérke újbol hozánk meg nézet újbol haza költözik velünk lesz másik judit is ennek,

 

mindenki ürölt .szajnos rossz hírt osztok önnökel hogy ricsi aki tavaj járt foglakozársa,

 

az aba hagyta egyenlöre beszéltem anyukájaval ő mondta nekem ricsi aba hagyta foglakozást,

 

nálunk ,de meg gondolná magát szeretel várjuk.ma folytatuk szövést meg tejbe rizst ,

 

készitetünk dávid ,fecó is volt érezni lehet hogy laszan nálunk ki csengetnek .hétvégén,

 

gyerek nap be pótolása ,meg tanévzárott most tartom meg ki hirdetem pontokat is.el,

 

vileg oklevél osztás is lesz úgy gondolom nem tutam át beszélni hogy milyen hogy,

 

lesz ünnepség milyen program mi lesz ifjoncsok számára meg lepetés.délbe mentünk haza.Hozzávalók:

15 dkg (lehetőleg kerek szemű) rizs
2 dl víz
5 dkg \”Vénusz sütőmargarin
5 dl tej
cukor
vaníliás cukorozzávalók:

Elkészítés:

A rizst feltesszük főni a vízben. Amikor beszívta az összes vizet, akkor dobjuk rá a margarint, és felöntjük a tejjel. Teszünk bele ízlés szerint cukrot és vaníliás cukrot. Néha megkeverve addig főzzük, míg be nem szívta a tejet a rizs.

Kakaóporral, fahéjjal vagy lekvárral tálaljuk. De önmagában is nagyon finom. :)

 

Micsoda népség!

Micsoda népség! – Micsoda népség! Nem is emberek vagytok ti, hanem verebek. „Összefogunk, összefogunk…” aztán mikor itt az ideje, akkor hess! az eresz alá. Így volt, amikor a verebek összefogtak a héja ellen: „Nem áruljuk el egymást, összetartunk mind egy szálig!” S mikor jött a héja, elbújtak mind a csalán közé. Így aztán a héja lecsapott arra, amelyik éppen kellett neki, elvitte. Mikor elrepült, előbújtak a verebek: „Csivit, csivit!” Számbaveszik egymást: eggyel kevesebben vannak. „Ki hiányzik? Ványka. Eh, úgy kell neki! Magára vessen.” Ilyenek vagytok ti is. Ha összefogunk, hát fogjunk össze! Mikor nekiesett Szidornak, akkor kellett volna leszedni a lóról, végezni vele. Ti meg: „Összefogunk, összefogunk, el nem áruljuk egymást!” – s mikor jön a héja, bújtok a bokorba.

Egyre sűrűbben emlegették az intéző halálát, míglen aztán istenigazából elhatározták, hogy elteszik láb alól. Nagypénteken kihirdette az intéző a parasztoknak, úgy készüljenek, hogy húsvét szent ünnepén zab alá szántanak, robotba. Felháborodtak ezen a parasztok, nagypénteken este összejöttek Vaszilij hátsó udvarán s megint összedugták a fejüket.

– Ha már ilyen istentelenségre vetemedik – mondták –, és így akar velünk elbánni, akkor csakugyan el kell tenni láb alól. Ha pusztulni kell, pusztuljunk együtt.

Eljött közéjük Pjotr Mihejev is. Ez a Pjotr Mihejev békés természetű volt, és máskor nem vett részt a parasztok tanácskozásában.

Most eljött, végighallgatta őket s azután így szólt:

– Nagy bűnre szántátok magatokat, testvéreim. Nagy szó ám egy élő lelket elveszejteni. A máséval nem törődni könnyű… de hát a ti lelketek üdvösségével hogy álltok? Az az ember rosszul cselekszik, rossz vége lesz. Tűrni kell, testvéreim.

Nagyon megharagudott Vaszilij e szavak hallatára.

– Te csak azt hajtogatod: embert ölni bűn. Bűnnek bűn, csak az a kérdés, hogy miféle emberről van szó? Jó embert megölni bűn, de az ilyen gazembert eltenni láb alól Istennek tetsző cselekedet. A veszett kutyát az emberek iránti szánalomból kell lepuffantani. Ha nem öli meg az ember, nagyobb bűn származik belőle. Mennyi kárt tehet még ez az intéző az emberekben! Ha megszenvedünk is tettünkért, a társainkért szenvedünk. De ha eltátjuk a szájunkat, mindenkit halálra gyötör az a gaz. Nincs igazad, Mihejics, abban, amit mondasz. Az talán nem lesz bűn, ha Krisztus feltámadásának szent ünnepén kimegyünk munkára? Magad se mennél, úgy nézem!

– Miért ne mennék? – felelte Mihejics. – Ha küldenek, megyek. Nem magamnak szántok. Számon tartja a Jóisten, hogy kinek a vétke, csak mi ne feledkezzünk meg róla. Nem a magam eszétől szólok – azt mondja. – Ha úgy lenne helyénvaló, hogy a rosszért rosszal fizessünk, akkor erre Istentől is volna törvényünk; csakhogy nem ez van rendelve nekünk. Aki maga lát neki, hogy kiirtsa a rosszat, annak a rossz beleszáll a lelkébe. Nem nehéz egy embert megölni, csakhogy a vére a lelkedhez tapad. Aki embert öl, a saját lelkét fertőzi meg a vérével. Azt hiszed, rossz embert öltél meg, azt hiszed, irtottad a rosszat, de lásd, magadban nagyobb rosszat neveltél. Tűrd el a bajt, s a baj is türelmes lesz veled.

Nem jutottak hát megegyezésre a parasztok, megoszlottak a vélemények. Némelyek úgy gondolkoztak, mint Vaszilij, mások meg Pjotr Mihejiccsel értettek egyet, hogy ne kövessenek el bűnt, hanem tűrjenek tovább.

Megünnepelték a parasztok húsvét első napját, a vasárnapot. Este kiment hozzájuk a sztarsina az írnokkal, kihirdették Mihail Szemjonics parancsát, hogy másnap valamennyi paraszt menjen ki zab alá szántani. Végigjárták a falut, közhírré tették, hogy mindenkinek ki kell mennie, kinek a folyó túlsó partjára, kinek az országút mentén levő földekre. Siránkoztak a parasztok, de nem merték megtagadni az engedelmességet, másnap reggel egy szálig kimentek a faekéjükkel, s hozzáláttak a szántáshoz. A templomban reggeli misére harangoznak, mindenfelé ünnepel a nép, ők meg, szegények, szántanak.

Mihail Szemjonics, az intéző, későn ébredt, körülnézett a háza táján; az asszonyok – a felesége meg özvegyasszony lánya, aki látogatóba jött az ünnepre – öltöztek, templomba készülődtek; a béres befogta a lovakat, misére mentek, hazajöttek, a szolgáló behozta a szamovárt, Mihail Szemjonics is megjött, nekifogtak teázgatni. Jól teleszítta magát teával Mihail Szemjonics, pipára gyújtott, aztán hívatta a sztarosztát.

– No, kirendelted a szántásra a parasztokat?

– Ki, Mihail Szemjonics.

– Mind kimentek?

– Mind, magam állítottam be őket.

– Beállítani beállítottad, de vajon szántanak-e? Eredj ki, nézz utánuk, aztán mondd meg nekik, ebéd után kimegyek én is, felszántsa ki-ki a maga fél gyeszjatyináját, de tisztességesen! Ha mulasztást látok, ünnepnap se kímélem őket!

– Igenis, Mihail Szemjonics.

Már indult volna a sztaroszta, de Mihail Szemjonics megállította. Tartóztatta, látszott, hogy még valamit akar mondani, de hímez-hámoz, sehogy se tudja, hogyan fogjon hozzá. Addig-addig kerülgette, míg végre kibökte:

– Mit akartam még: figyeld meg, mit beszélnek rólam azok az akasztófáravalók. Aztán mondd el, ki ócsárolt, ki mit mondott. Tudom én, nem akaródzik dolgozni azoknak a semmirekellőknek, inkább heverésznének a hűvösön és lopnák a napot. Falni, ünnepelni, azt igen, de arra nem gondolnak, hogy a szántást is idején be kell fejezni, másképp elkésünk mindennel. Szóval hallgasd ki a beszédüket, aztán pontosan mondd el nekem, ki mit fecseg. Nekem azt tudnom kell. No, lódulj, aztán nyisd ki a füledet, s mindenről számolj be, semmit el ne hallgass.

Sarkon fordult a sztaroszta, kiment, fölült a lovára és kiment a zabföldre a parasztokhoz.

Meghallotta az intézőné, mit beszélt a férje a sztarosztával, bement hozzá és kérlelni kezdte. Szelíd, jólelkű teremtés volt az intéző felesége, békítette a férjét, ahol tudta, s mindig a parasztok védelmére kelt.

Most bement hát urához és kérlelni kezdte:

– Édes jó uracskám, Misenykám, ezen a nagy ünnepen ne vétkezz a Krisztus ellen, bocsásd haza a parasztokat!

De nem hallgatott rá Mihail Szemjonics, hanem kinevette.

– Talán már elfelejtetted a korbács ízét, hogy így nekibátorodtál, olyasmibe ütöd az orrod, amihez semmi közöd?

– Misenykám, édes jó uram, olyan rossz álmot láttam, hallgass rám, ereszd haza a parasztokat!

– Úgy, úgy – mondta a férje. – Én meg azt mondom: elhájasodtál fenemód, s azt hiszed, a vastag húsodon már a korbácsot se érzed. Vigyázz magadra!

Feldühödött Szemjonics, égő pipáját az asszony foga közé bökte, aztán kikergette s megparancsolta, tálalják fel az ebédjét. Jóllakott Mihail Szemjonics kocsonyával, piroggal,

Az empirikus jóllétkutatás

Az empirikus jóllétkutatás

 

A boldogságegyenletekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mindig találhatunk olyan kutatási eredményeket, amelyek alátámasztják a modellt, de olyanokat is, amelyek ellentmondanak adatokat tartalmaznak [2], [14]. (sőt, úgy gondolom, hogy bárki találhat kivételeket a környezetében) Másrészt az ún. taposómalom-hatás jelensége (ld. [2], [12]) éppen azt mutatja, hogy az objektív életkörülményeknek (néhány kivételtől eltekintve) elhanyagolható hatása van a szubjektív jóllétérzetre. Pusztán a fenti érvek is megkérdőjelezik a boldogságegyenletek konstruálásának jelentőségét. Az összehasonlíthatósággal kapcsolatos kifogásaimat kifejtettem [12].

 

A szubjektív jólléttel szembeni egyik legfontosabb ellenvetésem az, hogy jelentős torzításoknak van kitéve. A döntő tényező az autentikusság kérdése. Egyetérthetünk abban, hogy egy orvosi lombikba helyezett agy, amely elektródákon keresztül olyan biofizikai információkat kap, hogy boldognak érezze magát, nem tekinthető a boldog élet egy formájának (bár nem zárhatjuk ki, hogy valaki ezt választaná).

 

Kritikám hangsúlyosabb részében a jóllétkutatás alapelveit bírálom, elsősorban azáltal, hogy – meglátásom szerint – a szubjektív jóllét nem azonos a boldogsággal, annak legfeljebb csak egy szűk értelmezése, és így nem is lehet az emberi élet legfőbb célja. Ez utóbbi állításomat a természettudományok által is igazoltnak látom. Az evolúciós pszichológia álláspontja szerint az egyén célja genetikai fitnesszének – azaz utódai számának és minőségének (egészség, életrevalóság) maximalizálása, ami háttérbe szorítja az egyén jóllét és hosszú élet iránti igényét. Úgy vélem azonban, hogy az én értelmezésemben vett boldogság még az előbbi materialista célkitűzésnek is fölébe helyezkedik.

Az empirikus jóllétkutatás

Az empirikus jóllétkutatás A boldogságegyenletekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mindig találhatunk olyan kutatási eredményeket, amelyek alátámasztják a modellt, de olyanokat is, amelyek ellentmondanak adatokat tartalmaznak [2], [14]. (sőt, úgy gondolom, hogy bárki találhat kivételeket a környezetében) Másrészt az ún. taposómalom-hatás jelensége (ld. [2], [12]) éppen azt mutatja, hogy az objektív életkörülményeknek (néhány kivételtől eltekintve) elhanyagolható hatása van a szubjektív jóllétérzetre. Pusztán a fenti érvek is megkérdőjelezik a boldo

jobbágyság idején történt.

Amit elmondok, még a jobbágyság idején történt. A földesurak sem voltak ám egyformák. Volt, amelyik gondolt a lelke üdvösségével, észben tartotta Isten törvényét és jól bánt az emberekkel, és volt közöttük vérszopó gazember, akinek Isten legyen irgalmas. De senki sem volt rosszabb az olyan úrnál, aki jobbágysorból küzdötte fel magát a hatalomra, aki szolgából lett úr! Ezek csigázták legjobban a népet.

Ilyen intéző került az egyik földesúr birtokára. A parasztok robotban voltak. Föld volt elegendő, és jó zsíros, fekete; víz, legelő, erdő, minden volt bőségesen, jutott az úrnak is meg a parasztoknak is; de akkor az úr odatette intézőnek egy másik uradalomból való cselédjét.

Nagy hatalomra tett szert az intéző és ráült a parasztok nyakára. Családos ember volt – felesége volt, két asszonyleánya s már a régi helyén takaros vagyonkát szerzett, élhette volna világát, s mást is hagyhatott volna élni, de kapzsi volt és a bűn elhatalmasodott a lelkén. Azzal kezdődött, hogy a parasztokat időn túl is robotoltatta. Azután téglagyárat épített, férfit, nőt agyondolgoztatott benne s a téglát eladta. Felmentek a parasztok Moszkvába a földesúrhoz panaszra, de dolgukvégezetlen tértek haza: az úr nem váltotta le az intézőt, elküldte a parasztokat. Az intéző megtudta, hogy a parasztok panaszra mentek, s bosszúból csak annál jobban sanyargatta őket. Akadtak a parasztok közt is megbízhatatlanok, azok aztán följelentgették az intézőnél a társaikat, de még egymás ellen is áskálódtak. Egyre jobban elkeseredett a nép, egyre ádázabbul tombolt az intéző. Egyre jobban elmérgesedett a helyzet, a végén már odáig jutottak, hogy félt a nép az intézőtől, mint a dühöngő fenevadtól. Ha végigment a falun, futott előle mindenki, mint a farkas elől, mindenki bújt, ahová tudott, nehogy a szeme elé kerüljön. Látta ezt az intéző és még jobban dühöngött, amiért félnek tőle. Veréssel, munkával sanyargatta a népet, sokat szenvedtek tőle a parasztok.

Megtörtént néhol, hogy az effajta gazokat eltették láb alól. Egyre többet emlegették a parasztok az ilyen eseteket. Összejöttek valahol titkos helyen s a bátrabbja nyíltan kimondta:

– Meddig tűrjük még ennek a bitangnak a garázdálkodását? Fogjunk össze; az ilyet agyonverni nem vétek.

Egyszer húsvét előtt kimentek a parasztok az erdőre; az intéző meghagyta, hogy ritkítsák ki az urasági erdőt. Ebédidőn összejöttek, megint összedugták a fejüket.

– Nem is élet ez már! – mondották. – Halálra csigáz minket ez a szörnyeteg. Agyondolgoztat, se nappalunk, se éjjelünk, még az asszonyoknak sincs egy szusszanatnyi idejük. És mihelyt valami nincsen ínyére, deresre húzat. Szemjon belehalt az ütlegekbe. Anyiszimot a kalodában kínozta halálra. Mire várunk? Ha kijön ide este és megint rákezdi, rántsuk le a lóról, aztán elő a fejszét és egy csapásra el van intézve. Ássuk el, mint a kutyát, s azzal vége. Csak egy a kikötés: tartsunk ki egymás mellett, egyik se árulja be a másikat!

Vaszilij Minajev volt az, aki így beszélt. Mindenkinél több oka volt, hogy haragudjék az intézőre. Minden héten megbotozta, és a feleségét is elszerette, odavette a házába szakácsnőnek.

Így folyt a szó a parasztok között. Estére kijött az intéző lóháton, s nyomban szidni kezdte az embereket, hogy nem úgy vágják az erdőt, amint kell. Felfedezett a farakásban egy fiatal hársfát.

– Nem megmondtam – ordította –, hogy hársat nem szabad kivágni? Ki vágta ki? Mondjátok meg, máskülönben valamennyit elverem!

Kutatni kezdte, kinek a sorában van a hárs. A gyanú Szidorra terelődött. Az intéző úgy elverte Szidort, hogy csupa vér lett az arca. Vaszilijon is végigvágott a korbácsával, amiért kicsi a rakás. Azzal hazament.

Este megint összeültek a parasztok, megint Vaszilij vitte a szót:

fog kinos hétem

Emlékeznek ara milyen nagy fejszébe vágtam magam mire voltam képesz ,hogy el megyek

fogorvoshoz .sok embernek meszélem hogy milyenre voltam képesz hogy elmeretem meni

fogorvoshoz.mindenki merész vagy mert én biztos hogy én félnék fogaszati székből.meg

más azt mondta ő nem engedi hogy nem ismert ember nyúlkájon más,fogába én úgy voltam

hogy minél előbb jok leszenk fogaim annál jobb .én elmondom hogy jártam 3gyökeret

egybe szedték ki ,de csilagokat le szedtem égből anyira fájt.ezt műveletet közölték száj

szebész csinálná meg be volt gyúladva nagyon össze is varni .múlt hét szombaton nagyon

fájt egészéges fogam de ínyrésze be volt gyúladva ,de én mint kemény fábol faragot ember

ezt is türtem nagyon nehezen éjszakákat nagyon nehezen aludtam .keddig türtem ezt

fájdalmat el akkora úgy is mennem kelet vissza fogászatra többi rossz gyökeret,ki húzni.

Meg doktornőnek közli ez csúnyán be gyúlat ,ez íny ki kel súrni hogy lemenjen fojadék

ínytől az okozta fájdalmat azt le engedte.közli hogy megint nagyot túl éltél máskor légyszi

szóljál bajodvan igértem utána neki szolni fogok.

gyereknap be pótolása tanév záro meg beszélése

Mindig érkezik életébe valami fontos dolog életbe.Alpítványba is így van úgy volt csak,

 

héten csak pénteken lesz foglalkozás mert mind 2pedagógusnak dolga van.ép pihentem,

 

hétfőn délelőtt 10kor úgy alakult helyzet hív pedagógus engem hogy szerdai foglalkozást,

 

el viszi pedagógus Marika néni helyet ,de most péteken neki se jó pedagógus juditnak,

 

se másik pedagógusnak így nem lesz pénteki foglalkozás de csere meg törtnét ,most,

 

szerdai foglakozás amit mondott pedagógus hogy leszünk most szerdán péntek helyett.

 

Ezt napott várta nagyon .én hogy orvoshoz járok ,de meg fordulok néha helyteseim,

 

Vannak aki rossz mindig elmondják ki nem bír magával annak pont levonás is jár akár,

 

azt helyteseim döntik el szolnak nekem ha találkozunk ki nem bírt aval beszélgetek majd,

 

de ilyen még nem volt remélem nem is fog előfordulni én időmbe .ép ma 8előtt 5percel,

 

érkezetem meg .jött rá perc mulva pedagógus Judit ,Bagó Zoli ,pár perc el teltével meg ,

 

jötek Horváthné,Piros ,Hozták ,Lacit ,Horváth Zolit ,beszélgetünk ,játszotunk most én játszani

 

kedvembe pasiánoztam számitogépből azt néztem hogy tudok játszani.9óra fele meg érzet,

 

dávid neki keztünk lasan felvetni nagy szővö keretet .de az ma nagyon idő igényes volt,

 

fél10kor fejzték be neki kezdtünk vajas , zsíros kenyér ,evéshez ,ezt könyütt talátunk ki,

 

mert ma szöni akartunk szikerült ,meg játszotunk számitogépbe lévő programokal .dél,

 

fele neki kezdtünk meg beszélni június16 gyereknapi be potlást ,meg ha már következő ,

 

héten péteken mindenüt kicsengetnek ,én is tanévzárot rendezek ,ki hírdetem pont értékeket,

 

ahogy tavaj volt.mostani menő tanév záro ünnepségen június16lesz étel bab gulyás lesz,

 

érdemes velünk tartani,akor is. Erzsikéről anyit tudni el est meg rándott keze otthon van,

 

betegen Tomi ,otthoni el foglatsága köti magát le zenét tanúl számitogépen keresztül ,így ,

 

ő nagyon ritkán fordul meg közünkbe .délbe mentünk haza most szombati össze jövetel,

 

is el marad mindenkinek dolga van .nekem lelkileg rá kel hangolodnom szombaton,

 

kórus találkozóra ,mert hívatalos vagyok mint kántor segítő ként.ez miatt marad el,

 

össze jövetel meg szülöknek dolgukvan otthon azért is nem leszünnk most szombaton,

 

 

így most beszéltük meg ünnepi menütt ,meg milyen játékok lesznek.mert tavalyi dolgok,

 

mindenkinek agyába benne volt mindenki jó érezte magát azok játékok lesznek mint tavaly,

 

csak focit teszünkbe érdemes kicsit egéségre gondolni néha. Ezel mentünk haza dél elmúlt,

 

mindenki ment haza.

 

Vajaskenyér recept

Hozzávalók:
Kenyér
Vaj,vagy zsír is lehet ki hogy szereti

Elkészítés:
Vágsz egy szelet kenyeret és megvajazod. Igény szerint megsózod.

 

lelki feltődös hétvégeim

Mindenki járt remélem kulturális dolgon az mindig embert meg hatja át elmélkedik rajta,

 

hogy mit kel életbe fojtatni.én ilyenen voltam múlt hét vasárnap délután 4órakor .úgy kezdött,

 

meg állitanak templomba múlt vasárnap nagy mise után szolnak nincsen kedvem egy ,

,

kúlturális program elmeni aszódra azon nap délután fél percet gondolkoztam ,rá mondtam,

 

neki igen elmegyek.el jött az nap délután jöttek értem el mentünk .délután 4kor kezdött ,

 

kulturális program az nem más mint köny bemutaton vetünk részt.2 lelki Atya mondott,

 

beszédet engem beszédük egy kicsit át járta lelkemet mert sok igaság volt benük térjünk,

 

egtyik re a média menyire szújkolja emberekbe butaságot és ezt szokan be is veszik amitt,

 

mond média .mert hírekből is is fele nem igaz csak lehet cséges többit szépitik hogy el,

 

tudjnak adni valamit embereknek ,Hirek cséljábol .Másik lelki Atya könyvét mondta el,

 

hogy milyen tartalmas .én meg veték alá is írtam vele el fogom olvasni.őtöle is mondok,

 

pár gondolataltot ami engem átjárta lelkemet .hogy úgye manapság mindenki nagyon,

 

hisz tekhnikai dolgokba ki erősitek hangokat ,az Leki Atya meg mondta határozotan,

 

egyszer minden eromlik .ő nem szereti hangositást ,ne tegyen elé mert ő szaját hangja,

 

jó nem technikára bizza magát ezen mindenki jótt nevetet .volt zsásló meg áldás is,

 

nép zene is anyira jó volt minden föleg lelki Atyák beszédje ,egyik Atya beszédjét,

 

papírnélkül mondot könyvröl 40percet .ami engem meghatot én el mondom maguknak,

 

én magam nem bírok papírnélkűl mondani szemit.igen az van ők többet tanulnak én azért,

 

is van ők papírnélkül tudnak szép meg hato gondolatokat. Mondani ez meg történt könyv,

 

bemutató aki akart vehetet alá is írhata lelki Atyával.volt kis vendég látás is sok finom,

 

sütemények vártak minket üditük kávék anyira jól éreztük magunkat este negyed 7kor haza,

 

turára .ez vasárnap délután is jó eset ki kapcsolodni mert az héten teljesen ki voltam idegileg.

 

Sziszi pihenő töltfől kicsit május25én meg rá következő nap vasárnap május26 könyvbe mutata

 

ezen 2nap jó leki feltöldés volt számora akor teljesen lelkileg ki voltam borulva .ma már,

 

fel töltödve teljesen .azért is kel néha embernek elmegy valahova nem visz telefont magával,

 

mindent gondot rá bíza fentiekre hogy meg oldják visza jöttünk pihenésből.

 

 

 

megint kemény dolgom van

Én mindig kemény fejszébe vágom dolgba vágom magam de mindig végig csínálom,

 

ha törik ,szakad akkor végig viszem .múlt pénteken nappali foglakozás meg volt tartva,

 

én korában jöttem meg 10perecel 8előtt reggel .pár perc múlva meg érkezet ,Bagó zoli,

 

kérdezi tőlem lehet e beszéléni velem mondom neki igen. El akart kérecsedni mert dolga,

 

van.kérdeztem töle mindig így lesz péntekente nicsen igazán neki dolga van első helyén,

 

de enek őrülönk hogy néha szakit tanúlásra időtt .reggel 8órakor meg jött Horváthné ,Piros,

 

Hozta lacit ,Zsanetott ,Horváth Zolit beszélgetünk szülök én milyen keménybe vágtam fejszét

 

hogy meg javítatom fogamat közlik hogy ő félne én meg mútatom hogy enegem kemény,

 

fábol fáragtak amit kitüztem véghez viszem .8után meg jött pedagógus judit ,vártuk hogy,

 

meg jöjönek dávid fecó ,de el jöt péntek lévén Edina ,ő egy kicsit le volt hangolodva .de,

 

meg vigasztaltuk.meg érkezet Dávid ,fecó ,folytatuk beszélgetést.később közösen neki álltak,

 

karalábé levest el készíteni ami finomra szikerült .én egy honapig orvoshoz járok ,nem birok,

 

velük lenni így kivan nevezve 2illető helytesem képen hogy amíg távol vagyok minden ,

 

rendbe zajlodjon .hogy hétvége volt inkább játék volt főszerep mindenki meg mutata,

 

hogy fejlődik ,Manó élő világon meg mutatak hogy fejlödünk meg logikai játékon .

 

Fél 12kor mentünk haza.

 

hozzávalók 4 főre

 

2 db közepes fej karalábé

2 közepes szál sárgarépa

1/2 hegyes-erős paprika (zöldpaprika)

1 fej vöröshagyma

1 csokor petrezselyemzöld

1 tk pirosarany

2 tk vegeta

1 tk só

 

rántáshoz

 

1 ek liszt

 

2 ek olaj

1 mk őrölt bors

1 kk pirospaprika

 

tojásos galuskához

 

1 tojás

kevés só

liszt (amennyit felvesz, kb. 3-4 ek

 

elkészítés

 

A csíkokra vágott karalábét, a hasábokra vágott sárgarépát és az egészben hagyott, megpucolt vöröshagymát 2 l vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk a pirosaranyat, a vegetát, a sót és a zöldpaprikát.

(Belefőzhetünk 1-2 csirkemájat, vagy szárnyat, ha van otthon, de ez el is maradhat.)

Ha megpuhultak a zöldségek, az egész hagymát kidobjuk és berántjuk a levest.

Végül tojásos galuskát szaggatunk bele.

 

Rántás készítése:

 

A lisztet az olajon világsra pirítjuk, a tűzről lehúzva beleszórjuk a borsot, pirospaprikát és az apróra vágott petrezselymet, majd hideg vízzel felengedjük.

 

Tojásos galuska készítése:

 

A tojásból, a sóból és annyi lisztből, amennyit felvesz, lágy tésztát keverünk, és a levesbe szaggatjuk

 

 

ez ünnepi gondolataim

Az ünnep teljes neve: Az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az egyházi évben – a Húsvéti időt lezáró – Pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk. Az ünnep eredete a XII. századi eukarisztia-kultusszal áll kapcsolatban. Jézus eukarisztikus jelenlétét hangsúlyozza. A szentmisében az “átváltoztatástól” kezdve Jézus teste és vére jelen van a kenyér és a bor “színében”. Ez a jelenlét megmarad, ezért őrizzük a Szentostyát a Tabernákulumban, és az örökmécs jelzi, hogy itt van Jézus velünk. Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusnak térdhajtással adunk tiszteletet.

Az utolsó vacsorán maga Jézus mondta: “Ez az én testem, mely értetek adatik. (…) Ez a kehely az új szövetség az én véremben…” . Jézusnak több jelenléti módja is van az Eukarisztián kívül, melyek szintén valóságos, reális jelenlétek. Jelen van Igéjében, az apostolok utódaiban, a nevében összegyűlt közösségben, embertársainkban, stb. Az Oltáriszentségben való jelenlét azonban kiemelkedik ezek közül: Az Eukarisztia szentségében igazán, valóságosan és lényegileg jelen van a mi Urunk, Jézus Krisztus lelkével és istenségével együtt az ő teste és vére, következésképpen az egész Krisztus. Ez a jelenlét a szentmisében jön létre a Szentlélek segítségül hívása (epiklézis) és Krisztus szavának hatására.

“Krisztus szava, ami a semmiből létre tudta hozni azt, ami előzőleg nem létezett, ne tudná átváltoztatni a létező dolgokat azzá, amik még nem voltak? Egyáltalán nem kisebb cselekedet megadni a dolgoknak az első természetüket, mint az utóbbit megváltoztatni”
A mai napon, Úrnapján, az Egyház az Oltáriszentségre emlékezik. Arra a csodálatos szentségre, mely a hét szentség közül messze kimagasodik nagyszerűsége miatt, melyben a legtöbbször részesedünk keresztény életük során. Az Oltáriszentség talán az a területe hitünknek, melyről a legtöbb könyvet írták. Az Oltáriszentségben katolikus hitünk szerint Jézus Krisztust titokzatos jelenlétét hisszük. De miért van szükség erre a szentségre, a maga titokzatosságával együtt?

Tudjuk jól, hogy Jézus földi működése után felment az Atyához. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor ezt azt jelenti, hogy Jézus Krisztussal, mint a megtestesült Istennel közel kétezer évvel ezelőtt mindössze pár ezer ember találkozott, látta őt, hallotta tanítását. Milyen jó lenne ha ma is élne Jézus és találkozhatnánk vele. De milyen találkozás lenne az? Valami olyasmi mint egy-egy pápalátogatás: megvillanna egy-egy százezres, milliós tömeg előtt, hallanák a hangját, némelyeknek megadatna az a kiváltságos dolog, hogy kezet foghatnának vele és kész. A legtöbb hívő örülhetnek, ha életében egyszer így találkozhatna Jézussal. Jézus nagyon jól tudta ez, és ezért alapította meg az Oltáriszentséget, melyben mindörökre velünk maradt. Mindig személyesen beszélhetünk vele, ő pedig személyesen válaszol nekünk. De ez csak a benne hívők számára valóság. A világ a kívülállók számára Jézus megszűnt azzal, hogy fölment a mennybe, és talán igaz sem volt, hogy élt ez a Jézus.

Mert valljuk meg, hogy hihetetlen meredek dolgot hirdet az Oltáriszentségben a katolikus hit: egy ostyára mondja azt, hogy benne van Jézus Krisztus, az Isten Fia. S mindez úgy történik, hogy az az ostya külsőleg semmit sem változik, s még az íze is ugyanaz marad.

Olyannyira meredek gondolat ez, hogy még a nem katolikus keresztény egyházak is ezen a ponton már az emberi észre hallgatva mást állítanak, mint mi katolikusok. Nevezetesen afféléket, hogy abban csak jelképesen van benne Isten, vagy egyenesen megtagadják sok nem keresztény egyházak, felekezetek az Oltáriszentséget. Pedig a Szentírásban feketén-fehéren benne van, hogy Jézus az utolsó vacsorán azt mondta a kenyérre, hogy ez az én testem, s a borra: ez az én vérem. Vagy pedig ma hallottuk az evangéliumban: “az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital”.

Az emberi elme töprenghet azon, hogy hogyan van benne Jézus, az Isten Fia abba az ostyában, a világ teremtő ura, egy picinyke anyagban. Megoldani az emberi ész fényénél ezt a kérdést nem lehet, csak hittel vallani, hogy az az Isten, aki megteremtette a világot és a világ törvényeit, megteheti azt, hogy a meglévő törvényeket félretéve abba a kicsiny anyagi valóságba költözzön egy erre felhatalmazott ember, a pap szavai által.

Az Oltáriszentségben nem is az a lényeg, hogy hogyan van benne .

z Úr nem ment el, itt maradt
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös nagy szent titok!
Az Istent esszük mint az ős
törzsek borzongó lagzikon
ették itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriási
halott királyok ereje
szállna mellükbe, – de a mi
királyunk Krisztus nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.
A Megváltó nem törzsvezér.
Ereje több, ereje más:
Ő óriásabb óriás!
Ki két karjával általér
minden családot, s törzseket.
Egyik karja az Igazság,
másik karja a Szeretet.
Mit ér nekünk a Test a Vér,
ha szellemében szellemünk,
nem részes, s úgy vesszük őt
mint ama vadak
a tetemet vagy a totemet?
Áradj belénk hát óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket,
Amikkel törzs és vér leköt,
hogy szellem és ne hús legyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér – népek közt, mint a fák,
kiket a mennyből táplál a Nap.

egy pihenős szombatom

Ki emlékezik ara hogy itthon mondták nekem alapítvány tagok maradjon el minden gyerek,

 

nap ,mert rossz idött josszól időjárás jelentés én hallgatam rájuk .de szerencsére volt ,

 

egy tartalék prógram ,tarszajomba ahóva évek óta el szoktam meni piheni az nem mást,

 

mint gödőlőre fel menni sisi pihenőre ,és el tölteteni egy kelemes órákat fent pihenés,

 

képen .múlt szombaton volt ez esemény nálunk megint neki vágtam kerékpáral meg tenni,

 

ezt útat .most keveseben voltunk idén ott mert ép azon napon ifjusági találkozó is volt,

 

nagy maroson azért nem voltak anyian ,turáról ,Vászentlászlóra 4kérék páros volt 9személy,

 

kocsikal mentek át vácszentlászlóra .onnan mind 13személy turai aból köszégböl ahol,

 

meg álltunk kicsit 20szeméy .mindenki meg érkezet vácszentlászlóra együtt voltunk neki,

 

álltunk .gyalog fölmenni sisi pihenőre .nagyon rossz volt oda mert gyalogos otatt fel ,

 

szántoták az meg egy sport csipővel meg tenni nagyon fáraszto mert lábunkat ki készíti,

 

úgy is történt volt pár hely ahol könyü terület volt menni egy helyre ahova kicsit könyeben,

 

folytatuk tovább utat sisi pihenőhöz.ahol mentünk réggen fák melet azt rést is fel szántoták,

 

és csalva tutuk meg tenni útat oda délelőtt 10:45kor ott voltunk készíteték bográcsba bab,

 

gulyást .közbe többieknek szabadtéri játékok várták valaki focsizot valaki csak labtád fogta,

 

meg a társával de labda dapatod ütöhöz többieknek piheni tudtak délután 1óráig amíg ,

 

kész volt ebéd meg etük amit főztek .én pihenés kép mentem fel telefon nélkül mert,

 

idegileg kivoltam készülve.de ezen már túl vagyok .délután 3kor indultunk haza onnan,

 

megint rossz utakon jártunk mint elején de mindenki szerencsére haza ért én már ,

 

akor pihenteb voltabb sokal .este 5kor értünk haza.mindenki jó érzete magát .

 

újabb nehéz tervem1napja

Elnézést kérek akik várták a szerdan a szombati pihenői bejegyzést az ,most szombaton,

 

lesz meg írva senki nem marat le róla. Csak voltak teknikai gondjaim gépel ,és helyetest,

 

kértem írjon valamit .mai nappali foglalkozó eseménye hétfőre tervezem .vasárnap ,múlt,

 

vasárnapomat íromle meg kértek menjek el velük könyv bemutatóra el mentem nagyon ,

 

tetszet eről vasárnap írok bővebben .jelen pilantilag kinok közt élek mert fogaimat javitatom,

 

egy végtelenül kedves doktornővel .eről is lesz sok szor foglalkozva ,bejegyzésembe ,mert,

 

nem egy két ser megyek majd oda el hanem többsör eről írni fogok .ere eseményre én,

 

úgy szántam rá magam mert csúfolt egy valaki ,aki már régen túl volt kinokon meg,

 

javítota fogát .most én úgy 2hete el jött templomba doktornő ,kérdezetem ele válal ,

 

betegségem miatt el válal gyere .és most kedden el is mentem már első kinokon túl,

 

vagyok.el mondom féltem amikor 3gyökeret meg szabaditot tölem egy óra allat ,egyik,

 

3volt egybe nőve .akinek meséletem mondta ő nem bírná kí fájdalamat ,félne.én kibírtam,

 

főnököm kísért el ő is meg emelte képzeletbeli kalapját ilyenre rá szántam magam.

 

Mondták egy valaki előtem járt ő is félt mint én kibírtuk ezt nagy eseményt.

 

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

 

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

Mindennapi világunk

Karinthy Frigyes:
Előszó

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek

Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.

A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.

A titkot, amiért egykor titokban
Világrajöttem vérben és mocsokban,

A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Mert félig már ki is bukott, tudom
De mindig megrekedt a féluton.

Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.

A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itthagyott.

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

A harmadik csak rámnézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.

Gyermekkoromban elszántam magam,
Hogy szólok istennek, ha van.

De nékem ő égő csipkefenyérben
Meg nem jelent, se borban és kenyérben,

Hiába vártam sóvár-irigyen,
Nem méltatott reá, hogy őt higgyem.

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak
És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,

Mert álom a bűn és álom a jóság,
De minden álomnál több a valóság,

Hogy itt vagyok már és még itt vagyok
S tanuskodom a napról, hogy ragyog.

Én isten nem vagyok s nem egy világ,
Se északfény, se áloévirág.

Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él,

Mindenkinek rokona, ismerőse,
Mindenkinek utódja, őse,

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.

Elmondanám, az út hová vezet,
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.

Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni.

A csörgőt eldobtam és nincs harangom,
Itt lent a porban rossz a hangom.

Egy láb mellemre lépett, eltaposta,
Emeljetek fel a magosba.

Egy szószéket a sok közül kibérlek,
Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek.

Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.

Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Nektek, kiket szerettem,
Állván tátott szemmel, csodára várván.

Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.

egy pihenős hétvégém

Be harangozták hétvégén rossz idő lesz így lett lefújva gyereknap ,most szombaton.

De ez engem nem Érdkelt, mert meg hívtak pénteken, hogy gyere fel sziszi pihenőhöz,

Gyalogos, kerékpárral, el is fogadtam meg hívást. Jó is volt ez el marad itt ez dolog,

Nálunk ez ,mert én oda sziszi pihenőhöz szeretek meni jó kikapcsolódás .és most ,

Nagyon rám fért én múlt hét csütörtökkotta teljesen ki búgtam ,és hétvégi sziszi,

Pihenő ahova mentem kicsit ki pihentem magam erről szerdai bejegyzésembe,

Írni fogok . ma időbe érkeztem meg korában is 10percel 8előtt beszélgetünk,

Pedagógussal hogy nekem hogy telt hétvégém mondom jól mert fel mentem sziszi,

Pihenőhöz gyalog vászentlászlótól az 7killo métert tettem meg .de erről most szerdán,

Írok bővebben .meg is jött utánam ,Bagó Zoli beszélgetet vele pedagógus judit,,

Annyira fáztunk bent úgy voltam vele akár május vége van ,de én begyújtok,

Mert fáztunk mondtam is ilyet én nem éltem hogy május végén tüzelőnk. Pár,

Perc múlva meg érkezet Horváthné,Piros ,hozta Lacit ,Horváth Zolit foglalkozásra,

Végül meg egyeztünk hogy Június 16án lesz elmaradt gyereknap be pótolva ,meg,

Akkor lesz tanév záró ünnepség is nálunk. Ép ezt meg beszéltük meg jött Kati ,

Fecót hozta vele egyeztetünk ezt dolgot rendbe hogy akkor hétvégén lesznek ,

Tanévzárok mindenütt .de valahogy szűrő az hét mindenkinek de be ütemeztük,

Hogy június 16án vasárnap gyereknap ,be pótolása .tanév záró ünnepség egybe.

Ezt meg beszéltük ,meg érkezet ,Dávid neki álltunk habtejszínes epret el ,

Készíteni Lacika ,fecó készítették el nagyon finom volt el is fogyott. Fecó,

Múltkor végzet nagy szövő kereten szövéssel ,már szőnyeg otthon van nála,

Ahova el képzelete .ma logikai játékokkal fejlesztették magukat .meg fel vettük,

Újból nagy szövő keretet meg két kicsi szövőkeretet szövéshez. Szerdai foglalkozás,

Áram szünet miatt marad EL. PÉTEKEN már leszünk karlábé levest készítünk ,

Tartsanak velünk .délbe mentünk haza.

• Hozzávalók
• 3,5-4 dl tejszín
• 2 csapott ek cukor
• eper a díszítéshez + kevés cukor
• 1 ek citromlé + 1 ek cseresznyepálinka/eperbor (elhagyható)
• mentalevelek
Az epreket félbe vágjuk (de 10 szemet egészben félre teszünk, ez jön a torta tetejére), kicsit megcukrozzuk, és hagyjuk állni, hogy levet eresszen. Az eperlevet majd összekeverjük 1 ek citromlével és eper ,rá tejsín habot .tálalhatjuk jó étvágyat kívánok.
Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!
Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány
Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

szép törtérténet

 

Kivételes szépségű erdővel rendelkezik ez a bizonyítottan legalább 800 éves magyar múltra visszatekintő falu. Fénykorát a kiegyezés korában élte, ekkor a magyar állam koronázási ajándékként adta I. Ferenc József császárnak a területet. A vadászat azóta is népszerű errefelé – évről-évre felkeresik nemcsak belföldről, hanem a határon túlról is. Kapitális trófeák egész sora bizonyítja a másfél évszázados vadászsikereket. A puskás vendégeket a Pilisi Parkerdőgazdaság fogadja a romantikus vadászkastélyban. Aki az erdőben, a szépen kiépített turistaútvonalakon kirándul, felkeresheti Erzsébet királyné emlékkövét. Sisi egyik kedvenc pihenőhelyén állították ezt, és valóban, hatalmas öreg, ágas-bogas fák teszik ma is vadregényessé ezt a tisztássá szélesedő ligetes erdőrészt. A település lelkes polgárai között két olyan vállakozó is akad, aki sokat tesz azért, hogy Valkó neve egyre népszerűbben csengjen.

 

Nem könnyű feladat a főváros közvetlen szomszédságában a turizmus fejlesztése. A budapestiek, ha már felkerekednek, távolabbi célpontot választanak, és a Magyarországra látogató külföldiek is ritkábban keresik fel ezeket a területeket. Pedig maradandó élményeket nyújtanak ezek a helyes kis települések, vendégszerető, lelkes emberekkel, felejthetetlen programokkal

Egyikük kiváló minőségű tejtermékeket, elsősorban lágy sajtokat készít. Magam is megkóstoltam a messze földön híres kecskesajtját, és meg kellett állapítanom, hogy ebben a kategóriában finomabbat még sehol nem ettem. A jellegzetes kecske ízvilág nem is nagyon érződik ezen a finom csemegén, aki nem tudja, hogy mit kóstol, nem is tippelne arra, hogy ez bizony a mekegő négylábúak tejéből készült. A másik lelkes valkói polgár méz előállításával foglalkozik.

Olyan különlegesség is található a kollekcióban, mint a hársméz, ami a legtöbb munkát igényli. A korszerű pergetőberendezések és a hozzáértés garantálja az állandó minőséget, melléktermékként gyönyörű viaszgyertyákat is vásárolhatunk itt. A tejjel-mézzel folyó Valkó várja tehát nemcsak a vadászokat, hanem azokat a kirándulókat, felfedezőket is, akik Magyarország eddig még nem túl ismert gyöngyszemeit akarják megismerni.

A romantikus Vácszentlászló

Szent lovagkirályunk rendkívül népszerű volt évszázadokon keresztül. Nincs ez másképpen ma sem, hiszen csak Magyarországon tizenegy település őrzi a nevét, és a határon túli részeken is található vagy négy ilyen község.

Ezek a települések olyannyira összetartanak, hogy minden évben megrendezik valamelyikben a Szentlászló találkozót. Legutóbb Vácszentlászló adott otthont a rendezvénynek, a falu határában egy nagy-Magyarország alakú emlékhelyen jelölték be az összes Szentlászló település helyét. A falu rendkívül rendezett, látszik, hogy itt bizony jó lehet élni. Lelkes polgármesterük kalauzolt végig a falun. A központban emelkedik az I. világháborús emlékmű, amit 1920-ban emeltek közadakozásból, és egy gránátot dobó magyar katonát ábrázol. A szobor érdekessége, hogy Körösfői-Kriesch Aladár festőművész egyetlen köztéri szobra. A festő csak kedvtelésből készített kisplasztikákat, és amikor ezeket a falu vezetése meglátta a művész műtermében, azon nyomban meg is rendelte a szobrot.

A Szent László templom letisztult, egyszerű berendezése üdítőleg hat a szemnek, nemrégiben ezt is szépen felújították. A templom kertjében Nepomuki Szent János szobra áll, mely 1777-ben készült. A falu határában a horgászok is megtalálhatják számításaikat: a 40 hektáros vízterületen bőséges a ponty-, amur-, csuka- és süllőállomány. A település parkosított belső területei barangolásra hívják az utazót. Budapestről akár bringával is érdemes egy jó kis kitérőt tenni.

Dány színei

Valamikor híres dinnyetermesztő település volt, mai hírnevét inkább a gyönyörű zöldterületeknek, a jó levegőnek köszönheti.

Ami miatt érdemes még ide elzarándokolni, az az 1909-ben épült neogótikus Szent Jakab templom. Különlegesen ívelő boltozata, XVIII. századból származó főoltárképe összetéveszthetetlenné teszi a gyönyörű belső teret. Az üvegablakokat magyar szentek képei díszítik, a legnagyobb érték pedig a Fadrusz János által készített életnagyságú feszület, ami a Gellérthegyről, a Ménesi útról került ide. A történet szerint az alkotó maga is át akarta élni Jézus szenvedéseit, ezért kérésére őt is keresztre feszítették, mielőtt nekiállt volna a munkának.

 

Ottjártunkkor a templom fiatal kántora gyönyörű minihangversenyt adott tiszteletünkre, és bemutatta a XX. század elején épült orgonát. A hangszert eddig kétszer újították fel, először minden igényt kielégítő komputeres vezérlés került bele, sajnos pár éve ez egy villámcsapás alkalmával tönkrement. Így most egy egyszerűbb, kézi vezérlésű elektromos rendszer végzi a sípok kezelését. A horgászok ebben a faluban is találnak maguknak kikapcsolódási lehetőséget, a Dányi horgásztó 10 hektár területű, és a Nagyvölgyi patak felduzzasztásával hozták létre.

Zsámbok élő hagyományai

Aki a népi mulatságok színes forgatagára kíváncsi, annak mindenképpen érdemes elmennie Zsámbokra egy helyi lagzi alkalmával.

Szerencsére nekünk is sikerült ízelítőt kapnunk ebből a rendkívül érdekes eseményből. Mintegy száz éve épült annak a valószínűleg módos gazdának a parasztháza, ami ma Lapu Istvánné falumúzeum néven működik. Ennek korhű berendezése hűen tükrözi a száz évvel ezelőtti falusi életet.

Itt, az udvarban rendezték tiszteletünkre a színes táncosokkal, zenészekkel, vidám gyerekekkel tarkított mulatságot, amin érződött, hogy a helyiek szívvel-lélekkel őrzik hagyományaikat. Közben megkóstolhattuk a helyi finomságokat, például a lecsót, ami már mintegy beharangozta az év derekán megrendezendő, hagyományosnak számító lecsófesztivált is.

A zenekar húzta a talpalávalót, és azt vettük észre, hogy egyre inkább magával ragad minket ez a hangulat, az ízek, a táncok, mosolyok, hangulatok különös elegye, amit csak az tud átélni, aki egyszer legalább kipróbálta, milyen részt venni egy igazi zsámboki lagziban. Augusztusban ne hagyják ki a lecsófesztivált, ott is megcsodálhatják ezt a szemet gyönyörködtető kavalkádot.

A nap fénypontja, az Isaszegi csata

Már kezdett késő délutánba hajlani az idő, mire kirándulásunk során Isaszegre értünk.

Először megcsodáltuk Pest megye talán legrégibb templomát, mely egyszerű vonalvezetésében is gyönyörű. A domboldalban lévő temetőn keresztül felgyalogoltunk a most épülő Kálvária-dombra. Ottjártunkkor a stációk már álltak, de a kerámiaképek még hiányoztak belőle, hamarosan elkészülnek. A dombról lefelé sétálva már éreztük a hatalmas készülődést.

 

 

További képek a galériában Április hatodikán itt mindig felbolydul a város (tavaly kapta meg a település a városi rangot), hiszen a közeli mezőn eljátsszák az isaszegi csatát újra és újra, mintegy száz lovassal és kétszáz-kétszázötven gyalogos szereplővel. A nézők száma változó, tavaly tízezren voltak, idén hétköznapra esett a rendezvény, ezért némileg kevesebben gyűltek össze, de így is tömeg volt. A csata a szereplők felvonulásával kezdődött, majd felpörögtek az események. Az ágyúdörgéssel, puskaropogással tarkított harc nem veszélytelen – mi is láttunk nyeregből leeső vitézt, ez természetesen nem volt benne a forgatókönyvben.

Szerencsére megúszta könnyebb sérüléssel, bár könnyen történhetett volna nagyobb baja is, hiszen a lába beakadt a kengyelbe, egy másik huszárnak sikerült kiszabadítania. A látványos csatát a győztesek és vesztesek immár békés menete zárta, a tömeg lelkesen integetett az ütközetben megfáradt harcosoknak.
Sokan utaznak szerte Európában, hogy hasonló hagyományok felelevenítését végignézzék. Spanyolországban, Szardínián és egy sor más helyen vannak nagyszabású lovas rendezvények, honfitársaink pedig sokan nem is tudják, hogy elegendő lenne április 6-án Isaszegre ellátogatniuk…
Ami miatt érdemes még ide elzarándokolni, az az 1909-ben épült neogótikus Szent Jakab templom. Különlegesen ívelő boltozata, XVIII. századból származó főoltárképe összetéveszthetetlenné teszi a gyönyörű belső teret. Az üvegablakokat magyar szentek képei díszítik, a legnagyobb érték pedig a Fadrusz János által készített életnagyságú feszület, ami a Gellérthegyről, a Ménesi útról került ide. A történet szerint az alkotó maga is át akarta élni Jézus szenvedéseit, ezért kérésére őt is keresztre feszítették, mielőtt nekiállt volna a munkának.

 

 

 

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

 

 

 

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

 

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nap fénypontja, az Isaszegi csata

Már kezdett késő délutánba hajlani az idő, mire kirándulásunk során Isaszegre értünk.

Először megcsodáltuk Pest megye talán legrégibb templomát, mely egyszerű vonalvezetésében is gyönyörű. A domboldalban lévő temetőn keresztül felgyalogoltunk a most épülő Kálvária-dombra. Ottjártunkkor a stációk már álltak, de a kerámiaképek még hiányoztak belőle, hamarosan elkészülnek. A dombról lefelé sétálva már éreztük a hatalmas készülődést.

 

 

További képek a galériában Április hatodikán itt mindig felbolydul a város (tavaly kapta meg a település a városi rangot), hiszen a közeli mezőn eljátsszák az isaszegi csatát újra és újra, mintegy száz lovassal és kétszáz-kétszázötven gyalogos szereplővel. A nézők száma változó, tavaly tízezren voltak, idén hétköznapra esett a rendezvény, ezért némileg kevesebben gyűltek össze, de így is tömeg volt. A csata a szereplők felvonulásával kezdődött, majd felpörögtek az események. Az ágyúdörgéssel, puskaropogással tarkított harc nem veszélytelen – mi is láttunk nyeregből leeső vitézt, ez természetesen nem volt benne a forgatókönyvben.

Szerencsére megúszta könnyebb sérüléssel, bár könnyen történhetett volna nagyobb baja is, hiszen a lába beakadt a kengyelbe, egy másik huszárnak sikerült kiszabadítania. A látványos csatát a győztesek és vesztesek immár békés menete zárta, a tömeg lelkesen integetett az ütközetben megfáradt harcosoknak.
Sokan utaznak szerte Európában, hogy hasonló hagyományok felelevenítését végignézzék. Spanyolországban, Szardínián és egy sor más helyen vannak nagyszabású lovas rendezvények, honfitársaink pedig sokan nem is tudják, hogy elegendő lenne április 6-án Isaszegre ellátogatniuk…
Ami miatt érdemes még ide elzarándokolni, az az 1909-ben épült neogótikus Szent Jakab templom. Különlegesen ívelő boltozata, XVIII. századból származó főoltárképe összetéveszthetetlenné teszi a gyönyörű belső teret. Az üvegablakokat magyar szentek képei díszítik, a legnagyobb érték pedig a Fadrusz János által készített életnagyságú feszület, ami a Gellérthegyről, a Ménesi útról került ide. A történet szerint az alkotó maga is át akarta élni Jézus szenvedéseit, ezért kérésére őt is keresztre feszítették, mielőtt nekiállt volna a munkának.

 

 

 

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

 

 

 

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

 

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szép gondolatom

Az én napom te vagy a felhők fölött. Tudom kezelni a felhőket, de nem tudok megbirkózni egy napfogyatkozással.

De hogy csókoljam meg úgy, hogy ne vegye észre, hogy imádom?

Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot.

Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is,ha nem vagy mellettem.

Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.

És mi az élet, ha nem az álom keresése? Az álomé, hogy valaki azt mondja: “igazából, teljes szívből szeretlek”.

Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához,akinél ott felejtettem a lelkemet.

A szerelem egyszer az életben mindannyiunkat felébreszt.

A szerelemben a legnagyobb bölcsesség,hogy tudjunk várni

Kiválasztottam a három, számomra legjelentősebb igét:”szeretni, szenvedni, tudni”. Vajon léteznek-e egymás nélkül?

A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.

Szemeid tüzében elégek,érintésedtől elolvadok.Te vagy ki a magányra boldogságot,a szomorúságra nevetést hoz.

“Én azt hiszem, nem a szememmel imádlak, az tudja, hogy hibád mily rengeteg. Szívemnek jó, mit néma társa megvet, a látvány ellenére az szeret.”

“Szeretünk szerelmesek lenni, nem csupán azért, mert ilyenkor könnyebb boldognak érezni magunkat, hanem azért is, mert boldogtalannak lenni is nehezebb.”

“Valóban úgy érzem, hogy nagyon szeretlek. Pillanatnyilag nem tudom elképzelni az életemet nélküled. Csak azt nem tudom, hogy ugyanígy érzek-e majd három hónap múlva is. Ez az, amit te sem tudhatsz.”

“Szerelmes volt. Szerelmében feloldódott, mert szeretett, nem pedig szeretetet keresett. Én is. Mert nem szeretetet kerestem – szerettem. Ezt kaptam tőle ajándékba. A lénye úgy fürdött a létben, mint más a tengervízben; ahogy másra a nap zuhog, úgy állt a szerelemben.”

 

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

 

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

rossz idő miat nálunk el marad gyereknap

Ép intézem szerdán dolgom és elkezdenek mondani hogy szombati gyereknapot,

Le kéne mondani rossz idő van úgy lehet utána néztem sok esőt mond előre ,

Jelző ,így meg beszéltem mindenkivel ,vendégekkel máskora halasszuk el már,

Az is fel merült hogy hamarosan itt tanévzáró ünnepség akkor azzal együtt,

Meg tartanák gyereknapot ,névnapozást születésnapozást ,le fújni kelet ez miatt,

Idegtől majd szét robbantam ,de már kezdek nyugodni lehet tényleg igaza lesz,

Meterologia jelentésnek ,mindegy most már vendégek meg értették döntésemet,

Együtt érezzetek ,jó döntésem rossz időbe le fújom szabad téri program várta,

Volna mindenkit foci ,kőtél húzás ,de rossz időt mond így legjobb el halasztva,

Máskora ,arról más kor jelzem mikor lesz meg tartva. Én időbe érkezetem meg,

Ahogy együtt volt csapat .szülök meg beszélték velem dolgokat ,mert rossz időt,

Azért marad el utána néztem érdeklődtem orrság szerette várható zápor zivatar ,

Jég esőt mondanak így tényleg lehet jó lefújtuk senkinek nem akarom meg,

Fázást tüdőgyulladást,ez nem játék .nem olcsó manapság gyógyszerek ha valaki,

Meg fázik. Ezt le tárgyaltuk mindenki ment dolgára ,csak ifjoncok maradtak.

Neki álltak el készteni hagyma levest, ami nagyon finomra sikerült el is fogyott,

Lacika játszott manó élő világon fűzést gyakorolta .Bagó Zoli délelőtt 10kor,

Ment dolgára rengeteg papír munkája .Horváth Zoli segítet ahol tudott .fecó,

Ma már be fejezete nagy szövő kereten szövést haza vitte szőnyeget amit,

Készítet mert otthon lesz helye ki találta hova rakja .délbe mentünk haza.

Klasszikus hagymaleves
Hozzávalók:
• fél kg hagyma
• fél liter húsleves, kockából is lehet
• 3 dl tejszín
• só
• bors
• reszelt sajt
• kenyérszelet
A hagymát hámozd meg, vágd kockákra. Olajon párold üvegesre, és engedd fel a levessel annyira, hogy ellepje a hagymát. Sózd, borsozd és főzd 30 percig.
Add hozzá a tejszínt, és keverd el benne. Még forrón szórd meg reszelt sajttal, és adj hozzá pirítóskockákat vagy tegyél egy egész pirítóst az aljára. Ha krémlevest szeretnél, akkor csak össze kell turmixolnod.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!
Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány
Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen