LUNA11 összes bejegyzése

folyamatosan készítik az alapítvány logóját

napokba aki emlékszik   az tudta hogy meg tervezték az alapítvány új logóját ami ugyanúgy háton

 

fordult  teknőcöt ábrázolja ami segítünk rászorult embereken azt ábrázolja hátirányos  beteg

 

emberek ők  de ők is tudnak szeretni mert mai világba vágyódik szettre olyan világba vagyunk

 

egyes  helyeken szóba mondja el  barátom vagy  eltelik idő képes földbe döngölni ki nem  bírja

 

állni  minden  meg  tesz hogy nem szereti azt illetőt szoba mondja Tedbe ez meg ellenkező .az

 

alapítványunk mindig szeretjük egy mást van olyan eltérések vannak de  nem engedjük egyszerre

 

2ember  vigye dolgokat lehet egyik széthozna egyik irányba nem lenne össze  tartás egy alapítványba

 

nagyon  fontos  ösze  tartás azért  alapítványunk logója Fordit teknőc össze tartunk .mindenbe május

 

elején meg érdeklődtem hogy mikor lesz anyák napi  ünnepség   ez ügybe se jött meg idő pont május

 

közepe fele se és május végére  szerették volna de mai nap se jött meg állapodás mikor legyen össze

 

vont buli  pár napig várok   és nem jelzik időbe bulit pár héttel ezelőtt akkor sajnos nem tudom

 

elfogadni  meg hívást  bullira  nem jelezték időbe ezt meg lehet érteni úgy gondlom sok ember igen

 

elfog lat ember  így tud időt száni másik örömet szerereszen ott  van bulin velük . május 17 pénteki

 

foglakozást  pedagógus Judit Mancika néni tartották  foglakozást . az ifjoncoknak .

 

2019.május.17.péntek. Horváth Zoltán,Sára Edina,Orosz Tamás,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit. A mai napon folytattuk a teknősök készítését.Színes lapokból mozaik technikával díszítettük.Edina szőtte a szőnyeget.Tomi olvasta a turai népzenészek történetét.A konyhában krumpli főzelék készült.Edina segített a tálalásban,Horváth Zoli segített a főzésben.

 

  1. A krumplit megmossuk, megpucoljuk, felkockázzuk, vagy karikára vágjuk – ahogy szeretjük.
  2. Az olajat egy közepes lábasban felhevítjük, hozzáadjuk a fűszerpaprikát, és 1 percig kis lángon melegítjük, majd hozzáadjuk a krumplit, és összekeverjük.
  3. Felöntjük annyi vízzel, amennyi pont ellepi a krumplit, megszórjuk majorannával, sózzuk, hozzátesszük a babérlevelet, és lefedve főzzük kb. 25 percig, míg a krumpli megpuhul.
  4. Közben a tejfölt kikeverjük a liszttel, és belemerünk egy merőkanállal a főzelék levéből. Csomómentesre keverjük, majd visszaöntjük a főzelékbe.
  5. Elkeverjük, és még 5 percig főzzük kis lángon, hogy kicsit besűrűsödjön.

 

gyerek menyire éhes szeretetre

tegnap gyerek nap volt hányan vannak úgy felnőttek közül meg lepnék gyereküket  valamivel

 

mert  gyerek nap van így  meg lepem valamivel őt  örüljön neki lehet az  csepp  ajándék amivel

 

nagyon örülne  nagyon szeretne az gyerek egy kicsit ha úgy van szabadba kint leni és haverokkal

 

jót beszélgetni épen szorozni egy kicsit de  ehhez úgy mondva kel el szabd rész ahol gyerek  jól

 

fogja  érezni magát  de  úgy mondva idő kéne berendezzük neki és meg lepjük öt  egy kicsit gyereknap

 

alakalmából  hagy örüljön neki  mert  azon napon épen gyereknap így meg kel lepni őt valamivel

 

lássa  hogy  őt  nagyon  szeretem öt  azt gyereket .mondjuk volt mindenkin olyan eleven  hogy

 

kicsikét nagyon  rossz  gyerek lehet hogy testvéri harcot  meg vívja de nekünk felnőttnek meg

 

kel őt nevelni de akkor kel őt  szeretni nagyon és  lássa hogy  szerettem  gyereket  meg teszek

 

érte  bármit  így gyereknap alkalmából .biztos van olyan  szülő kicsit igenis szán rá gyerekre időt

 

ő is jól érezze  magát ha már gyereknap  volt időt szán és ki veszem játszó térre hogy ő is meg

 

gyerek jól érezze  magát  mert hogy   gyereknap volt . minden gyereknek van egy álma azt

 

nagyon szeretne hozzá jutni de szülő  meg  tudja így  gyerek nap alakalmából meg lepi őt .azzal

 

örül  gyerek amíg gondoskodnak róla hány olyan  gyerek nem él neki valaki és minden egyedül kel

 

meg oldani  .ennyire fontos szülő törődik gyerekével . meg lepi őt így gyerek nap alakalmából .

 

 

 

gyerek napi gondolat

Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább.” Antoine de Saint-Exupéry

Amikor az ember lánya anya lesz, nem filozofálgat ilyesmin. Gyermeke(i) megszületésével a nyakába szakad az anyaság édes terhe, és attól a naptól kezdve valahogy megszűnik az az érzés az a gondolat, hogy „én” vagy legalábbis komolyan háttérbe szorul. Onnantól ott van Ő is, egy élő, lélegző, síró, nagy szemekkel körbenéző csoda, aki körül annyi a teendő, hogy biztosan keveseknek jut idejük arra, hogy az élet értelméről és a világ folyásáról elmélkedjenek mellette.

Aztán telnek a hónapok és az évek, és az ember lánya nagyon igyekszik a lehető legjobban csinálni mindent. De vajon lehet-e egyértelműen „jól csinálni” vagy lehet-e egyáltalán „elrontani”?

Azt mondják szeretni kell, és akkor minden jó lesz és jön majd magától… Én nem így éltem meg ezt. Az ember lánya akárhogy igyekszik és akármennyire is tudatos, a saját bőréből nem tud kibújni. Múltbéli sebek, jövőbeni félelmek igazgatják a jelen idejű tetteit, és ha nem vigyáz: az élet kegyetlenül előre lendülő mókuskereke bedarálhatja a legjobb szándékú próbálkozásait is. Pedig szeretni olyan egyszerű volna… Az anya a gyermeke(i) iránt feltétel nélküli szeretetet táplál, de a saját tapasztalatait és a kapott példákat hordozva vajon ki tudja-e fejezni mindezt minden életkorban és korszakban?

A kisbaba még meglehetősen egyszerűen „működik”. Eszik, alszik, teleüríti a pelust, és nagyon szereti, ha az anyukája a közelében van, és gondoskodik róla. Ebből érzi és tudja, hogy szeretve van. Aztán ahogy nő, és felfedezi a világát, rájön, hogy nem csak ő létezik az édesanyja számára, és a felé áramló szeretetet nem mindig érezheti feltétel nélkülinek. Nagy kihívás egy anya számára, hogy ezt a kétséget eloszlassa a saját gyermekében, és a gyermekek is megvívják a maguk harcait, hogy megértsék, a szeretet nem attól van vagy nincs, hogy ők éppen hogyan viselkednek.

 

Mi lehet gyönyörűségesebb felelősség és édesebb teher tehát, mint gyermeket nevelni?

A dolgunk annyi, hogy hinni kell bennük és abban, hogy igenis ők lesznek a legjobb építőkövei a világnak, és eszerint kell élni a mindennapokat is. Érdemes. Ez végső soron nem csak az Ő fejlődésüket szolgálja, hanem a miénket is.

Boldog gyereknapot kívánok minden kicsi és nagy gyereknek, és persze mindenkinek, még azoknak is, akik már elfelejtették, hogy milyen is volt az, amikor még kicsik voltunk… :)

még mindig nincsen meg állapodás

május eléljen beszélgettük mikor szeretnék meg tartani anyák napját de akkor mondták hogy

 

meg beszélik bent dolgokat mikor legyen közli hogy május végére meg tartjuk anyák napi gyerek

 

napot  de  még május közepe fele nem tudtuk meg mikor lesz anyák napi gyereknapi  ünnepség  bent

 

az  alapítványba mondták nekem akkor beszéltük ünnepség mikor lesz előre jelzik de idő pontot nem

 

tudták  még  hónap elején  még hónap  közepe fele  se tudtuk  meg  mikor lesz anyák napi  és

 

gyerek nap úgy volt mikor  besültem Katival ő mondta  e  hónap  végére tervezik  anyák gyerek napi

 

ünnepséget jelezni fogják nekem egybe vont ünnepséget szeretnének de erről mai nap se  halottam

 

mikor lesz  meg   tartva anyák napi  gyerek nap  még mai nap se  tudjuk  pontos idő pont  mikor lesz

 

anyák  gyerek nap  bent  .azért kértem  mai nap is időbe jelezzék ünnepséget úgy  osztom időmet

 

nagy későn  szolnak ünnepségről  meg lehet az is nem tudom elfogadni meg hívást azért kérem mindig

 

időbe jelezést meg ne  bántsam  másikat . május17 pénteki   foglakozást  pedagógus Judit  Mancika

 

tartották  foglakozást  ifjoncoknak .

 

2019.május.17.péntek. Horváth Zoltán,Sára Edina,Orosz Tamás,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit. A mai napon folytattuk a teknősök készítését.Színes lapokból mozaik technikával díszítettük.Edina szőtte a szőnyeget.Tomi olvasta a turai népzenészek történetét.A konyhában krumpli főzelék készült.Edina segített a tálalásban,Horváth Zoli segített a főzésben.

 

 

  1.  krumplit megmossuk, megpucoljuk, felkockázzuk, vagy karikára vágjuk – ahogy szeretjük.
  2. Az olajat egy közepes lábasban felhevítjük, hozzáadjuk a fűszerpaprikát, és 1 percig kis lángon melegítjük, majd hozzáadjuk a krumplit, és összekeverjük.
  3. Felöntjük annyi vízzel, amennyi pont ellepi a krumplit, megszórjuk majorannával, sózzuk, hozzátesszük a babérlevelet, és lefedve főzzük kb. 25 percig, míg a krumpli megpuhul.
  4. Közben a tejfölt kikeverjük a liszttel, és belemerünk egy merőkanállal a főzelék levéből. Csomómentesre keverjük, majd visszaöntjük a főzelékbe.
  5. Elkeverjük, és még 5 percig főzzük kis lángon, hogy kicsit besűrűsödjön.

ami szégyenli való

kicsit kivágta nálam egy dolog biztosítékot amit én hallottam valakitől  ő  neki nem  érdekli hogy

 

menyi idős az ember vele neki nem adja tiszteltes hangot  ő  szívesen  csinálna olyan dolgot amivel

 

másikat  elintézi kézzel úgy érezem ennyi idősen   ez  nem dicsekedni való ilyet tesz valakinek úgy

 

gondlom ez kicsit  szégyellni  való  dolog aki ember társat mondjuk szereti együttkel neki vele

 

dolgozni  elfogadjuk hibája van akkor segítünk neki minden be  és nem ellenkezőjét mondjuk hogy

 

nem csinál semmit ő azt érzi ez  nagy tévedés ő  is elintézi lehet dolgot  meg szokott tempóba és

 

nem   akar kapkodni lehet úgy gondlom mert  az nem igazán vezet jóra valaki kapkod úgy gondlom

 

mert  az nem igazán  vezet jóra kérdem aki úgy gondolja  pörög mit búgó csiga jó hogy el nem

 

szédülne ő neki ezt jó  munka tempó ez nem igaz szép nyugodtan elvégezi ember dolgot ahogy

 

kel úgy  tutti másinak nem  plusz munka utána  . milyen lenne valaki oda menne egy helyre valaki

 

lassan elvégzi munkát de  kapkodsz oda jön   meri ellenkezőt mondana olyat csinál olyan dolog ami

 

nem  dicsekedni való ami szégyellni való de  ez nem tört meg úgy érzem ilyen dicsekedni való ezen

 

annak  aki ilyet tenne változtatni magán elfogadják öt szeressék őt is ne ilyet tegyen igaz szégyellni

 

való ez nem meg történt  est.

meg terveztük új logonkat

amikor 2005be  meg indult az alapítványunk épen akkor én is hivatalos voltam egy ünnepségre

 

akkor  épen farsangi  múltságra készültek pár hete én engem akkor farsangi múltságra hívtak

 

de én pont bulira  voltam hivatalos el  is mentem akkor úgy voltam lehet hogy én csak arra

 

ünnepségre  meg híva  volt  még  2társam aki ugyanerre  hivatalos voltak arra bulira nagyon

 

jó  éreztük  magukat ők már csak arra ünnepségre hivatalos mentek is dolgukra nekik máshol

 

érzeték jól ahol komolyabb  és javából élhetik életüket én nem így éreztem, sokáig tudtam

 

segíteni rajtuk még mai is ott  vagyok tervem  van amit közzel14éve csinálom ezeket . akkor

 

én időmbe  meg tervezték az alapítvány logó góját ami háton fordult teknős volt jelünk mai nap

 

az van azt  jelenti segítünk rászorult embereken pár napja május 15szerdán meg tervezték újból

 

alapítvány logóját ami nagyon nem igazán változót .május  15 szerdai foglakozást pedagógus Judit

 

Mancika néni tartották foglakozást ifjoncoknak jól érezték magukat.

 

2019.május.15.szerda. Bagó Zoltán,Horváth Zoltán,Gergely Dávid,Sára Edina,Orosz Tamás,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit. A mai napon megterveztük az alapítványunk logóját.A legjobban sikerült teknőst válaszlyuk a sajátunknak.Edina és Bagó Zoli folytatta a szövést.Kaptunk mobil netet a számítógépre,Tomi működésbe hozta így az internetet.Megünnepeltük Edina és Dávid szülinapját csokis piskóta tortával.Edina 28 éves,Dávid 30.A konyhában zöldbab leves készült a torta mellet.Horváth Zoli segített.Edina pedig tálalt

Nem érhető el leírás a fényképhez.

hozzávalók / 4 adag

elkészítés

  1. A babot átmossuk, a végit levágjuk, és 2-3 darabba vágjuk.
  2. Egy fazékba tesszük, és felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. 20-40 perc alatt, attól függően, hogy mennyire zsenge a bab. Sózzuk.
  3. Közben az olajat felhevítjük, és beletesszük a lisztet. 1-2 percig kevergetjük, hogy ne legyen nyers színe, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, és még 2 percig főzzük. Rátesszük a fűszerpaprikát, egyet keverünk rajta, lehúzzuk a tűzről, majd hozzáadunk 2 deci hideg vizet, és csomómentesre keverjük.
  4. Hozzáadjuk a tejfölt, és azzal is kikeverjük. Hozzáadunk egy merőkanálnyi főzővizet, és azzal is kikeverjük, majd visszaöntjük a levesbe, hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet, és még 2 percig főzzük

védjük könnyeztet és ne szennyezzük

emberek egy része nincsen tisztába egy dologgal hány ember van úgy éli élet elfoldja környezet

 

amilyen nem foglakozik semmivel nagyon úgy van vele amilyen környezet neki úgy van neki jó

 

mondjuk  elfogyasztunk volna egy energia italt vagy sört  nem keres  meg helyét hogy eldobnák

 

meg felelő helyére  és védenék vele környezet másnak tiszta környezet élne evvel kicsit ellenkezőjét

 

teszi fogja eldobja  azt energia italos fém dobot  meg ittam sört annak fém dobozt úgy van vele

 

egyes  emberek ezeket fém dobozt nem helyére dobnák védenék  környezet  evvel inkább úgy

 

van vele egyesek eldobjuk fém dobozt mert elvégeztük dolgunkat  erre  figyeljünk oda emberek

 

ne  szennyezzük levegőt ilyen fém dobozzal hogy eldobjuk minden hova ki jelt helyre tegyük védjük

 

környezet  ezzel kicsit másik ember társunk felé tisztább  környezetbe éljen minden ember van így

 

is van amivel szennyezzük levegőt de mi   ne tegyünk még lapáttal még szennyesebb    legyen világ

 

mi fogjunk össze  fém dobozokat  amit  eldobtunk ne engedjünk szennyezettebb  világot éljünk

 

fogjunk össze  tiszta környezetbe legyen  az ember ne szennyezzük levegőt fém dobozzal elég

 

szennyezet levegőbe vagyunk néha védjük körzetet ne szennyezzük ha szennyezzük bűnt követelünk

 

el  mi teszünk mérgező hatást siv másik  ember . mi védjük környezet ezzel ilyet nem dobunk el

 

sana szét hanem kijelölt helyre azzal egy kicsit védjünk környezett és nem szennyezzük levegőt

 

így másik  többi ember társunk felé védjük környezetet

 

 

 

 

 

égéségest főztetek

ért sültek róla változás történt én ugyanúgy ott  vagyok velük de  már  nem, ugyanúgy mint régen

 

voltam köztük amikor időm engedte ott voltam de  most hírekről beszámolok önnek   így én

 

szemszögömből  nincsen változás annyi hogy kicsiével ritka ember vagyok de még pár ével ezelőtt

 

szerettük volna  hogy pár szombaton ként találkozni és meg beszélni dolgokat ez is ez ügybe sincsen

 

semmi most olyan valaki szeretne  játszani nagyot de gyakorolja de aki vezető az mard és nem tudja

 

senki  szét választani szeret belévő   csapatot ez nagyon fontos szeresük egymást de dolgozunk hogy

 

szombaton ként  legyen össze jövetel de  még aki illetékes ez ügybe  most azzal még  nem beszéltük

 

meg  dolgokat  bent  voltam farsangkor  fel vetem  egy dolgot közölte akkor Kati néni szülőkel  meg

 

kel beszélni hogy legyen szombaton két találkozó  közölte hogy ezt szülőkel  meg kel beszélni hogy

 

döntenek ez ügybe meg van szólni fog hogy döntöttek még nem kaptam hírt róla ,hogy Erzsike

 

lábával meg szenvedet és meg kelt műteni így nagyon nincsen ő foglakozáson mert gyógytornára

 

jár . május 13   hétfő foglakozást pedagógus Judit Mancika  néni tartották foglakozást ifjoncoknak

 

jól érezték magukat.

 

2019.május.13.hétfő. Bagó Zoltán,Horváth Zoltán,Sára Edina,Orosz Tamás,Szilágyi Erzsébet,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit,Tóthné Julika. A mai napon Edinával új keretet vetettünk fel,és elkezdtük az új szőnyeget.Vágtuk az anyagokat a szőnyeghez.Tomi gyakorolta a kotta olvasást.A számítógépen megnéztük a decemberi művelődési ház évzáró műsorát,amiben mi is szerepeltünk a Háry János produkcióval.A konyhában zöldséges tészta készült.Horváth Zoli fűszerezett.

 

 

  1. Sós vízben kifőzzük, majd lecsepegtetjük a tésztát.
  2. A cukkinit és az újhagymát felkarikázzuk, a répát julienne-re vágjuk, a petrezselymet finomra aprítjuk. A leszűrt tésztához keverünk mindent, és alaposan összeforgatjuk.
  3. Egy nagyobb tálban összekeverjük a krémsajtot, a tojást és a tejet. Sózzuk, borsozzuk, beleszórjuk az oregánót, majd simára keverjük.
  4. A zöldséges tésztát tepsibe rakjuk, leöntjük a krémsajtos keverékkel, a tetejét pedig megszórjuk a reszelt sajttal.
  5. 200°C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütjük.

 

 

 

 

nagy marosi ifjúság találkozó 2rése

folyatjuk nagy marosi találkozót délbe elmentünk részt vetünk a fakultációkon úgy volt

 

a hitoktató meg én menjük el egy közös fakultáción ami úgy mondva  iskolába lett  arra akartunk

 

volna elmenni de találkoztak valakivel így beszélgetek de el is ment idő igy az ember elment iskolába

 

kicsit később  fakultációra úgy el beszélgetek egy jót de úgy volt eltérek meg szokott fakultáció tol

 

de hogy beszélgetek egy jót így akóra ment fakultáció én úgy voltam bemegyek meg szokott

 

fakultációra ami most nagyon jó volt idős pap bácsi nagyon szépen tud beszélni .most nagyon szép

 

beszélt azt követő volt közös  találkozó Duna parton én szokást itt  se hagyom el itt meg ilyenkor

 

szerettek úgy mondva Duna vizébe lábat mosni szoktam ilyenkor kávézni egyet meg ott Duna

 

part felé van lángos Amit meg szeretek enni nagyon finom jó meleg közös találkozó követően volt

 

délután 4kor püspök  Atya Szent Mise tele volt azon templom kert annyian voltak .azt követő volt

 

este 6kor lett vége misének mi  most nem tudtunk tovább maradni szoktunk de most mentünk haza

 

így is fél est7fele indultunk  nagy marosról este  8óra után  már mindenki otthon volt családjánál jó

 

éreztük  magunkat azon napon .

 

 

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

 

 

idei nagymarosi ifjúság találkozó 1 része

aki ismer  már az tudja hogy vannak  olyan programok amit úgy mondva nem igazán szoktam

 

fel adni dolgok  miatt  bár mi van  elhagyom dolgot részt veszek  azon programon  ez olyan szokás

 

ahogy évente tavasszal és ősszel  meg szokták  rendezni  nagy maroson ifjúsági találkozót amire

 

úgy mondva én  igen   is szeretek elmenni erre egy jó kikapcsolódási alakalom tegnap volt  meg

 

rendezve  idei tavaszi nagy marosi  ifjúsági találkozó Turáról  busszal mentünk inen fel vetünk pár
embert én  elintéztem hogy itteni  atya áldjon meg minket útra de  épen indulás előtt  valami közbe

 

jött  neki és  nem bírt meg áldani de útra keltünk épen elindultunk szöfőr meg szólal kónya tónál is

 

keresni kéne Sanyikát erre  meg szólatunk az  Sanyika már buszon van melle te volt .mentünk tovább

 

Vácszentlászlóra fel vettük ott  is azokat   fiatalokat akik erre nagymarosi találkozón részt vesznek és

 

jelentkeztek volt olyan fiatal aki nagy félt  milyen csuporba kerül de  mindig jó helyre kerülnek fiatalok

 

olyankor amikor nagymarosra érkezünk .turaról indult busz Vácszentlászlón vakón vettük fiatalokat

 

nagy marosi ifjúsági találkozóra út közbe nagymarosra imádkoztunk beszélgettünk  egy jót fél10kor

 

csoportba kerültek mi aki idősebb voltak azok 10orakor volt dicsőtő imádság utána követte egy

 

csendes szentség imádás templom kertbe ilyenkor ifjúsági találkozó kor az templom kert nagyon

 

meg szokott telni és szentség imádást kezdetétől volt alkalom lelki dolgot elintézni  tegnap ifjúsági

 

találkozó arról szólt megtérésről bűn bántról szolt .Szentség Imádást követően voltak fakultációk

 

én úgy voltam  szokás dolgot  nem adom fel részt  veszek egyik  atyának fakultáción őt is mertem idős

 

atya akit  az emberek nagyon szeretik őt azért szoktam azon  fakultáció részt venni mindeniki nagyon

 

jó érzi magát ott  fakultáción az emberek az követőn volt ebéd szünet és kikapcsolódás .Duna

 

volt személyes  találkozó . nagy marósi ifjúsági találkozó 2rése  holnap lesz érmes velem tartani

 

holnap itt ..

 

Szeretettel  fordulok   önökhöz   idén is  ha  szeretne  adó  1%  adja    beteg

 

Fiataloknak  tovább   tudjon   működni  alapítvány  előre  köszönjük  gondol-ránk  is

 

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

Jonatán tojása

Jonatán meggörbült testtel és gyenge felfogóképességgel született. Tizenkét éves korában még csak második osztályba járt, és látszólag képtelen volt tanulni.

Tanítónője, Doris Müller gyakran elkeseredett miatta. Jonatán izgett-mozgott a székén, a nyálát folyatta, és röfögő hangokat adott.

Máskor viszont érthetően és tagoltan beszélt, mintha fénysugár hatolt volna át elméjének sötétségén. Doris azonban legtöbbször úgy vélte, hogy nagyon hálátlan dolog Jonatánt tanítani. Egyszer felhívta a fiú szüleit, és megkérte őket, hogy jöjjenek be az iskolába megbeszélésre. Amikor a házaspár csendben leült vele szemben az üres tanteremben, Doris ezt mondta nekik:

– Jonatán valójában egy kisegítő iskolába való. Nem tisztességes eljárás vele szemben, hogy fiatalabb gyerekekkel kell együtt lennie, akiknek nincsenek tanulási problémáik. Hiszen öt évvel idősebb a többi gyereknél!

Försterné halkan sírdogált a zsebkendőjébe, miközben férje beszélt.

– Müller kisasszony – mondta –, nincs ilyen iskola a közelben. Iszonyú sokkot okozna Jonatánnak, ha ki kellene vennünk ebből az iskolából. Tudjuk, hogy ő tényleg szeret itt lenni.

Doris sokáig ült ott, miután a szülők elmentek. Együtt akart érezni Försterékkel. Végül is egyetlen gyermekük gyógyíthatatlan beteg. Viszont nem helyes dolog ebbe az osztályba járatni a gyereket. Tizennyolc másik gyerkőcöt is kellett tanítania, és Jonatán csak zavarólag hatott. Sőt, még olvasni és írni sem fog megtanulni soha. Miért vesztegetne hát időt a további próbálkozásra?

Miközben a helyzeten töprengett, a bűnösség érzése kerítette hatalmába.

– Ó, Istenem – mondta fennhangon –, még én panaszkodom, amikor a problémáim össze sem hasonlíthatóak annak a szegény családnak a gondjaival! Segíts, hogy türelmesebb tudjak lenni Jonatánhoz!

Attól a naptól fogva erősen igyekezett nem észrevenni a Jonatán által kiadott hangokat és a fiú üres tekintetét. Egy napon Jonatán – rossz lábát maga után húzva – odabicegett Doris asztalához.

– Szeretlek, Müller kisasszony – kiáltotta, elég hangosan ahhoz, hogy az egész osztály meghallja. A gyerekek vihogtak, Doris arca pedig elvörösödött. Ezt dadogta:

– Hi-hiszen ez nagyon szép, Jonatán. M-most légy szíves, ülj le a helyedre.

Kitavaszodott, és a gyerekek izgatottan beszélgettek a közelgő húsvétról. Doris elmondta nekik Jézus történetét, majd a kirügyező új élet hangsúlyozására egy-egy nagy műanyag tojást adott a gyerekeknek. Így szólt hozzájuk:

 

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

folyamatos készülnek szőnyegek

aki értesült  az tudja kicsike  változás történt bent nekem napokba volt egy dolgom ami hivatalosan

 

úgy mondva  elkelt  intézni olyan valami volt eddig mindnet hivatalosan intéztem most formát

 

csináltunk olyan volt   egy net nálam úgy volt azt használni fogom de máshogy alakult itthon

 

dolog be vetünk ilyet úgy voltunk ami nálam volt ideg lenes  napokba meg kapták az alapítvány

 

és  netezhetnek rajta kedvére  napokba is folyamatosan készülnek szőnyegek bent úgy volt amikor

 

bent  meg fordultam és vendégségbe  voltam nálunk egyik ifjonc ígért nekem  hogy szőni fog nekem

 

egy    szőnyeget végez  amit meg ígért valakinek van olyan szőnyeg  valakinek  meg tetszik egyből

 

amit  látott milyen szépen  szövi ifjonc következő meg kéri csináljon neki nem mondtak nemet

 

ilyenre  folyamatosan szövik amikor   foglakozást   tartanak bent én szőnyegemből kivételesen lehet

 

nem lesz  semmi mert csak hátérbe vagyok és értesülök hírekről bent amit önöknek meg osztok

 

május 10pénteki foglakozást pedagógus  Judit  Mancika néni  tartották foglakozást ifjoncoknak .

 

2019.május.10.péntek. Bagó Zoltán,Horváth Zoltán,Gerhát Lenke,Sára Edina,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit. A mai napon Edina befejezte a kis szőnyeget.Levágtuk,és lecsomóztuk.Lenke is folytatta a szövést.Horváth Zoli nagy szőnyegét levágtuk.Bagó Zoli folytatta a szövést.Munka közben zenét hallgatunk.A konyhában lebbencs leves készült,Horváth Zoli pirította a tésztát,és fűszerezte a levest.

 

 

 

 

  1.  zöldségeket és a szalonnát előkészítjük, kockákra vágjuk.
  2. Előveszünk egy nagy lábast, amiben a levest is fogjuk főzni, és lepirítjuk a szalonnát.
  3. A megpirult szalonnát egy szűrő segítségével kiemeljük a lábasból, majd a kisült zsírjában a felaprított hagymát üvegesre pároljuk.
  4. Jöhet a csuszatészta, amit egy picit megpirítunk a hagymán.
  5. Hozzáadjuk a fűszereket, óvatosan megkavargatjuk, és felöntjük kb. 2 dl vízzel. Egy rövid ideig hagyjuk az alapot párolódni.
  6. A felkockázott burgonyát hozzáadjuk, majd felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje a burgonyát.
  7. Amennyiben szükséges, utóízesítünk.
  8. Ha a burgonya és a tészta is megpuhult, petrezselyemmel és a lepirított szalonnával megszórva tálaljuk!

A képen a következők lehetnek: szöveg és túra/szabadtéri

 

“És érezzék egy kézfogásról rólad,
hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy,
s egy tekintetük elhitesse véled:
szép dolgokért élsz – és érdemes élned.”
Váci Mihály

vásár 1hétel csúszódót

május elseje ünnep volt szerdára est így egy héttel később rendezték meg vásárt Turán ünnep

 

miatt  havi vásárt  amit  meg szoktak rendezni minden hónap első szerdán vásár van nálunk de

 

most május 1ei ünnepség miatt  át  tették 1hétel később vásárt Turán most nem mentek ki az

 

alapítványosok vásárba  mert készültek anyák napi meg lepetéssel de idő pont még  mindig nem

 

tudni  mikor lesz anyák napi ünnepség de pár hete  értesültem hogy anyák napi ünnepséget egybe

 

fogják  vonni gyerek nappal de  pontos dátumot   nem tudni de  jeleztem ha engem mint régi

 

alapítvány tagot  várják akkor   ahogy kértem úgy csinálják  hogy szombatra rakják ha máskép

 

döntnek az alapítvány tagok másik nap  jó neki nem tudom be vállalni és elmenni  arra  ünnepségre

 

nincsen időm  úgy  gondlom meg  lehet  érteni  .május 8  szerdai  foglalkozást  pedagógus Judit

 

Mancika néni Tartották foglakozást  .

 

2019.május.8.szerda. Bagó Zoltán,Horváth Zoltán,Gerhát Lenke,Sára Edina,Orosz Tamás,Farkasné Mancika,Tóthné Julika,Csörgi Katalin. A mai napon Edina és Bagó Zoli folytatta a szövést.A kézi kereten Lenke dolgozott.Horváth Zoli befejezte a nagy szőnyeget.Tomi is tovább szőtte a gyapjúszőnyeget.A konyhában zöldséges virsli pörkölt készült tésztával.Horváth Zoli segített a fűszerezésben,Edina pedig a tálalásban.

 

  • 35 dkg virsli
  • 1 vöröshagyma
  • 1 ek (tyúk)zsír
  • 1 tk őrölt pirospaprika
  • 1 nagy csipet bors
  • 1 nagy csipet só
  • 1 ek házi darált paprika

A virslit vékony karikára vágjuk. A vöröshagymát megtisztítjuk és felkockázzuk, majd a zsíron üvegesre pároljuk.
Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk a pirospaprikával, majd beleforgatjuk a virslit.

Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a darált paprikát és kb. 0,5 dl vízzel felöntve visszatesszük mérsékelt lángra. Addig főzzük, míg a víz elfő, és a virsli alatt sűrű szaft képződik.

Melegen, rizzsel és savanyúsággal kínáljuk.

 

A képen a következők lehetnek: szöveg

 

 

 

Nem érhető el leírás a fényképhez.v

önző óriás

Igen-igen önző óriás volt.

Szegény gyerekeknek most már nem volt hol játszaniuk. Próbáltak ugyan játszani az országúton, de az országút nagyon poros volt, tele éles kövekkel, sehogyan se tudták megszokni. Így aztán iskola után rendesen a magas falat kerülgették, és a túloldali szép kertről beszélgettek.

– Milyen jó is volt odabent – mondogatták.

Aztán megjött a tavasz, s az egész vidék telis-tele lett apró bimbókkal és kicsi madarakkal. Csupán az önző óriás kertjében maradt meg a tél. A madarak, nem lelvén a gyerekeket, nem énekeltek benne, és a fák is elfelejtettek virágozni. Egyszer egy szép virágszál kidugta mégis a fejét a fűből, de amikor megpillantotta a tiltó táblát, annyira megsajnálta a gyerekeket, hogy visszabújt a mélybe és aludt tovább. Nem érezte jól magát ott senki, csak a hó meg a fagy.

– A tavasz megfeledkezett erről a kertről! – kiáltották –, így hát itt élünk majd egész éven át.

A hó beborította a gyepet nagy, fehér köpönyegével, a fagy pedig beezüstözte a fákat. Aztán meghívták az északi szelet, hogy lakjék náluk, és az északi szél el is jött. Bundájába burkolózott és egész nap ott süvített a kertben és lefújta a kémények tetejét.

– Pompás egy zug ez – mondta –, hívjuk meg vendégül a jégesőt is. Így aztán eljött a jégeső is. Minden álló nap három óra hosszat dörömbölt a kastély fedelén, míg össze nem törte majd mind a cserepeket, aztán körbe-karikába szaladgált a kertben, sebesen, ahogy csak tőle telt. Ruhája szürke volt és lehelete akár a jég.

– Nem értem, miért késik olyan sokáig a tavasz – mondta az önző óriás, amint az ablakban ült és kitekintett a hideg, fehér kertre –, remélem, majd csak megváltozik az idő.

De a tavasz nem jött el, se a nyár. Az ősz arany gyümölcsökkel díszítette a kerteket, de az óriás kertjének nem adott semmi díszt. – Túlságosan önző – mondta az ősz. Így aztán tél volt a kertben szakadatlanul; északi szél és jégeső, fagy és hó járták táncukat a fák között.

Egy reggel az óriás ébren feküdt az ágyában, amikor egyszerre csak valami gyönyörűséges zenét hallott. Olyan édesen szólott, hogy azt gondolta, bizonyára a király zenészei vonulnak arra. Pedig valójában csak egy kis kenderike fütyörészett az ablak előtt, de az óriás olyan régen nem hallott a kertjében madárfüttyöt, hogy most úgy tetszett neki, ez a leggyönyörűbb muzsika a világon. És egyszerre csak a jégeső abbahagyta táncát a feje fölött, az északi szél se süvített többé, és a nyitott ablakon át gyönyörűséges illat szállt be hozzá.

– Azt hiszem, megjött végre a tavasz – mondta az óriás; és kiugrott az ágyból és körülnézett.

És ugyan mit látott?

Bizony csodálatos dolgokat. A fal egy kis hasadékán bemásztak a gyerekek, és most odafenn ültek a fák ágai között. Amerre csak nézett, mindegyik fán egy kisgyerek. És a fák, örömükben, hogy a gyerekek visszatértek, egyszeriben kivirultak és gyengéden lengették ágaikat a gyerekek feje fölött. Madarak repkedtek körülöttük és boldogan csicseregtek, és a virágok kidugták fejüket a zöld fűből és mosolyogtak. Bizony gyönyörűség volt nézni. Csupán az egyik sarokban volt még mindig tél. Legtávolabbi zuga volt ez a kertnek, és egy kisfiú állt benne. Olyan kicsi volt, hogy nem érte el a fa alsó ágait, és csak kerülgette, kerülgette és keservesen sírt. A szegény fát pedig még egyre jég és hó fedte és az északi szél zúgott, süvített körülötte. – Kapaszkodj fel, fiacskám – biztatta a fa és lehajtotta ágait, amilyen alacsonyra csak tudta; de a fiúcska nagyon is kicsi volt.

És az óriás szíve ellágyult, amint kitekintett.

– Mennyire önző voltam! – mondta. – Most már tudom, miért nem akart eljönni ide a tavasz. Fölteszem azt a szegény kisfiút a fa tetejére, és azután lerontom a falat, hadd játsszanak örökkön-örökké kertemben a gyerekek. – És bizony nagyon bánta, amit tett.

Lesurrant hát a lépcsőn, nagy óvatosan kinyitotta a főkaput, és kilépett a kertbe. De a gyerekek, mihelyt megpillantották, úgy megijedtek, hogy elszaladtak mind, és a kertben újra tél lett. Csak az az egy kisfiú nem szaladt el, mert a szeme tele volt könnyel, és nem látta, hogy az óriás közeledik. És az óriás odalopózott a háta mögé, gyengéden megfogta és föltette a fa tetejére. És a fa azon nyomban kivirágzott, madarak szálltak ágaira és fütyörésztek, és a kisfiú kinyújtotta a karját és átölelte az óriás nyakát és megcsókolta. És a gyerekek, amikor látták, hogy az óriás nem gonosz többé, visszaszaladtak, és velük együtt visszatért a tavasz is.

– Legyen a tiétek ez a kert, gyermekeim – mondta az óriás, és fogott egy hatalmas fejszét és lerontotta a falat. És amikor az emberek déli tizenkét órakor piacra mentek, ott lelték az óriást: játszadozott a gyerekekkel a leggyönyörűbb kertben, amelyet valaha is látott a világ.

 

ha  teheti  és  segíteni  szeretne   egy  fogyatékkal  élő  fiatalokon   hogy   boldog  életük  legyen

 

adója   1% kával  támogassa

 

támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

új hírek

pár napja tudtam meg Kati néni aki úgy mondva az alapítványba nagyon sokat segít  meg

 

úgy  mondva nagyon szívén hordja  ő is alapítványt de kapott egy hívatást amit úgy mondva csinált

 

már egy helyen most  kevés  ember van épen Turán találták meg öt  ott is segítsen de alapítványba

 

fog tovább  segít kezezni dolgokat az  alapítványba  ő nagyon szereti ifjoncokat  meg gyerekeket és

 

azért üzi  ezt hívatást  ami úgy mondva ő előző helyén óvónő  volt most épen ilyen be ürült ki turán

 

keresztek  ilyen embert ő elfogta de  alapítványba fogja csinálni dolgokat mert fontos hogy az

 

közösség is össze legyen tartva ahogy eddig volt  ahogy értesültek bent is újtagok vannak

 

de én maradtam úgy   mint hátérbe vonultam de  híreket meg kapom bentről . május  6ai

 

hétfői  foglakozást pedagógus Judit Mancika néni tartották foglakozást az ifjoncoknak mindenki

 

jól érezte magát.

 

2019.május.6.hétfő. Bagó Zoltán,Horváth Zoltán,Gergely Dávid,Gerhát Lenke,Sára Edina,Orosz Tamás,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit. A mai napon Bagó Zoli befejezte a sárga-piros-fekete szőnyeget és lecsomóztuk.Lenke egy 20 centiméteres kis szőnyeget készített,ami majd egy fali szárny része lesz,ami a könyvtárat fogja majd díszíteni.Horváth Zoli a nagy kereten dolgozott,Orosz Tomi a mintás gyapjúszőnyeget szőtte.A konyhában zöldbab főzelék készült tükörtojással.Horváth Zoli fűszerezte a főzeléket.

 

hozzávalók / 2 adag

 

 

  1. Az olajat egy serpenyőben kellőképp felforrósítjuk és óvatosan beleütjük a tojásokat.
  2. Keverés nélkül készre sütjük, míg a tojásfehérje megsül, de a sárgája folyós marad.
    Hogy jobban átsüljön, a tojásfehérjét egy villa segítségével óvatosan megmozgathatjuk.

Szeretettel  fordulok   önökhöz   idén is  ha  szeretne  adó  1%  adja    beteg

 

Fiataloknak  tovább   tudjon   működni  alapítvány  előre  köszönjük  gondol-ránk  is

 

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

CITADELLA

Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944) életműve eléggé későn vált ismertté Magyarországon. A Vol de Nuit (Éjszakai repülés) ugyan már 1940-ben megjelent magyar fordításban, a Le Petit Prince (A kis herceg) 1947 évi első megjelenése után mégis 1966-ig kellett várni egyéb regényeire, amikor hazájában már némileg halványodóban is volt e hősi halált halt pilóta-író dicsőségének fénye, aki jó két évtizeden át szerepelt a francia szellemi élet vezetőinek sorában, többek között Camus és Sartre oldalán. Mind a mai napig ismeretlen maradt azonban nálunk művének nem regényes része, a halála után kiadott esszék, jegyzetek és elsősorban a Citadella.

Itt most nem foglalkozhatunk a regényíró Saint-Exupéryvel – s így A kis herceg írójával sem -, művének e részéből csupán arra hívjuk fel a figyelmet, ami a Citadella szempontjából érdekel bennünket. Mindenek előtt arra, hogy bár csak 1948-ban jelent meg, tehát az író halála után négy évvel, amikor regényeit nemcsak hazájában olvasták, hanem úgyszólván a világ minden jelentős nyelvén, a Citadella korábban keletkezett, mint írói munkásságának a dandárja. Valóban, ha a mű megírásának a kezdetét tekintjük (kb. 1936!), akkor azt láthatjuk, hogy időrendben csupán a Courrier du Sud (Déli futárgép, 1928) és a Vol de Nuit (Éjszakai repülés, 1931) előzte meg. S ezt fontos tudnunk, mert megvilágítja Saint-Exupéry regényírói arcának egyik igen fontos, a kritika által már nagyon korán kiemelt vonását, az író moralizáló hajlamát.

Kritikusai általában erősen hangsúlyozzák azt az állhatatos, szinte megszakítatlan fejlődést, amely a Déli futárgép regényformájától egyenes vonalban vezet el a Citadellához. Anélkül, hogy vitába kívánnánk szállni életének és művének nálunk avatottabb ismerőivel, szeretnénk a magunk részéről hangsúlyozni az előbb említett 1936-os év jelentőségét; sőt úgy érezzük, hogy talán még korábbra is visszamehetnénk, hiszen egyáltalán nem bizonyos, hogy valamely mű megírásának a kezdete egybeesik e mű koncepciójának a megszületésével. Jelen esetben már csak azért sem, mert tudjuk, hogy a Citadella nem eleve kész, határozott terv alapján született, hanem – hogy egy másik francia és egyúttal világirodalmi párhuzamra hivatkozzunk – Pascal Gondolataihoz hasonlóan jórészt sebtében odavetett, legnagyobb részben kidolgozatlan feljegyzések, gondolatok formájában, amelyekre még hosszú átdolgozás és szerkesztés, az író életének utolsó évében tett kijelentései alapján legalább három-négy esztendő várt. a Citadella csupán megjelénésének évét (1948) tekintve későbbi mű, mint a regényei; alakulását tekintve egyidős a legtöbb regényével, sőt – legalább részleteiben – bizonnyal régebbi némelyiknél. Vagyis az a bizonyos fejlődés, amelynek állítólagos betetőződése, az egyre moralizálóbb regények után a nagy elmélkedő, erkölcsi és életelveket nyújtó, szinte minden cselekménytől mentes mű lenne a Citadella, a valóságban párhuzamos a regényeivel, mondhatnánk kíséretéül szolgál e regények sorának.

És valóban: ha jól olvassuk Saint-Exupéry regényeit, azt látjuk, hogy a morális érdeklődés, a moralizáló, gyakran didaktikus szándék elejétől végig fellelhető minden művében. Első kritikusainak egyike, Gide már nagyon korán észrevette, hogy itt valami új felfogásról van szó, a cselekvés előtérbe állításáról, arról, hogy “nekünk főképp arra van szükségünk, hogy megmutassák: mint vagyunk képesek arra, hogy önmagunkat is felülmúljük a megfeszített akarat segítségével.” Az író minden hőse végeredményben az élet értelmét keresi, Gide szerint azt bizonyítja, hogy “az ember nem a szabadságban, hanem egy feladat elfogadásában találja meg a boldogságát.” Ez a feladat végül is a métier, a mesterség fogalmába sűrítődik: legyen bármilyen szerény vagy fontos ez a mesterség, benne teljesedik ki az ember, nyeri el teljes szabadságát. Ez a felfogása regényei közül a Terre des Hommes-ban (Az ember földje, 1939) fogalmazódik meg a legtisztábban; de ha a Citadella számtalan, erről szóló fejezetét olvassuk, akkor itt is, mint a rengeteg egyéb, ismétlődő motívumban és gondolatban, félreismerhetetlen az időbeli párhuzam. Mi azt hisszük, hogy valóban lehetetlen egymástól elválasztani Saint-Exupéry regényírói és moralista-esszéírói működését, legalábbis ami a Citadellát illeti; csak a későbbi, posztumusz megjelenése mondathatta számtalan kritikusával azt, hogy a Citadellamintegy betetőzése, végső konklúziója regényírói működésének. Mi szinte azt mernénk kimondani, hogy a regények a Citadella gondolatainak az illusztrációja. Egy kis túlzással a posztumusz mű amolyan “vezérkönyv”, amely megoldja, megmagyarázza, didaktikus módszerrel érthetővé teszi ennek a mélyenszántó és mélyen etikus műnek a végső mondanivalóját.

 

ha  teheti  és  segíteni  szeretne   egy  fogyatékkal  élő  fiatalokon   hogy   boldog  életük  legyen

 

adója   1% kával  támogassa

 

támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

jónak kel leni

kicsit  ma arról elmélkedjünk hogy jónak kel leni az ember társunkhoz soha nem fogod tudni életbe

 

hogy mikor lesz olyan alkalom amikor vissza kel adni dolgokat másik embernek amire rászorul de

 

meg olyan lennél hogy nem igazán szíved csücske az illető így vágod képet hozzá mert nem te

 

ested mert épen egyszer nagyon nem szépen viselkedet veled te meg nem igazán akarsz  meg

 

bocsátani neki lehet az nem bennünk van épen hiba csak épen te magad van gondoltodban hiba

 

hogy te nem leszel senkihez jó mert nem fogja  viszonyozni senki azt jószágot senki így nem érdemes

 

jót tenni  másikkal úgy  van vele egy ember de ez  igenis nagy tévedés mi nem leszünk  másik hoz

 

jót tenni hogy  neki jól  essen az érzés hogy jó voltam hozzá úgy ahogy ő is szerette volna ezért kel

 

úgy mondva jónak leni mindenkihez ahogy jó essen neki te magad jó vagy másik ember társadhoz

 

hozzád is jó fog leni  az ember ezért fontos jó legyél másik ember társadhoz hozzád jó fog leni az

 

illető híd el nem úgy kel fel fogni te jó voltál gondolatba de nem vette észre úgy vagy vele hogy

 

te nem leszel jó másik nem látja ő is jó hóz nem veszi  észre igenis máskép kel gondolni dolgokat
mindenkihez  jónak kel leni így kölcsönös tudjuk szeretni egymást észre vesszük jónak kel leni

 

mindenkihez kölcsönös jóság ember társunk úgy fogja viszonyozni életbe számíthatunk rá.

ha  teheti  és  segíteni  szeretne   egy  fogyatékkal  élő  fiatalokon   hogy   boldog  életük  legyen

 

adója   1% kával  támogassa

 

támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

Sárga virág, kék virág

Senki az égvilágon nem látta, hogy a kislány elindult az országúton, s nem látta senki azt sem, hogy a csavargó már ott ült ennek az útnak a szélén, az árokparton.

Éppen akkor kezdett magához térni a föld, az erdőkben meg a mezőkben már kidugdosták a fejüket a virágok, és pattanásban voltak a rügyek mindenfelé. Nagyon szép, pompázatos tavasz volt.

Amikor a kislány odaérkezett a csavargó elé, megállt, aztán odament egészen az árok széléhez, és így szólt:

– Ha eső lesz, akkor ez az árok megtelik majd vízzel, s akkor aztán nem tudsz itt ülni!

A csavargó éppen evett, csíkos, szürke tarisznya volt nála, elterítve a földön, rajta kenyér, azt eszegette. Evett tovább, oda sem fordította a fejét.

A kislány leguggolt, a szoknyáját szépen lehúzta a térdére, szép, kedves mozdulattal, ahogyan az ilyen kislányok szokták, aztán átkulcsolta a térdét.

– Keresztül tudod ugrani ezt az árkot? – kérdezte.

– Hordd el magad! – mondta a csavargó.

– Neked olyan nagy lábad van…! Biztosan keresztülugrod, ha akarod!

A csavargó rápillantott. Éppen csak egy rövid pillantást vetett rá, aztán hátratámaszkodott a könyökére, és meglódította a fejét:

– Szedd a lábad, és menj a dolgodra innen…

A gyermek szeme megnyílt, nagyra és tündöklőre, mint az ilyen csöpp jószágoknak szokott megnyílni a szeme, akár az ég.

– Dolgomra?

A térdére ereszkedett és széttárta a karjait:

– Énnekem nincsen dolgom, semmi dolgom nincsen az égvilágon! Én még olyan kicsi vagyok, hogy semmit nem tudok dolgozni, még a hajamat sem tudom magamnak megfésülni… De te meg sem nézted, hogy milyen szép hajam van?

A csavargó köpködte a szájából a morzsát, feje hátraesett a tarkójára, s nézte az eget. Nagy, erős felhők vonultak odafönt, dúsak, mint a hab, s a nap aranyra festette az oldalaikat.

– Nézd meg, milyen szép hajam van! – mondta a gyermek.

– Senkinek nincs olyan szép haja, mint nekem, nem olyan kócos, fekete, mint a tied!

S ahogy a gyerekek szokták:

– Tessék megnézni a hajamat!

– Menj innen, amíg jó dolgod van! – mondta a csavargó. Felült, és rákiáltott: – Szedd a lábad, ha mondom…

De a pillantása ottmaradt a gyereken.

Ott állt derékig bomló hajjal, a vállára folytak a fürtjei, körbefogták az arcát, megültek finoman a vállán, olyan volt, mint a tündérek a mesében, a szeme kék, az arca piros, mint a rózsák, s tiszta selyem a vállán.

– Szép? – kérdezte.

A csavargó csak nézte a gyereket.

– Ugye, milyen szép?

Csak nézte a gyereket, meg sem rebbent rajta a tekintete.

– Olyan, mint a selyem! – mondta a gyermek.

A csavargó visszaereszkedett a könyökére, a lábát is átnyújtotta az árok fölött, akár az előbb.

– Mondjad, hogy szép! – mondta a gyermek.

– Szép! – mondta.

A kislány kacagni kezdett. Kacagott, s közben meg széttárta a karját, s lassan megfordult maga körül.

– Senkinek nincs ilyen szép haja! – mondta, és fordult újra maga körül. A fejét egyenesen tartotta, meg sem moccant, mint valami kis szobor, az ajkait összezárta, összeérintette őket könnyen és finoman, a szemeit meg lehunyta. A karjai úsztak a levegőben, az ujjai meglebbentek, mint a könnyű virágok a szélben. Úgy is fordult meg.

– Szép volt?

– Szép!

– Nagyon szép?

– Az!

– Akkor mondjad úgy, hogy: nagyon szép!

A csavargó lenézett a földre, és azt mondta:

– Nagyon szép!

A kislány kacagni kezdett.

– Na, látod…

S kacagott. De közben a tekintete ráesett a csavargó lábára, az arca komoly lett, szinte ünnepélyes, s olyan lett a hangja is, mint a komoly, okos felnőtteké:

– Ha eső lesz, akkor ez az árok megtelik vízzel, és te nem tudsz majd itt ülni! Esik majd a sok csúnya eső, folyni fog mindenfelé, és tele lesz vízzel az árok, csúnya, mocskos vízzel, és egészen a tetejéig fog érni, meg a fű is vizes lesz egészen, meg sáros a földtől, akkor aztán ott is éppen olyan lesz, mint az országúton, sáros, vizes, s te ott sem tudsz majd ülni, mert mindenütt víz meg sár lesz, mocskos, hideg sár…

A csavargó lenézett a lábaira. Ott nyugodtak az árok felett, áthúztak felette, és megültek a bakancsok a túlsó parton, fű s virágok között.

– Olyanok a lábaid, mint a hidak! – mondta a gyermek.

Valóban, mint két átdobott fa feküdtek a partok között.

– Mint a hidak? – kérdezte a csavargó.

– Mint két nagy híd!

– Akkor lépj rá, és gyere át hozzám!

A gyermek felemelte a fejét.

– A lábaidon?

– Azokon! Olyanok azok, mint a hidak, te mondtad! Rálépsz, s jössz rajtuk, mint a hidakon…

A gyermek összevonta a szemöldökét, meggyűrődtek a kis ívek a kék szemek fölött, s a homlokán két apró ránc támadt, az is pont középen, a szemek között.

Lassan végignézte a csavargó lábait, aztán felemelte a tekintetét a férfi arcára.

– Mondd, hogy nagyon szép volt a hajam…

– Nagyon szép volt a hajad!

– Olyan, mint a selyem…

– Olyan, mint a selyem!

Felnézett a napra, aztán összehunyorította a szemeit, és elindult a csavargó felé.

Előbb az egyik, aztán a másik lábát tette fel a férfi lábaira, majd széttárt karokkal felegyenesedett, és óvatosan rakva arrább a talpait, megindult, ment a térdek felé.

– De… most is szép a hajam!?

– Nagyon szép… olyan, akár a selyem!

Továbblépett. De csak egyet-kettőt, aztán megállt, és így szólt:

– Nem hallgattad meg, hogy tudok énekelni! Senki olyan szépen nem tud énekelni, mint ahogyan én énekelek…

A kezét a csavargó térdére támasztva, leereszkedett az árok közepére, alig voltak a vállai valamivel magasabban a férfi térdeinél.

– Senki olyan szépen nem énekel, mint ahogyan én énekelek… Nem hiszed?

– De… Elhiszem!

Ránézett, kutató, makacs tekintettel a férfi arcára.

– Még nem is hallottad… Akkor honnan tudod?

– Biztos te énekelsz a legszebben!

– Olyan… mintha kis harangok szólnának…

– Egész biztosan olyan!

– Még annál is szebb!

– Biztos szebb!

– Nem hazudsz?

– Nem!

Félrefordított fejjel nézte a csavargó arcát. Majdnem a válláig hajlította a fejét, és a szemeit megint összevonta.

– Most majd meglátod! – mondta.

Hátralépett, kezét összefonta a háta mögött. énekelni kezdett.

Az én hajam szép,
aranyos kis hajam szép, nincsen senkinek olyan.
Jaj, de szép a hajam!
Nincsen senkinek olyan…

Közben a karját felemelte, fejét hátrahajtotta, két tenyerével felfogta a haját, és magasra lebbentette, aztán meg hagyta, hogy visszahulljon, és csak emelte, lebbentette meg hullatta vissza a vállaira. Aztán felszállott a hangja, mint a madár, és elveszett szépen és csendesen, éppen mint a madár is a levegőben.

 

Senki az égvilágon nem látta, hogy a kislány elindult az országúton, s nem látta senki azt sem, hogy a csavargó már ott ült ennek az útnak a szélén, az árokparton.

Éppen akkor kezdett magához térni a föld, az erdőkben meg a mezőkben már kidugdosták a fejüket a virágok, és pattanásban voltak a rügyek mindenfelé. Nagyon szép, pompázatos tavasz volt.

Amikor a kislány odaérkezett a csavargó elé, megállt, aztán odament egészen az árok széléhez, és így szólt:

– Ha eső lesz, akkor ez az árok megtelik majd vízzel, s akkor aztán nem tudsz itt ülni!

A csavargó éppen evett, csíkos, szürke tarisznya volt nála, elterítve a földön, rajta kenyér, azt eszegette. Evett tovább, oda sem fordította a fejét.

A kislány leguggolt, a szoknyáját szépen lehúzta a térdére, szép, kedves mozdulattal, ahogyan az ilyen kislányok szokták, aztán átkulcsolta a térdét.

– Keresztül tudod ugrani ezt az árkot? – kérdezte.

– Hordd el magad! – mondta a csavargó.

– Neked olyan nagy lábad van…! Biztosan keresztülugrod, ha akarod!

A csavargó rápillantott. Éppen csak egy rövid pillantást vetett rá, aztán hátratámaszkodott a könyökére, és meglódította a fejét:

– Szedd a lábad, és menj a dolgodra innen…

A gyermek szeme megnyílt, nagyra és tündöklőre, mint az ilyen csöpp jószágoknak szokott megnyílni a szeme, akár az ég.

– Dolgomra?

A térdére ereszkedett és széttárta a karjait:

– Énnekem nincsen dolgom, semmi dolgom nincsen az égvilágon! Én még olyan kicsi vagyok, hogy semmit nem tudok dolgozni, még a hajamat sem tudom magamnak megfésülni… De te meg sem nézted, hogy milyen szép hajam van?

A csavargó köpködte a szájából a morzsát, feje hátraesett a tarkójára, s nézte az eget. Nagy, erős felhők vonultak odafönt, dúsak, mint a hab, s a nap aranyra festette az oldalaikat.

– Nézd meg, milyen szép hajam van! – mondta a gyermek.

– Senkinek nincs olyan szép haja, mint nekem, nem olyan kócos, fekete, mint a tied!

S ahogy a gyerekek szokták:

– Tessék megnézni a hajamat!

– Menj innen, amíg jó dolgod van! – mondta a csavargó. Felült, és rákiáltott: – Szedd a lábad, ha mondom…

De a pillantása ottmaradt a gyereken.

Ott állt derékig bomló hajjal, a vállára folytak a fürtjei, körbefogták az arcát, megültek finoman a vállán, olyan volt, mint a tündérek a mesében, a szeme kék, az arca piros, mint a rózsák, s tiszta selyem a vállán.

– Szép? – kérdezte.

A csavargó csak nézte a gyereket.

– Ugye, milyen szép?

Csak nézte a gyereket, meg sem rebbent rajta a tekintete.

– Olyan, mint a selyem! – mondta a gyermek.

A csavargó visszaereszkedett a könyökére, a lábát is átnyújtotta az árok fölött, akár az előbb.

– Mondjad, hogy szép! – mondta a gyermek.

– Szép! – mondta.

A kislány kacagni kezdett. Kacagott, s közben meg széttárta a karját, s lassan megfordult maga körül.

– Senkinek nincs ilyen szép haja! – mondta, és fordult újra maga körül. A fejét egyenesen tartotta, meg sem moccant, mint valami kis szobor, az ajkait összezárta, összeérintette őket könnyen és finoman, a szemeit meg lehunyta. A karjai úsztak a levegőben, az ujjai meglebbentek, mint a könnyű virágok a szélben. Úgy is fordult meg.

– Szép volt?

– Szép!

– Nagyon szép?

– Az!

– Akkor mondjad úgy, hogy: nagyon szép!

A csavargó lenézett a földre, és azt mondta:

– Nagyon szép!

A kislány kacagni kezdett.

– Na, látod…

S kacagott. De közben a tekintete ráesett a csavargó lábára, az arca komoly lett, szinte ünnepélyes, s olyan lett a hangja is, mint a komoly, okos felnőtteké:

– Ha eső lesz, akkor ez az árok megtelik vízzel, és te nem tudsz majd itt ülni! Esik majd a sok csúnya eső, folyni fog mindenfelé, és tele lesz vízzel az árok, csúnya, mocskos vízzel, és egészen a tetejéig fog érni, meg a fű is vizes lesz egészen, meg sáros a földtől, akkor aztán ott is éppen olyan lesz, mint az országúton, sáros, vizes, s te ott sem tudsz majd ülni, mert mindenütt víz meg sár lesz, mocskos, hideg sár…

A csavargó lenézett a lábaira. Ott nyugodtak az árok felett, áthúztak felette, és megültek a bakancsok a túlsó parton, fű s virágok között.

– Olyanok a lábaid, mint a hidak! – mondta a gyermek.

Valóban, mint két átdobott fa feküdtek a partok között.

– Mint a hidak? – kérdezte a csavargó.

– Mint két nagy híd!

– Akkor lépj rá, és gyere át hozzám!

A gyermek felemelte a fejét.

– A lábaidon?

– Azokon! Olyanok azok, mint a hidak, te mondtad! Rálépsz, s jössz rajtuk, mint a hidakon…

A gyermek összevonta a szemöldökét, meggyűrődtek a kis ívek a kék szemek fölött, s a homlokán két apró ránc támadt, az is pont középen, a szemek között.

Lassan végignézte a csavargó lábait, aztán felemelte a tekintetét a férfi arcára.

– Mondd, hogy nagyon szép volt a hajam…

– Nagyon szép volt a hajad!

– Olyan, mint a selyem…

– Olyan, mint a selyem!

Felnézett a napra, aztán összehunyorította a szemeit, és elindult a csavargó felé.

Előbb az egyik, aztán a másik lábát tette fel a férfi lábaira, majd széttárt karokkal felegyenesedett, és óvatosan rakva arrább a talpait, megindult, ment a térdek felé.

– De… most is szép a hajam!?

– Nagyon szép… olyan, akár a selyem!

Továbblépett. De csak egyet-kettőt, aztán megállt, és így szólt:

– Nem hallgattad meg, hogy tudok énekelni! Senki olyan szépen nem tud énekelni, mint ahogyan én énekelek…

A kezét a csavargó térdére támasztva, leereszkedett az árok közepére, alig voltak a vállai valamivel magasabban a férfi térdeinél.

– Senki olyan szépen nem énekel, mint ahogyan én énekelek… Nem hiszed?

– De… Elhiszem!

Ránézett, kutató, makacs tekintettel a férfi arcára.

– Még nem is hallottad… Akkor honnan tudod?

– Biztos te énekelsz a legszebben!

– Olyan… mintha kis harangok szólnának…

– Egész biztosan olyan!

– Még annál is szebb!

– Biztos szebb!

– Nem hazudsz?

– Nem!

Félrefordított fejjel nézte a csavargó arcát. Majdnem a válláig hajlította a fejét, és a szemeit megint összevonta.

– Most majd meglátod! – mondta.

Hátralépett, kezét összefonta a háta mögött. énekelni kezdett.

Az én hajam szép,
aranyos kis hajam szép, nincsen senkinek olyan.
Jaj, de szép a hajam!
Nincsen senkinek olyan…

Közben a karját felemelte, fejét hátrahajtotta, két tenyerével felfogta a haját, és magasra lebbentette, aztán meg hagyta, hogy visszahulljon, és csak emelte, lebbentette meg hullatta vissza a vállaira. Aztán felszállott a hangja, mint a madár, és elveszett szépen és csendesen, éppen mint a madár is a levegőben.

 

ha  teheti  és  segíteni  szeretne   egy  fogyatékkal  élő  fiatalokon   hogy   boldog  életük  legyen

 

adója   1% kával  támogassa

 

támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

finomat készíttetünk

Észre vehették hírekbe pedagógus Marika néni pár éve elköszönt úgy hogy otthoni dolgok miatt

 

nem tudta vállalni foglakozást folyamatosan de néha  amikor még idője  engedte  és kelt segítsége

 

bent  akkor be ment tartani foglakozást ifjoncoknak de hogy már pár éve nagyon jó vagyunk

 

önkéntesileg meg tudják oldani helyettesítést amikor  épen pedagógus  Juditnak dolga akadna

 

mert köztünk van már csörgi Kati aki ideje van akkor be  segít foglakozásba ő lenne alapítvány

 

nagy segítsége dolgoznak folyamatosan alapítván ügyeken ő  előző helyén óvó nő volt de van

 

ideje sok helyen be segít még az alapítványba .május1 én A munka ünnep miatt nem volt foglakozás

 

nálunk de azon napon május elsző szerdáján nem volt vásár mert ahogy épen azon napon ünnep volt

 

így  vásári napot  egy héttel későbbre  rakták  április 8án szerdán volt vásár Turán de  foglakozás

 

május 3pénteken volt foglakozás  pedagógus Judit  Mancika néni tartották foglalkozást ifjoncoknak

 

2019.május.3.péntek. Horváth Zoltán,Gerhát Lenke,Szilágyi Erzsébet,Bagó Zoltán,Sára Edina,Orosz Tamás,Farkasné Mancika,Barnáné Sümegi Judit,Csörgi Katalin. Ma Edina,Lenke és Bagó Zoli folytatta a szövést.Tomi magával hozta a hegedűjét és zenélt nekünk.Horváth Zoli tovább szőtte a nagy kereten a szőnyeget.Munka közben zenét is hallgattunk.A konyhában zöldség leves és almás fánk készült.Horváth Zoli fűszerezte a levest.Edina segített a tálalásban

 

HOZZÁVALÓK

  • Hozzávalók:
  • 50 dkg alma
  • 25 dkg liszt
  • 18 dkg  cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 db tojás
  • A sütéshez:
  • olaj
  • A tálaláshoz:
  • fahéjas  porcukor
  • lekvár

Elkészítés: Az almákat meghámozzuk, majd lereszeljük. Hozzáadjuk a cukrot és elkeverjük. Ezután hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, végül a tojást. Jól kidolgozzuk.

Kanállal kis fánkocskákat szaggatunk, és forró olajban és kisütjük.

Az almafánkot fahéjas porcukor ral tálaljuk, de adhatunk mellé lekvárt is.

 

 

ha  teheti  és  segíteni  szeretne   egy  fogyatékkal  élő  fiatalokon   hogy   boldog  életük  legyen

 

adója   1% kával  támogassa

 

támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

 

 

 

mi szokás

emberelnek aki mondjuk együtt  vannak egy munkába ugye  másik embernek

 

meg kel szokni dolgokat amit az ember tudja kezelni ahogy az szeretné az egy

 

szokás de  egybe  úgy mondva  a  fellé rend is mert meg szokta mindenki az

 

ember így várja  el dolgot az így legyen ugye minden helyre rakjuk máshogy

 

szerintem ugye  másik  meg   találja dolgokat ahogy az illető elvárja mondjuk

 

egy  helyen fontos a tisztálkodás de akkor  nagyon figyelni  kel mondjuk

 

egy embernek rá jönne  neki így tetszik valami de ebbe olyan ember szol hatna

 

bele tudja dolgokat mondjuk hol mi helye hol szokta meg másik ember

 

közvetlen tudj a mi hol találja nála az egy rend ,mondjuk át pakolná  valaki

 

ahogy  összeretné de itt az baj meg szokja 4ember szokást meg rendet ott találja

 

dolgokat az egy  rend át pakolná  valaki  milyen plusz dolog annak 4emberbnek

 

biztos nem találja dolgot  ahogy  szeretjük egymásnál valaki át pakolja még

 

plusz munkát  okoz azoknak embernek nem találja dolgokat ahogy közösen

 

szeretjük az nem találjuk dolgot helyén ideg ölő . az nem igazán rendek mondjuk

 

Édei  évbe  is  támogosa  alapítványunkat

 

sérült   fiatalokkal  foglalkoznak és  meg  kapják  szeretet  meg  Boldoggá  tenni  akarjuk

 

életüket  .adója  1%kát  adományozza   nekünk  idei  évbe  is .

 

azért  támogosa   alapítványunkat.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen