LUNA11 összes bejegyzése

kapcsolatokról gondolat

Kapcsolataink azért nem tartósak, mert nem a szívünkkel látunk. Mert látunk az eszünkkel, az érzéseinkkel és a szenvedélyeinkkel. Látunk a vágyainkkal, az ösztöneinkkel és a szemünkkel. Látunk az ujjunk hegyével és a nemi szervünkkel. Erre mind szükség van.

Sokféle szemünk van, biztos tapasztaltad, de ezek a nézések hamar elmúlnak. Az eszem arra kíváncsi, hogy ki tudok-e jönni veled, s egyeztetni tudjuk-e az érdekeinket. A vágyam azt kérdi, hogy jó lesz-e veled. Az érzékeim azt tapogatják, hogy milyen a lényed, a tested sugárzása. A nemi szervemmel azt látom, hogy kívánlak-e.

Mindegyik szemem jól lát – a maga optikája szerint -, de ha csak egy kicsit is távolodsz tőlem, máris másképp tűnsz fel előttem. Nem vágyódom rád, nem kívánlak már. Nem azt gondolom, amit te – másképp látlak egészen. Mások lettek az érdekeim. Megváltozott a szemléletem.

Megöregedtél – és hol van már az ölelések öröme? Elmúltak. Minden változik: a testünk, a világfelfogásunk, az érzéseink. Megöregszünk, megkopunk, elfáradunk. Bölcsebbek vagy butábbak leszünk. Egyetlen valami nem változik: a szív optikája.

Ha a szívemmel láttalak meg, akkor nagyon messze láttam benned és nagyon magasra. Olyasmit vettem észre, amin nem fogott az évek múlása. Ugye tudod, hogy csak így lehet tartós egy párkapcsolat? Ha a szívünkkel látjuk egymást. Nem elég, hogy “szeretlek”.

Minden szememmel tudtalak szeretni. Az érzéseimmel, érzékeimmel és az eszemmel is. Nem elég. Az is kell, hogy SZERESSELEK. Így, nagybetűvel. Ritka manapság. Nagyon ritka.
Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

meghat gondolatók

Második kellék a mentális test fogékonysága és megtartó képessége, hogy egyrészt könnyen engedjen a külső benyomásoknak, másrészt meg is tudja tartani azokat.

A megismerő megfigyelő képességének pontosságától és mentális testének fogékonyságától, illetve megtartó képességétől függ fejlődésének tempója, a gyorsaság, mellyel szunnyadó tehetségei aktívakká válnak.

Ha a megismerő nem figyelte meg kellő pontossággal a gondolatképet, vagy ha még fejletlen mentális teste csupán e külső tárgy legerősebb rezgéseivel szemben érzékeny, és így tökéletlenül reprodukálja a tárgyat, a gondolkodás számára szolgáltatott anyag hiányos, alkalmatlan és félrevezető lesz. Először csak puszta körvonalakat kapunk, a részletek elmosódottak, vagy hiányozhatnak is. Ha fejlesztjük képességeinket, és ha mentális testünkbe finomabb anyagot építünk, úgy találjuk, hogy ugyanazon külső tárgyról sokkal több benyomást kapunk, mint fejletlen korunkban, sokkal többet találunk a tárgyban, mint azelőtt.

Képzeljük el, hogy két ember áll a mezőn és nézi a gyönyörű naplementét. Egyikük fejletlen földműves, akinek sohasem volt szokása, hogy a természetet más szempontból is nézze, mint a termés szempontjából; aki csak azt figyeli az égen, hogy eső lesz-e holnap, vagy napsütés, s csak azokkal a jelenségekkel törődik, melyek munkájával és megélhetésével összefüggnek. A másik ember pedig művész, lángeszű festő, telve szépségimádattal, aki megszokta, hogy minden színárnyalatot észrevegyen és élvezzen. A földműves fizikai, érzelmi és mentális teste mind jelen van a csodálatos naplementénél, és a naplemente összes rezgései hatnak tudatának eszközeire: látja az égbolt különböző színeit és megjegyzi, hogy sok benne a piros, s hogy ez holnapra szép időt jelent, ami jó vagy rossz az ő vetésének. Ez minden, amit ki tud hozni belőle. A festő fizikai, asztrális és mentális testét pontosan ugyanazok a rezgések érik, mint a földművesét, s mégis milyen más lesz az eredmény! Testeinek finom anyaga ezer olyan finom rezgést reprodukál, amely túlságosan gyors és bonyolult ahhoz, hogy a másiknak durvább anyagát megmozgassa. Így aztán a kép, melyet ő a naplementéről alkot, igen különbözik a földművesben keletkezett képtől. A finom árnyalatokat, a színek egybeolvadását, az áttetsző kéket és rózsaszínt, az aranyos sugarakkal átszőtt, bíborral pettyezett halványzöldet sóvárgó örömmel, az érzéki gyönyör extázisával élvezi; minden finomabb érzelem felébred benne, szeretet és csodálat vegyül össze a hódolattal, hogy ilyen szépség lehetséges; ihletett eszmék kelnek benne életre, amint a naplementének a mentális síkra ható rezgései mentális testét módosítják. A képek különbözősége nem valami külső oknak, hanem a belső felfogóképességnek tulajdonítható. Nem kívül fekszik, hanem a visszahatásra való képességben. Nem a Nem-Énben rejlik, hanem az Énben és burkaiban. A különbségek szerint változik az eredmény is; milyen kevés árad az egyikbe, milyen sok a másikba!

Itt mutatkozik megdöbbentő erővel a megismerő fejlődésének jelentősége. Lehet körülöttünk egy egész világegyetem tele szépségekkel, hathatnak ránk minden oldalról a szépség hullámai, és mégis lehet, hogy mindez számunkra nem is létezik. Hiszen itt hullámzik most is állandóan körülöttünk és hat ránk minden, ami a mi naprendszerünk Logoszának elméjében jelen van. Fejlettségünk fokát az mutatja, hogy mennyit fogadunk be belőle. A növekedéshez nem külső változások, hanem belső változás szükséges. Minden megadatott nekünk, amit csak megkaphatunk, csak a befogadóképességet kell magunkban kifejlesztenünk.

Mindebből az tűnik ki, hogy a világos gondolkodásnak egyik eleme a pontos megfigyelés. Ezt a munkát pedig a fizikai síkon kell elkezdenünk, ahol testeink a Nem-Énnel érintkezésbe jönnek. Felfelé törekszünk, minden fejlődés az alsó síkon kezdődik, és aztán megy át a magasabbra; az alsón érintjük először a külvilágot és a rezgések onnan haladnak felfelé, illetve befelé, s kiváltják a belső erőket.

A pontos megfigyelés olyan képesség tehát, amely határozottan megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. A legtöbb ember csukott szemmel jár a világban, erről magunk is meggyőződhetünk, ha azt kérdezzük magunktól, hogy ugyan mit figyeltünk meg, mikor az utcán végigmentünk. A legtöbb ember majdnem semmit nem figyelt meg, egyetlen tiszta képet sem alkotott magának. Mások talán megfigyeltek egyet-mást, egyesek pedig igen sokat. Houdin elmondja, hogy mint szoktatta gyermekét arra, hogy megfigyelje a kirakatok tartalmát, melyek mellett London utcáin elmentek; a végén a gyermek el tudta sorolni az egész kirakat tartalmát, amelyre pedig csak elhaladtában vetett futó pillantást. A normális gyermek és a vadember jó megfigyelő, intelligenciáját megfigyelőképességével mérhetjük. Az átlagembernél is szokássá vált a gyors és világos megfigyelés, a világos gondolkodás alapja. Akik a legzavarosabban gondolkodnak, azok rendesen a legkevésbé pontos megfigyelők is, kivéve, ha intelligenciájuk már igen magas fokon áll és állandóan befelé fordult, s testeiket a leírt módon nem gyakorolták.

De a fenti kérdésre az is lehet a felelet: „Valami másra gondoltam, és azért nem figyeltem meg semmit.” Ez a válasz helyes is, ha az illető olyasvalamire gondolt, ami fontosabb, mint ha mentális testét és figyelmét gondos megfigyeléssel képezte volna. Az ilyen ember jól teszi, ha nem ügyel másra; de ha csak álmodozik, céltalanul sodródik ide-oda, akkor sokkal inkább eltékozolja idejét, mintha energiáját kifelé irányította volna.

Ha valakit igen lefoglal egy gondolat, nem figyeli meg a környező tárgyakat, mert befelé fordul és nem kifelé, s nem törődik azzal, ami körülötte történik. Esetleg nem érdemes neki jelen életében arra szoktatnia testeit, hogy félig-meddig független megfigyeléseket tegyenek, mert az igen fejlettnek, s a részben fejlettnek különböző gyakorlatra van szüksége.

De ugyan hányat foglalkoztat a figyelmetlen emberek közül valami mély gondolat? Ami a legtöbb ember elméjében végbemegy, csak üres és terméketlen szemlélése bármely felmerülő gondolatképnek, céltalan turkálás az elme tartalmában, mint ahogy az unatkozó asszony ki-be rakosgatja ékszeres dobozát vagy szekrénye tartalmát. Ez nem gondolkodás, mert amint láttuk, a gondolkodás – viszonyítást jelent, összefüggések létesítését: a dolgokhoz hozzáadunk valamit, ami eddig nem volt jelen. Mikor gondolkodunk, a megismerő figyelme szánt szándékkal bizonyos gondolatképekre irányul, és aktívan működik rajtuk.

A megfigyelés szokásának kifejlesztése tehát az elme gyakorlásának egyik része; akik ezt teszik, úgy fogják találni, hogy az elme erősödik, világosabbá és könnyebben kezelhetővé válik, sokkal jobban tudják bármely adott tárgyra irányítani, mint azelőtt.

Mármost, ha ezt a megfigyelőképességet végérvényesen megalapozták, automatikusan is fog működni, a mentális és egyéb testek képeket jegyeznek fel, melyek később, ha szükség van rájuk, rendelkezésünkre állnak anélkül, hogy akkor éppen felhívnák rájuk tulajdonosuk figyelmét. Akkor már nem szükséges többé, hogy az illető figyelme ráirányuljon az érzéki észrevétel tárgyaira a célból, hogy e tárgyakról benyomást szerezzen, s a benyomásokat megőrizze. Saját magammal történt egy idevágó, egészen hétköznapi, de igen jelentős eset. Amerikában jártam éppen, s egy nap felmerült a kérdés, hogy ugyan mi lehet a mozdonynak a száma, amelyen éppen utaztunk. Elmém azonnal megadta nekem a számot, s ez nem volt semmiképpen sem tisztánlátás. Tisztánlátáshoz az lett volna szükséges, hogy az egész vonatot végigkutassam a számért. Hanem úgy történt, anélkül, hogy tudatosan akartam volna, hogy amikor a vonat berobogott a pályaudvarra, érzékszerveim, vagyis az érzékek és az elme, megfigyelték a számot, és amikor szükség volt rá, a berobogó vonat képe a mozdonnyal és a rajta levő számmal együtt azonnal felmerült. Ha egyszer megszereztük ezt a képességet, igen hasznosnak fog bizonyulni, mert azt jelenti, hogy ha a körülöttünk lefolyó dolgok akkor éppen nem is ragadják meg a figyelmünket, mentális, asztrális és fizikai testünk saját jószántából tett feljegyzései alapján mégis visszaidézhetjük őket.

Mentális testünknek ez az automatikus tevékenysége azonban, a Dsiva tudatos tevékenységén kívül, sokkal nagyobb mértékben folyik, mint ahogy gondoljuk. Megállapították, hogy a hipnotizált egyén igen sok apróbb eseményről képes beszámolni, amelyek mikor megtörténtek, nem ragadták meg a figyelmét. Ezek a benyomások a mentális testet az agyon keresztül érik el, s mindkettőben nyomot hagynak. Így a mentális testet sok olyan benyomás éri, amely nem elég mély ahhoz, hogy a tudatot elérje, nem azért, mert a tudat nem képes őket észlelni, hanem, mert rendszerint nem elég éber ahhoz, hogy a mélyebb benyomásokon kívül mást is tudomásul vegyen. Hipnotikus álomban, deliriumban, vagy fizikai álmokban, mikor a Dsiva távol van, az agy kiadja magából ezeket a benyomásokat, melyeket a Dsivát érő, vagy tőle származó sokkal erősebb benyomások rendszerint elnyomnak; de ha az elme megszokta, hogy megfigyelje és följegyezze a benyomásokat, a Dsiva tetszése szerint szabadítja fel az így nyert impressziókat.

Eszerint, ha az ember végigmegy az utcán – s az egyik gyakorlott megfigyelő, a másik nem – mindketten bizonyos mennyiségű benyomást kapnak; lehet, hogy egyiküknél sem válnak akkor tudatossá, de később a gyakorlott megfigyelő vissza fog tudni emlékezni ezekre a benyomásokra, a másik nem. Mivel pedig a világos gondolkodásnak ez a képesség az alapja, tanácsos, hogy mindazok, akik gondolaterejüket ápolni és irányítani akarják, gyakorolják a megfigyelést és áldozzák fel neki a képzelet hullámain való céltalan és haszontalan sodródás örömét.

Az értelmi képességek fejlődése

A képek halmozódásával a megismerő munkája mind bonyolultabbá lesz, s a velük való foglalkozás egymás után váltja ki isteni természetében rejlő képességeit. A külső világot már nem csak a saját magához való primitív viszonylatban fogadja el, mint ami neki örömet vagy fájdalmat okozó tárgyakat tartalmaz, hanem egymás mellé rakja a róluk nyert képeket, tanulmányozza a különböző oldalaikról, átcsoportosítja és újra meg újra átgondolja őket. Lassanként rendezni kezdi saját megfigyeléseit is. Ha egy kép fölidéz egy másikat, megfigyeli sorrendjüket. Ha egy második kép sokszor követett már egy bizonyos első képet, várni fogja a második képet, valahányszor az első megjelenik, s így a kettőt összekapcsolja. Ez a következtetés első kísérlete, ismét egy benne lakozó képesség kibontakozása. Úgy okoskodik, hogy mivel A és B mindig egymás után jelent meg, ha A megjelenik, B is meg fog jelenni. Mivel ennek az elgondolásnak a helyessége folyton igazolódik, összekapcsolja őket, mint okot és okozatot – és eleinte sok tévedésnek lesz a forrása ennek a viszonynak elhamarkodott megállapítása. Továbbá azzal, hogy képeket állít egymás mellé, megfigyeli hasonlóságukat és eltéréseiket, és így kifejleszti az összehasonlítás képességét. Egyesekről elhatározza, hogy ezek gyönyört adók, és testét arra készteti, hogy keresse őket a külvilágban – ezzel a válogatással és következményeivel ítélőképességét fejleszti ki önmagában. A hasonlóságok és különbözőségek megfigyelésével arányérzete fejlődik, a tárgyakat szembetűnő hasonlóságuk szerint csoportosítja, elkülönítvén őket a szembetűnően különböző tárgyaktól. Itt is sok hibát csinál, melyet csak későbbi megfigyelésekkel helyesbíthet, mert a felületes hasonlóságok könnyen félrevezethetik.

Így fejlődik ki egymás után a megfigyelés, a megkülönböztetés képessége, az okoskodás, összehasonlítás, ítélőképesség; a gyakorlat csak növeli ezeket, míg végre kialakul az Én mint megismerő, a gondolatok tevékenységével, az Én és Nem-Én között állandóan ismétlődő hatás és visszahatás nyomása alatt.

Ha e képességek fejlődését siettetni akarjuk, szándékosan, tervszerűen és tudatosan gyakorolnunk kell őket, felhasználva alkalmakul a mindennapi élet körülményeit. Már láttuk, mint lehet a megfigyelőképességet a mindennapi életben fejleszteni; ugyanígy rászoktathatjuk magunkat, hogy a környező tárgyak egyező és eltérő vonásait észrevegyük, következtethetünk és következtetéseinket az események próbája alá vehetjük, összehasonlíthatunk és ítélhetünk, s mindezt tudatosan és határozott céllal. Megfontolt gyakorlat mellett a gondolaterő gyorsan nő, tudatosan kormányozhatjuk, és határozottan érezzük, hogy birtokában vagyunk.

Az elme gyakorlása

Elménknek adott irányban való fejlesztése azt jelenti, hogy bizonyos mértékben minden irányban fejlesztjük, mert minden határozott gyakorlás rendezi a mentális test anyagát, s emellett a megismerőnek egyes képességeit is kiváltja. A megnövekedett képességet aztán bármi célra felhasználhatjuk. A gyakorlott elme könnyen beletalálja magát bármely új tárgykörbe, és a gyakorlatlan elme számára lehetetlen könnyedséggel birkózik meg vele; ez a nevelés haszna.

Sohasem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az elme gyakorlása nem a tényekkel való túlzsúfolást jelenti, hanem lappangó erőink kiváltását. Az elme nem azzal nő, ha teletöltjük mások gondolataival, hanem azzal, ha saját képességeit gyakoroltatjuk vele. Az emberi fejlődés élén álló nagy tanítóról mondják, hogy mindent tudnak, amit csak a naprendszer magában foglal. Ez nem azt jelenti, hogy minden tény állandóan tudatos bennük, hanem azt, hogy a tudás „képességét” annyira kifejlesztették magukban, hogy ha figyelmüket bármikor bármely dologra irányítják, azt teljes egészében megismerik. Sokkal több ez, mint akármennyi ténynek puszta felhalmozódása, mint ahogy látni a tárgyakat, amelyek felé szemünket fordítjuk, több annál, mint ha vakok vagyunk és csak mások leírásából ismerjük meg azokat. Az elme fejlettségének mértéke nem a benne levő képek száma, hanem a „tudás” képességének fejlettsége; ez pedig az a tulajdonság, hogy bármely adott dolgot magában reprodukálni tud. Ez bármely más világegyetemben épp oly hasznos, mint a mienkben, és ha egyszer megszereztük, mindenütt használhatjuk, bárhol legyünk.

Nálunk magasabb fejlettségű lények társasága

Elménk fejlesztésének munkájában igen sokat segíthet, ha nálunk fejlettebbekkel érintkezünk. Egy erősebb gondolkodó azzal segíthet nekünk, hogy olyan rezgéseket bocsát ki magából, amelyek magasabbak azoknál, amelyeket mi létre tudunk hozni. A földön levő vasdarab nem képes önmagától hő-rezgéseket megindítani, és ha véletlenül tűz közelébe kerül, visszahat a tűz hő-rezgéseire és forró lesz. Ha egy nagy gondolkodó közelében vagyunk, rezgései hatnak a mi mentális testünkre és hasonló rezgéseket indítanak benne, úgy hogy mi vele összhangban rezgünk. Arra az időre úgy érezzük, hogy mentális erőnk növekedett, hogy olyan eszméket is fel tudunk fogni, amelyek rendes körülmények között felfoghatatlanok voltak. De mikor újra egyedül vagyunk, azt találjuk, hogy az eszmék már zavarosakká és homályosakká váltak.

Sok emberrel megesik, hogy mikor egy előadást meghallgat, értelmesen tudja követni, s egyelőre igen jól érti az átadott tanítást. Elégedetten megy haza, azzal a határozott érzéssel, hogy tudása lényegesen gyarapodott. Másnap azonban, mikor szeretné valakivel ezt a nagy nyereséget megosztani, nagy bosszúságára úgy találja, hogy nem képes visszaidézni a gondolatokat, melyek pedig olyan világosaknak látszottak. Sokszor így kiált fel türelmetlenségében: „Egészen biztosan tudom, hogy a nyelvemen van, csak nem tudom kimondani!” Ezt az érzést a rezgések emléke okozza, melyeket a mentális test és a Dsiva is tapasztalt; az a tudat, hogy egyszer felfogtuk azokat a rezgéseket, és a felvett formák emléke adja azt az érzést, hogy mivel már egyszer sikerült őket megalkotnunk, reprodukálásuknak egész könnyen kellene mennie. De az előző napon a nagyobb gondolkodó mesteri rezgései alkották a formákat, amelyeket mentális testünk felvett; kívülről jött tehát a formáló erő, nem belülről. A tehetetlenség érzése, mikor hiába próbáljuk újra megalkotni a tegnapi formákat, azt jelenti, hogy a kívülről való alakításnak még egynéhányszor meg kell történnie, mielőtt elég erőnk lesz ahhoz, hogy ezeket a formákat saját magunk kezdeményezte rezgésekkel tudjuk előállítani. Ha külső behatások már néhányszor visszahatásra késztették, akkor saját természeténél fogva kifejlesztheti magában a reprodukálásukhoz szükséges erőt. Ez az erő azonos mindkét megismerőben, csak az egyik már kifejlesztette, a másiknál még szunnyad. Szunnyadó állapotából egy hasonló, de már tevékeny erővel való érintkezés azonban felélesztheti – így az erősebb sietteti a gyöngébb fejlődését.Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

hol helyes nevelés?

 

Ma olyan dologról osztom meg gondolatomat a emberek példa képéről még nem volt,

elmélkedve erről elmélkedjünk ,el mai vasárnapi napon .nagyon sok sor hallom utcán,

emberektől ,hogy gyermekük olyan illető példa képe aki világba ,meg mondom ki,

is az való világból ,egyik emberke ,ettől mondatól kivert verejték ,amikor ezt meg,

halottam ,egy embertől hogy ő gyereke ,való világ tévé műsorba van szereplő az neki,

példa képe ő szerinte az embereke tesz valamit világért ,nem igazán tesz szemit az,

embereke aki való világba ,vagy ép más köz ismert szereplő tévébe ,itt olyan emberek,

fordulnak meg aki nagy ember akar lenni világba ,és ilyenkor meg fordul eszébe ott,

médiába való világ ,más köz ismert műsorok itt alkalom végre ő is közismert embereke,

legyen ebe világba ,mert tévébe van példa képe. Tévé olyan pótszer embereknek az,

gondolják ott minden igaz ,példa magatartást is nyújtanak embereknek ,ez nagy tévedés.

embereknek példa képe nem televízióból közismert szereplőjének kel hogy legyen ,

mert az nem igazán mutat helyes példa képet embereknek tévé. helyes példa képünk,

nekünk embereknek szülő legyen mindig ők nevelnek mindig helyesen .dolgoznak,

ezerrel rajtunk gyerekeken helyes példa képet mutassanak nekünk és jó nevelést,

kapjunk életbe .egyes emberekék úgy vannak helyes magatartást televízióba találják ,

meg .ők mint média televízió hol mutatna helyes magatartást én nem találok ,mert,

nincsen .szülő aki tudja nevelni helyesen gyerekeket ők legyen nekünk példa képünk,

és ne egy közismert televízióból sztár embereke ,ép neki televízió fel vitte dolgát,

azért lett neki jó dolga ebe világba. Elmondom televízióba látnak embereket ,és,

látják milyen nagy ismert ember lett belőle ,de ők is olyan emberek voltak mint mi,

ők is szülők közt kapták nevelést ,de támad öt lettjük hogy média fel karolja őt és,

meg mutatja embereknek ők nagy emberek .mert televízióba élnek kapják félre érett,

dolgokat. Sorozatba élnek embereknek ők is olyan emberekék voltak mint mi ,csak,

jelentkeztek műsorba így világsztárok lettek ,az gondolják ők abból fognak majd,

helyes nevelést kapni .szülőtől kapjuk helyes nevelést. Melyik szülő engedi hogy,

bántják gyerekét szerintem semelyik nem engedi bántsák őt gyerekét ,mert meg,

védi őt helyes magatartást nyújt neki .műsorba láttam van apa és gyereke és,

szemébe mondja takarodj innen lakásból ,mert nem vagy én fiam ,na ez is,

média nyújtja hogy apa tagadja gyerekét .pedig szülő mindig meg védi harcol,

gyerekért baj van. Látják menyire van itt televízióba rossz nevelés .

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

komoly gondolat

szorongással, bizonytalansággal, néha durvasággal, gyávasággal, gyengeséggel, hirtelen haraggal és sérelemmel. Sorolhatnám még. Minden ember gyári hibás. Én is, te is. Azt hiszed, te nem vagy ‘hülye’? Mégis szeretlek. Abban a hatalmas zsákban, amelyet a lelkemben nyitottam neked, minden rossz tulajdonságod belefér. Reggelig tudnám sorolni, mi miatt nem vagy szeretetre méltó. Mégis szeretlek! Ha nem így működnénk, nem lenne szeretet a világon! Nincs olyan ember, akinek ne lenne rossz természete, akinek ne lennének bűnei, tüskéi, démonai, bosszantó tulajdonságai. Nincs olyan lélek, akiben ne lenne szemét. Még a szentekében is van! De mennyi! A szeretethez bőséges lélek kell, egy nagy szemetes kosár, ahová a másik minden rosNem értettem, s ezért még hozzátette:

“No, nézd! Vegyük csak azt, ami téged illet: ordítva születtél. Minden éjszakámat végigbömbölted hároméves korodig. Követelődző voltál. Önző, mohó. Csak arra kellettem neked, hogy adjak. Hogy etesselek, fürdesselek, mert hogy el ne felejtsük, naponta többször bepisiltél és összeszartad magad! Olyan büdös voltál, hogy minden idegen kiment a szobából. Én meg bírtam. Nem zavart. Sőt, mosolyogtam rajta. Életem legszebb korszakához tapad az a mások számára borzalmas bűz, ami belőled áradt. Éjszaka féltél, fölébresztettél, hozzám bújtál. Évekig nem tudtam aludni miattad. Az utcán lusta voltál járni, föl kellett emelni téged, és cipelni, mert te élvezted, én meg nyögtem alattad. Ha nem vettelek föl a nyakamba, bőgtél, de olyan kétségbeesett üvöltéssel, hogy szégyelltem magam a járókelők előtt: azt hitték, öllek téged. Így kezdődött a kapcsolatunk! És látod: szerettelek! Ne hidd, hogy egy párkapcsolatban, egy barátságban, vagy akármilyen emberi viszonyban másképp működik a szeretet! Nem! Ha valakit megszeretsz, vegyél hozzá egy jó nagy szemeteszsákot. Minden nap dobd bele a másik hibáit! És felejtsd el! Nézz a szemébe! Ember ő is, szegény, mint te, és teli van hibával. Ne azt nézd, hanem a szemeit! Csakis a szemeit! Vagy még inkább: a szívét!”sz tulajdonságát, vacakságát, bosszantó megnyilvánulását belehajítom. Kidobom vagy elfelejtem.”Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

zsúfolt hetek

 

Nagyon zsúfolt hétnek néztem elé ,át kelt többször is gondolnom héten mit hova ígértem,

magam úgy be voltam táblázva héten minden hova pontosan időre kelt mennem. héten ,

kint voltam legtöbbet temetőbe ott volt délelőtt ,délután fél2től egészen négyig dolgom,

de azzal nem tudtam befejezni délután 4kor dolgomat másnapra fel kelt készíteni dolgokat,

ép hogy akkor befejezem munkálatokat kint ismételhetem ellőről dolgokat másnapra,így,

ment egészen péntekig amikor van hétvégénék tudunk piheni kicsit. Készülni rá másik,

hétköznapokra ,hátha nyugisabb hétnek nézünk eléje. Jó volt számomra az egész-hetet,

lemondtam foglalkozásba ,mert nem tudtam kiszámolni hogy milyen időjárás lesz másnapra,

amikor foglalkozás van ,hétre nagy mínuszokat mondott meteorológia ,azért fújtam le ,

egész heti foglalkozást ,de fúra volt nem kelet lemenni kinyitni foglalkozásra ,termet helyette,

folyamatos elfoglaltságba volt dolgom héten .egy hétköznapos pihenőm volt szerda de akkor,

reggel már másnapra készítettem dolgokat elő kint temetőbe ,délután szerdán meg dolgom,

volt de akkor se voltam otthon .de volt olyan pihent ember aki ő is ennyire be táblázva,

dolgokkal ,de hülyeség ilyenkor kapható volt nála ,hiába volt neki zsúfolt hete butaságra,

kapható volt. el mondom menyire volt ő kipihenve egy nap. bejezem kint dolgokat ,temetőbe,

indulnék utamra kerékpárral ,azt láttam szememmel hogy kerékpár első kereke be volt szorítva,

csatorna lefolyó és fal közt volt be állítva ,csak ennyire ki volt pihenve emberke ,de azóta,

se tudni ki-volt ,de fontos jó érezte magát ilyenkor is amikor zsúfolt hetünk volt nem meg,

szólni akartam őt aki viccelődöt velem tudni kel ilyenkor poénkodni másik emberel ,

aki el van havazva dolgokkal .ma annyira nyugodtabb napom templomba mennem kelet,

reggel szét bontani fenyő fát kivinni utcára templomból ,onnan később újból hasznosítsák.

Betlehemet is mos tettük el karácsonyig helyére ,volt benne szerencsém el pakolásba volt,

súlya ,de helyére került karácsonyig amikor elő kel vennünk .de ebe szerencsémre nem én,

fogom helyére állítani ahova karácsonykor kel ,ép akkor más dolgom ,van. Ma délután fát,

vágtam hidegebb napokra .megint olyan hétnek nézzük elé amikor repkednek mínuszok.

Ilyenkor jó előre dolgozni kicsit . Így hogy egész-hetet el voltam havazva dolgokkal,

meg hideg időjárás miatt ,betegség miatt mondtuk le egész heti foglalkozást ,de nem,

tudtuk meg beszélni mi legyen most szombat így ez is el marad össze jövetel .dolgok,

miatt .meg kéne dolgokat beszélni farsangra ere ünnepségre nincs le tisztázva mikor legyen,

farsangi mulatság nálunk.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

a szerelem érzés

Íme, lásd tehát
törött, holt lelkek néma otthonát
Ablakain nem csillan üveg
szobáit fény, sosem tölti meg

Király, koronát,- nem visel
nevetés ajkát sosem hagyja el
Láb, valódi,-itt soha nem haladt
Álmok, remények
hullnának porrá – óvatlan lépteid alatt

Csalódásból épített falak
díszként könnyeket, fájdalmat tartanak
Csapjából éltető víz helyett
emlékek szent óborából
szürcsölhetsz forró, keserű csöppeket

Titkos termében, hét lakat mögött
Sors válogat, tört lelkek között
párba fog kettőt,-célját NEM láthatod
az Esélyt-mégis..-csak Tőle várhatod…
“Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. …S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?… És mégis várod.”

„- Milyen színű a szomorúság? – kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. – Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
– Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
– Az álmoknak is van színe?
– Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
– Milyen színű az öröm?
– Fényes, kis barátom.
– És a magány?
– A magány az ibolya színét viseli.
– Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol.
A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
– És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
– Pont olyan, mint az Isten szeme – válaszolt a fa.
– Na és a szerelem?
– A szerelem színe a telihold.
– Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! – mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.. ”

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

viszelkedési bajok

 

Elmondom fúra viselkedésmódról nem mondtam ezt még nem volt szerencsém de most,

volt benne részem ezt osztom meg önnőkel .közösségbe van jó pár illető ,és olyankor ,

tisztességes viselkedés lenne illő, de van olyan aki hidegen hagyja dolgot, és nem foglakozik,

azzal a doggal hogy ő közösségbe van csinálja ,azt amit nem illene .közösségbe úgy vélem

én gondolat világom szerint nem illő lenne terembe dohányozni ahol több ember is meg

fordul ,egy lehet hogy többi ember nem dohányzik abba épületbe ,és jön többi ember

máris bagó szagot szívja be emberke ,amikor ép, öltözne fel ,de ellető lévő ember ,nem

hajlandó kimenni kije-lőtt helyen el szívni cigit ő jött előbb ,be közösségbe ,így úgy ,

gondolkozik mit bánja ő azért rá gyújt bagóra ,jön vendégségbe fel kérték segítsen valamibe,

de olyankor ha jön egy olyan emberke terembe ,aki ép öltözködni ,szeretne van neki dolga,

milyen levegőt fog terembe ,belégezni ,hát ciginek szakágát ,és nem kellemes illet főleg,

közösségbe ahol nem illő lenne. Valaki úgy gondolkozik mit bánja ő azért rá gyújt cigire,

ott abba helységbe ő nem hajlandó kimenni udvara ahol kedvére cigizhet,de az emberke,

jön dolgát végezni ,az belebotlik cigiző embere kér valamit ,de öt azt hidegen hagyja.,

És csinálja amit nem illő lenne. de kis idő elteltével ki megy ott cigizik ,meg ott szotyolázik,

az udvaron ,az is jóvá hagyom ott cigizik ,szotyizik ,az ember ha közösségbe van akkor is,

meg fontoltan szotyizhat udvaron ,mer szégyen lenne az kint vagyok mibe botlik ,az ember,

szeme meg Sét lenne szotyizva udvar ,ez már kicsit szégyen lenne ara embere aki ép valami,

köze-lenne annak épület udvarához ,még est nem történt meg ,ne is történjen ,meg .igen csak,

szégyen lenne annak emberkének. közlekedik úton ember tisztességesen köszönik másik illetőnek,

meg látja ,otthon is van illető akivel dolgozik ,vagy segít és házához ér köszön neki ha meg,

látja ,az szép gesztus ,ha köszönök akit ismerünk,de nem fel fogásszal kéne leni mint egyik,

emberke ház hoz akivel dolgozik ,ordibálja ,másik emberkének csúf nevét ,mindjárt ,

emberkének meg lenne véleménye arról emberről hogy tud úton ki ordibálni másik,

illetőhöz .egy idegesítő dolog kettő másikat embert gúnyolom ,de magát égeti le emberek,

előtt szégyen be marad .több ember is haja ordibálást úton .hogy mit ordibál másik embere.

Az emberke amit fájdalmat okoz gúnyólódasál ,másik emberkének .őt hozzá magát,

szégyenbe ordibál úton .

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

ébresd fel világot 4rész

Nagy érték forog kockán. Tudjuk, hogy Ferenc pápa egyik alapelve az, hogy „az egység felülmúlja a konfliktust”. A szerzetesekhez intézett szavait az Evangelii gaudium fényében kell olvasnunk (226–230. pontok), ahol azt kéri, hogy „mondjunk igent a konfliktus elviselésére, oldjuk fel, és alakítsuk át egy új folyamathoz vezető kapoccsá” (227. pont.). Ne felejtsük, hogy Bergoglio számára a személyes kibontakozás sosem kizárólag egyéni, hanem közös, közösségi vállalkozás. (12) Ebben az értelemben a konfliktus egy érési folyamatba illeszkedhet, sőt kell is illeszkednie.

A konfliktust azonban minden esetben kísérni kell: „Sosem viselkedhetünk úgy, mint az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben a pap vagy a levita, akik egyszerűen továbbhaladnak. De hogyan csináljuk? Eszembe jut – mondja a pápa – egy huszonkét éves fiatal története, aki mély válságba került, depresszióba esett. Nem szerzetesről beszélek, hanem egy olyan fiatalemberről, aki özvegy édesanyjával élt, aki pedig tehetős családok ruhaneműit mosta. Ez a búskomor fiú nem járt többé dolgozni, és az alkohol mámorában keresett menedéket. Édesanyja semmit sem tehetett: egyszerűen minden reggel, mielőtt munkába indult volna, nagy szeretettel gyengéden rátekintett. Az a fiú mára fontos emberré vált: túljutott a válságon, mert anyjának az a gyengéd tekintete végül megindította. Ez az: újra szert kell tennünk a gyengédségre, az anyai gyengédségre egyaránt. Gondoljatok csak arra a gyengédségre, amelyet például Szent Ferenc megélt. A gyengédség segít túljutni a konfliktusokon. Ha pedig ez mégsem elég, az is lehet, hogy érdemes közösséget váltani.”

„S az is igaz – folytatta Ferenc pápa –, hogy időnként nagyon durvák vagyunk. Átéljük azt az általános kísértést, hogy kritizáljunk másokat magunk megelégedésére vagy személyes előnyök megszerzésére. Bizonyos esetekben a testvériség kríziseinek a személyiség törékenysége az oka, és ebben az esetben szakember, egy pszichológus segítségét kell kérni. Nem szabad félnünk ettől; nem kell attól tartanunk, hogy szükségképpen a pszichologizmus tévútjára lépünk. Ám soha, de soha nem szabad pusztán ügyintézőként bánnunk egy testvérünk konfliktusával. Engednünk kell, hogy a szívünk is bevonódjon.”

„A testvériség igen kényes dolog. Az első esti dicséret himnuszában Szent József főünnepén az argentin zsolozsmában azt kérjük Szent Józseftől, hogy őrizze az egyházat »eucharisztikus gyengédséggel«. (13) Ez az, így kell bánnunk a testvérekkel: eucharisztikus gyengédséggel. Meg kell simogatni a konfliktust. Eszembe jut, amikor VI. Pál egy rengeteg rajzot tartalmazó levelet kapott egy kisgyerektől. A pápa azt mondta, hogy az asztalán, melyen csak problémákról szóló levelek sorakoznak, egy ilyen levél érkezése nagyon jó hatással volt rá. A gyengédség jót tesz nekünk. Az eucharisztikus gyengédség nem takarja el a konfliktust, hanem segít férfiként szembenézni vele.”

Megélni a testvériséget „megsimogatva a konfliktusokat”

Az új evangelizációról tárgyaló szinódus azt kérte a szerzetesektől, hogy legyenek tanúi az evangélium humanizáló erejének a testvéri élet által. Ebből kiindulva tettek fel néhány kérdést a pápának a szerzetesek testvéri életéről: „Hogyan egyeztessük össze a küldetéssel és a közösségi élettel együtt járó kötelezettségeket? Hogyan harcoljunk az individualizmusra való hajlammal? Hogyan viselkedjünk olyan testvérekkel, akik valamilyen nehézséggel küzdenek, akik konfliktushelyzetben vannak, vagy akik éppen konfliktusokat gerjesztenek? Hogyan kössük össze a helyes választ és az irgalmat a nehéz esetekben?”

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

A SZERETET

Tedd a Bibliádba ezt a levelet, szülőtestvérem, s ha gyermekedért imádkozol, ne felejtkezz el azért könyörögni,
hogy hited soha meg ne rendüljön a gyermek Atyjában, akié gyermeked, a teremtés és a megváltás jogán, akinek célja van vele – s veled. S hogy megértsd azt a célt, amit Ő tűz ki gyermeked elé – és nem te.
Hogy hosszútűrő türelmed soha el ne fogyjon gyermekeddel szemben. Hiszen Ó is eltúr téged. Hogy tudj újrakezdeni, el nem fogyó szeretettel szeretve!
Hogy tudj várni! Várni és újra várni: a megfelelő pillanatra a nevelésben. Olyan türelemmel, ahogy az Atya várakozott a tékozló fiúra.
Hogy mindig megtaláld az Ő segítségével a megfelelő szót és cselekvést minden alkalommal, s éppen akkor, amikor kell! Hogy ne mondj, cselekedj se többet, se kevesebbet, mint kell. Nem később és nem előbb, mint amikor kell.
Hogy soha ne ingadozz az Igében, ha szól gyermeked felől!
Hogy mindig megtaláld a megfelelő büntetést s elkerülhessed azt, ami nemcsak többet árt, mint használ, de amit Ő sem cselekednék!
Hogy tudj megbocsátani kevés szóval, vagy szó nélkül – bocsánatért esdve és bocsánatot nyerve.
Hogy adjon isten elég időt gyermekedhez, s te ezt az időt ne használd másra. Hogy megismerd őt legalább úgy, mint földedet, állataidat, szerszámodat.
Hogy a gyermek hibáit elsősorban magadban keresd, mert majd’ mindig bűntársak vagyunk, hiszen tőlünk örököl, lát, hall, és les el mindent.
Hogy nevelés közben – te is nevelődjél. Ha kell, gyermeked által. Mert mindig az a nevelő gyermek és szülő közül, aki közelebb van Krisztushoz. S nemegyszer a gyermek áll, ér közelebb Őhozzá.
Hogy megismervén a gyermeket, örömmondó, evangéliumhirdető szülője legyél. Mert az evangélium örömhír Csak így emelheted át testi-lelki nehézségein. Csak így gondot majd rád szeretettel, akkor is, ha már nem leszel e testben.
Hogy a hosszútűrő türelem és szeretet mellé adjon megértő tapintatot, hogy megérezzed: fájdalomszerzésre nem szabad fájdalomszerzéssel, dacra dühvel, neveletlenségre gorombasággal, szívtelenségre hidegséggel válaszolnod. Mert a hasonló csak fokozza a hasonlót, míg a szeretet felold. Az öröm: gyógyít. A jóság: fölemel. Mert Jézus is így cselekednék!
Hogy mindig le tudd győzni magad, amikor úr akarsz lenni az Úr helyett. Hogy bálvány ne légy otthonodban. Hogy soha el ne felejtsd: Néki növekednie kell, neked pedig alábbszállanod.
Hogy vegye el a kaszárnyahangot és beszédet, hogy megtanulhass Jézustól röviden, világosan, melegen, szívvel beszélni gyermekeiddel.
Hogy gyakran legyen erőd az 1. Korintusi levél 13. fejezetében leírt szeretet himnuszának mérlegére tenni szülői szeretetedet, mert ez az Ige. Jézus azonnal megmondja az így kérdezőnek: hol a baj. De azt is – újra és újra -, hogy a mi nevelésünk elsősorban: szolgálat. Mégpedig mentőszolgálat. Odamentés az Orvoshoz, Jézushoz, aki meg is tudja menteni gyermekünket. Erre és az örök életre, velünk együtt.
Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

elrontása,gyermeked jövőjét?

Kezdd el idejében gyermeked minden igényét teljesíteni! Így egyre inkább elhiszi, hogy a világ köteles őt kiszolgálni.
Ha trágár szavakat beszél, ne vedd észre! Valahogy le kell vezetnie indulatait.
Kíméld meg minden lelki neveléstől! Ezzel várj addig, amíg felnőtt nem lesz. Akkor aztán majd maga dönthet.
Kíméld meg az erőlködéstől! Majd felnőtt korában törjön össze, amikor már kivédhetetlen problémákkal találkozik szembe.
Kerüld a “rossz” szót vele szemben! Ez komplexusokat ébreszt benne. Ha majd aztán disznóságai miatt szembe kerül a környezetével, meg lesz arról győződve, hogy a társadalom üldözi őt.
Szépen rakj rendbe, boronálj el mindent a gyermeked után: szétszórt szobát, konfliktust a tanárokkal, rossz jegyet, beírást, hiszen neki nyugalomra, megértésre van szüksége ahhoz, hogy fölkészüljön az életre, vagy az általad elképzelt egyetemre! Így majd megszokja, hogy a felelősséget mindig valaki más cipeli.
Hadd olvasson el mindent, amit adnak neki, vagy ami a keze ügyébe kerül! Csak hadd gyönyörködjék lelke és szeme a ponyvában, De ügyelj arra, hogy steril legyen az evőeszköz és ragyogó a kristálypohár! Hisz annyiféle fertőzés van manapság.
Veszekedj feleségeddel/férjeddel mennél többet a gyermeked előtt! Így nem éri váratlanul a család felbomlása. Sőt, rájön arra, hogy egy feleség csak 10-20 évig használható.
Adj annyi zsebpénzt a gyermekednek, amennyit kíván! Hadd szokjon hozzá, hogy boldog életet csak megfelelő mennyiségű pénzzel lehet élni.
Ha a tanáraival vagy az elöljáróival összetűzésbe kerül, mindenképp állj az ő oldalára! Azok ugyanis előítélettel vannak gyermekeddel szemben. Így legalább rájön, hogy nincs egységes norma, erkölcs, tekintély. Ezeket magunk szabjuk meg.
Taníts neki mást, mutass neki más példát, mint amit ott mutatnak, ahová magad küldted! Tökéletes erkölcsi skizofrén lesz belőle.
Próbáld meg minden kívánságát kielégíteni! Egy idő múlva már ezt maga intézi el, ha kell, bármi áron.
Ne vele töltsd az idődet, hanem keress mennél többet, hogy boldogabb életet élhessen, mint amit te éltél! Talál majd ő jobb társaságot a családodnál.
Tanítsd meg helyezkedni! Az életben erre nagy szüksége lesz.
Ha majd valóságos konfliktusba kerül, mentegesd magad: “Sohasem bírtam vele!”
Készülj föl a gondokkal teli életre, mert ez biztosan bekövetkezik!
Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

szabad gondolatok

A XX. század kezdetétől fogva az emberiség egy határhoz érkezett el. A klasszikus értelemben vett természettudomány véget ért, már senki nem nevezheti magát többé a szó eredeti értelmében materialistának. Határátlépésre kényszerült az emberiség, és választania kellett, hogy a természet világának megismerése után kutatását a szellemi világ felé fordítja, vagy megismerési vágyától hajtva az anyag alatti világot, a virtuális világot akarja meghódítani. A XXI. század elején látjuk, hogy az emberiség nagyobb része hogyan döntött. Ennek a döntésnek súlyos következményei lettek és lesznek a jövőben, de talán még nincs késő, hogy beszéljünk arról, hogy mennyire nem tudatos döntés volt ez, és arról, hogy van-e kivezető út ebből a szakadékból.

Ehhez egy olyan képzési lehetőséget szeretnénk teremteni, melynek során áttekinthetjük – az antropozófia megvilágításában – a természettudomány határátlépéseit, a minket körülvevő számítógépes, internetes világot. Nem a technika, a számítógép hagyományos értelemben vett megismerését tűztük ki célul, hanem olyan munkát kezdünk meg, amelyben remélhetőleg újfajta gondolkozás jön létre, amely majd hozzásegít ahhoz, hogy más módon tekintsünk a gép, az ember és a Kozmosz kapcsolatára.

A munkánk során Rudolf Steiner előadásain kívül Paul Emberson munkájára építünk, aki munkacsoportjával együtt a svájci Anthro-Tech Intézetben a technika mai fejlődésével, jövőbeli lehetőségeivel és a morális technika kifejlesztésével foglalkozik.

Elképzelésünk szerint  a hagyományos előadásforma mellett az idő előrehaladtával egyre hangsúlyosabban jelennének meg az egyéni és csoportmunkák.

Az előadásokhoz, csoportmunkákhoz kapcsolódóan  Rudolf Steiner misztériumdrámáival is foglalkozunk. A két éves munkánk során kiválasztott részeket fogunk (tanárok és diákok) közönség nélkül eljátszani felolvasással, de valós színpadi játékot teremtve.

A négy félévesre tervezett Akadémia első féléve egy bevezető szakasz lesz, ahol még főleg előadások lesznek, itt kevésbé támaszkodunk az egyéni, ill. csoportmunkákra. Ez a bevezető félév minden hallgató részére egy döntési  lehetőséget ad, részt kiván-e venni a többi félév már intenzívebb munkájában.

Kiket várunk és milyen követelményeket támasztunk?

Az előadások, foglalkozások anyaga ugyan az antropozófia forrásából származik, de a hallgatóktól nem követelünk meg egyféle „antropozófiai tudás” meglétét, csak egy nyitottságot várunk el az antropozófia befogadására, vágyat és akaratot az élet, a mai kor megválaszolatlan kérdéseivel való munkálkodásra. Tehát szeretettel várjuk azokat a 21 évnél idősebb barátainkat, akik az első félévben felvállalnak egy 5×1,5 napos előadássorozaton, valamint drámajátékban való aktív részvételt, ill. esetenként egyéni és csoportmunkát. (A többi félévben már rendszeres egyéni és csoportmunkát  kérünk.)

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

világ hova fordul

 

Érzékelték hogy nagyot fordult világ minden visszára fordult ez legtöbbet média hatalmának,

köszönhető mert táplálja emberekbe butaságot ,hogy nincsen szeret ő világukba ,ő náluk

szertelenség uralja földet és világ megy utána és ez terjed el emberekbe ,verekedés ,és

nem nemtörődömség van agyukba mit lát ember bele néz világba egyes embereknél ,

nagy ívbe szemibe nézik másik munkáját amit végez ,ő megy feje után mutatja média

kap magán életekről híreket gyorsan elmondja ezt nagy világba csámcsogjanak rajta

emberek mi is történik nagy világba .mindenki emlékszik ara dolgokra ,hogy médiát

valami miatt nyáron midig meg büntetik olyas mit tesz amit nem szabad na ő szerintük

igenis szabad ők média. sok emberekkel beszélgetek ők nekik kíváncsi vagyok véleményükről

mit szolnak ehhez Buda Pesti műsorhoz,meg való világ műsorához ,ők nekik se tetszik azzal

véleménnyel vannak mint én elmondom mi én véleményem erről tömören senki nem

kíváncsi másik ember magán életére hogy mit tesz ,mit cselekszik ,mert az kettők

ügyük re tartózik és nem az egész világba ki kürtölni hogy most ép mi van velük

na ez már egy kicsit túl sok .kezdtem örülni annak elment egyik ilyen műsor emlékeznek

való világ első dolgokra akkor még nem volt annyi magán életbe turkálás és szenny benne

tévébe ,de hogy követék sorozatok évről évre egyre jobban jön turkálnak mások magán

életébe ,másokat ,nem igazán érdekeli .de olyat hallatom iskolásoktól abból műsorba van

annak embereknek példa képe tetszik neki illető .egyetlen dolgot nem értek mért kelet

meg engedni ezt média csatorna közvetítőknek ilyet be tegyenek a műsora tűznek olyan

műsort amit más magán életébe turkál .meg mutatja dolgokat amit nem érdekli ,de

teszik média hogy ted ezt ez megy most tévébe .ez jó példa emberek számra de nem

jót mutatnak benne szó-ha média mindet ellenkezőt tesz kéne .amit nem érdekli hogy

nagy világ nem kíváncsi emberek magán életére ők egyre jobban műsora tűzik ,ez

fájdalmas követik-jó pár ember őket és egyre jobban megy világba szenny tévékbe

imádkozunk érte minél előbb meg szügyön ez műsor.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

a szeretet

csak egy percig szeress,míg elmondom imádlak, Csak egy óráig szeress, míg megsúgom,kívánlak. Szeress egy napig, míg csókolni tudlak, Szeress egy életen át, s én is mindig szeretni foglak! *Érzem azt, hogy szíved úgy érzi,nem szeretlek. Érzem azt, hogy én szívemből szeretlek. Szeretném, ha szívünk egyként dobogna, Szeretném, ha szerelmünk egy életre szólna! *Hiányzol, ha nem vagy velem Édes csókjaid hiányoznak nekem! Oly jó lenne most Veled lenni S mindig csak Téged ölelni!

Jó annak akit szeretnek, aki hiányzik valakinek.
Akit gyakran hívnak, akit sokszor keresnek.
Aki még félig másban él, akiben nem céltalan a remény.
Aki tudja, várják valahol, akit valaki szelíden átkarol.
Aki élhet egy másik emberért,
Akinek nem kell sírnia egy másik emberért.
Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,
Akiben nem kételkednek soha,
Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.
Aki igazat mond és van aki elhiszi,
Aki megóvja, s kiben újra megtanulhat élni!!
Van, aki könnyen kapja meg azt akit szeret, van aki sír és szenved. Van aki könnyek nélkül tud feledni, s van aki meghal mert igazán tud szeretni !

Addig szép az élet, amíg nem ismered,
Míg vállad nem hord terhet.
Míg az arcodon örök mosolyt fakaszt,
Míg nem érzel mást csak ifjú tavaszt.
A múltba nézni mindig fáj,
Valamit mindig tehetünk,
De az emlék tovaszáll, és
Könnyes lesz a szemünk.
Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell,
Nem elég akarni, érte tenni kell
Az álom és a barátság
Fejem lehajtom puha párnámra,
S csukott szemmel, szép csendben, várok, az álomra.

Tudom az álom nem más mint hazugság,
Mégis olyan jó azt hinni, hogy valóság.
Szeretnék a valóságtól messze lenni,
Sosem szeretnék felébredni.
Míg álmodom nem tudom, hogy létezem,
Egy másik valóságba élem életem,
Hol boldogabb vagyok, gondjaim nincsenek,
Illúzió az egész, és tudom, egyszer felébredek.
Életem folytatódik, a gondok megmaradnak
Viszont az életben legalább a barátaim megvannak.
A barátok segítenek gondjaimat megoldani,
A rossz élményeimet elfeledni,
Napjaimat szebbé tenni,
De legfontosabb: Önzetlenül Szeretni!
A barátaim “minden helyzetben” mellettem állnak
De csak a rosszban mutatkozik meg,
kik azok akik mélyen a szívembe látnak!Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

egy jó döntésem

 

Fejembe motoszkált hogy mi legyen hétfői foglalkozással időjárás viszonyok szombaton

óta amikor leesett első hó ,de meg is marat ,ami gyerekeknek nagy öröm ,de nekem

nem öröm ilyenkor ahány helyen meg fordulok ott járhatóvá kel tennem közlekedést ,és

ara figyelnem kel ne csúszón út ahol emberek meg fordulnak ,ne úgy járjanak emberek

mint én egyszer félig csúszós út teszt kicsit sietem időbe ki-legyen nyitva terem,ez

sikerült is hogy időre oda érnem de akkor kerékpárral közlekedő úton menve járdára

est kerékpárom ,arra csúszót út fel akartam menni útról kerékpárral ,ne esek el,de nem

jött össze út ,és,járda szélén meg csúsztam és biciklire estem ,rá az volt szerencsém ,nem

Törtel semmi ,de kérdezték akkor gyógyszerész ,minden rendbe van igen ,más ember meg

kérdezte ugyanezt mindene rendbe van velem ,mondtam minden rendbe akkor éreztem

azt égiek megint meg vétek balesettől. szombaton este lett volna még egy dolgom hittan

előtt ,de szóltak ne siess meg oldjuk legközelebb is meg vár téged dolog .mert akkor út

viszonyok ,már nem voltak járhatók nagyon ,igazán mert nem sózták utat meg nem

is túrták utat hótól ,fejembe az volt fel kéne hívnom pedagógust fújuk le hétfői

foglalkozást ,mert nem volt járhatóak utak csúsztak ,de nem tetem meg lépést,vártam.

Nézegetem előre jelzést szombaton este amikor vége volt hittanomnak ,hideg ,is volt

csúszott út ,de még döntést nem hoztam .vasárnap hív pedagógus Judit hogy beteg lett

kisebbik lánya pedagógus Marika lenne meg valaki aki rá ér. De mondtam pedagógus Juditnak

út nem olyan jó pedagógus Marika neki álljon be biciklizni vasút állomásról ,be város

közepébe fújuk le hideget mondanak hétre ,és nem igazán tudjuk be fűteni gázzal termet.

Mondta beszéljek Boda Marikával ,de őt nem bírtam utol érni programja volt lánya vasárnap

este fél8kor hívott Visa mondhatok valamit anyukámnak igen mond neki út viszonyok ,meg

hideg időjárás miatt le fújtuk egész heti foglalkozást ,meg Judit lánya beteg ,ezért le akartam

fújni vasárnap este ,de beszélni másik pedagógus ,de lányával üzeni neki úgy hívtam vissza

pedagógus Judit maradjon el ő is bele egyezett akkor este volt egy körtelefon hogy egész

heti foglalkozás időjárás ok miatt ,pedagógus lánya beteg azért mondtak ki maradjon el

nem akarom valakinek baja legyen csúszós út miatt .elég hogy ha véletlen meg

csúszik kocsi kereke máris meg van baj ,még eddig nem volt nem is szeretném

be következne .sokan félnek is ilyenkor autóba ölni est is figyelembe vetem azért

fújtam le egész hétre. Magamról fogok írni egész héten tartsanak velem érdemes.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

a tervek embereknél

Boldog akarsz lenni?Akkor háro dolgot tegyél: légy azokkal,akik megmosolyogtatnak,nevess annyiszor ,ahányszor csak levegőt veszel,és szeress addig,amíg élsz.”

,,Mosolyogj! Ezt sokkal könynebb elmagyarázni,mint azt ,hogy miért sírsz”

,,Legjobb, ha az embereket a tetteik alapján és nem a szavaik alapján ítéled meg !”

,,A kis dolgokat is értékeld az életben ,mert  ha majd egy nap visszanézel,lehet rájössz,valójában azok voltak a nagy dolgok ,amik tényleg számítanak.”

,,Minden álmodért harcolnod kell,hiszen ki tudja :lehet,hogy amelyiket elengeded,éppen az tenne teljessé!”

,,Az életben egyszer találni fogsz egy olyan valakit,aki majd felemel,mikor magad alatt vagy”

,,Néhány hiba túl jó ahoz,hogy csak egyszer kövessük el ”

,,Az élet olyan mint a zongora:hogy végül mit hozol ki belőle ,csak attól függ ,hogyan játszod”

,,Ha kapsz egy esélyt,ragadd meg és hagyd, hogy ez talán megváltoztassa az életed. Senki nem mondta ,hogy könnyű lesz,de annyit ígérhetek,hogy megéri”

,,Ne tervezgesd előre az életed, hagyd, hogy magától alakuljon! Ne keresgélj a tökéletes pasi után, hagyd, hogy ő találjon rád! Az élet olyan egyszerű… A dolgok épp csak annyira komplikáltak, mint amilyenné tesszük őket.”

,, Az idő… túl lassú azoknak, akik várnak, túl gyors azoknak, akik félnek, túl hosszú azoknak, akik gyászolnak és túl rövid azoknak, akik örvendenek. De azoknak, akik szeretnek, az idő nem számít.”

,,Az életben miért a leggyönyörűbb dolgok a legveszélyesebbek? Például a napfény, a bizalom, a szerelem… a napon leéghetünk, az ígéreteket megtörik… és a szíveket is.”

,,Ne szomorkodj amiatt, hogy ami volt, elmúlt – inkább örülj, hogy egyszer a tiéd lehetett.”

,,Elgondolkodtál már azon, hogy vajon az életünkben mi alakítjuk a pillanatokat, vagy a pillanatok alakítják az életünket?”

,,Az emberek elfelejthetik hogy mit mondtál, vagy mit csináltál, de mindig emlékezni fognak arra, hogy milyen érzéseket ébresztettél bennük.”

,,Az élet úgy terül el előttünk, mint egy végtelen bazár, és én alig várom, hogy megízleljem az édességeket.”

,,Túl sokat gondolkodsz. A gondolkodás csak szenvedést hoz. Légy egyszerű!”

,,Csak az jutott eszembe, hogy némelykor milyen agyafúrtan megbonyolítjuk az életünket, amikor az gubancmentesen is elég érdekfeszítő lehetne.”

,,Az élet egyáltalán nem olyan, amilyennek állítólag lennie kellene.”

Az élet, az egy olyan izé, ami nem való mindenkinek.

Az élettől nem kapjuk meg mindig, amire vágyunk.

Az élet olyan, mint a szennycsatorna. Hogy mit lehet kihozni belőle, az attól függ, hogy mi lett beleadva.

Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.

Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.

Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben.

Azt nem tudjuk megválasztani, hogyan és mikor halunk meg. De azt el tudjuk dönteni, hogyan éljünk.

Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.

Az élet csöppet sem nevetséges – de el tudják képzelni, milyen lenne, ha nevetés nélkül kellene élni?

Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.

Az élet az, ami megtörténik veled, miközben azzal vagy elfoglalva, hogy egyéb terveket szövögetsz

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

a sátán höly

A parton ment a Sánta Hölgy. A Sánta Hölgynek zöld sapkája volt, puha bundacipőben lépkedett, elhaladt a sétány piros padjai előtt, a lebegő víz mellett ment, beleolvadva a szemközti hegyek kék párájába. Vállát kicsit előrebiccentette egy-egy lépésnél, bal lábát pedig húzta maga után. Olyan kecses volt a mozgása, mint egy sebzett lábú kócsagnak. Minden reggel megjelent a parton, elment az ablakok üvegcsillogásai előtt, a hatalmas platánok téli szürke ágai alatt. Mint egy zene, halad, csöndesen, bicegő ütemre. Legtöbbször egy kiflivéget evett, lassan a szájához emelte, nézett maga elé a földre meg néha a túlpart elvesző házaira.

A gyerekek nevették a Sánta hölgyet. Elbújtak a Loreley fái mögé, a kis parkban.

– Nézd, jön a Sánta Hölgy – mondták, és elbújtak.

Kis bogyókat szedtek, és a mellvédről a zöld sapkára ejtegették. A Sánta Hölgy megállt, ijedten kapkodta föl a fejét a magasba, és türelmetlen mozdulattal sodorta le a sapkájáról a bogyókat. „Mi lehet ez? – gondolta. – Talán valamelyik növény hullajtja még a magvait.” Aztán továbbhaladt a parton, bicegő lépései egyenletes kis köröket írtak a nedves föld felé.

A gyerekek nem elégedtek meg ennyivel. Vonzotta őket a Sánta Hölgy figurája, mindig kiültek a Loreley-park magasába, és várták.

– Ássunk neki gödröt – mondták. – Csak egy kis gödröt, éppen itt a Loreley alatt. – Nagy nevetéssel készültek a gazságra. Kis gyereklapáttal lyukat piszkáltak a földbe, azt vastagon befedték újságpapírral, és földet szórtak rá. Nem látszott semmi. Ők fölhúzódtak a mellvédre, és várták, hogy jön a Sánta Hölgy. Nagy messziről föl is tűnt imbolygó alakja, egy biccenés, egy lépés, egy biccenés, egy lépés. Kiflit tartott a jobb kezében, azt majszolta. Néha átnézett a túlsó partra, közeledett.

– Most figyeld majd. Mekkorát puffan! – röhögtek a fiúk. A Sánta Hölgy közeledett. Lassú léptekkel jött a gödör felé. Majszolta a kiflit. A gödör előtt megállt. Átnézett a túlsó partra, kicsit lejjebb ment a vízhez. Aztán folytatta az útját.

– Nézd! Kikerülte! – ordítottak a gyerekek. – Végig föl kell ásni a partot! – Neki is álltak, és jó hosszan ástak egy kis árkot, ugyanígy lefedték újságpapírral, gallyakkal és földdel. – Ne féljetek, most nem tudja kikerülni!

Megint fölmásztak a kis park mellvédjére, és várták, hogy jön. Jött. Messziről imbolygott az alakja, egyik kezében kis kiflivéget tartott. Egyet biccent, egyet lépett. Közeledett. Elért az árokig, megállt. Aztán hirtelen a park felé vette az útját, a kis lépcsőkön fölbaktatott. A gyerekek fölmásztak a fára, a Sánta Hölgy meg leült az egyik padra, ette a kiflijét, és nézte a szürke vizet. A késő őszi nap kisütött, levette zöld sapkáját, haját igazgatta, kicsit sütkérezett, elfordult a túlsó part felé. Az egyik gyerek egy nagy bottal elhalászta a sapkáját, a zöld sapka imbolygott, imbolygott a bot végén, aztán eltűnt a fenti ágak zegzugában. A Sánta Hölgy soká nézte a vizet, aztán fölállt, és ment tovább, bicegett a kedves napsütésben. A gyerekek fejükre húzták a zöld sapkát, egymás kezéből kapkodták, behasították, egészen elcincálták. Nagy nevetés töltötte be a parkot.

Másnap is várták a Sánta Hölgyet. Telt az idő, a Sánta Hölgy nem jött. A gyerekek tanakodtak, aztán elindultak arra, ahonnan a Sánta Hölgy előbukkant naponta. Kis mellékutcába értek, bekukucskáltak az ablakokon, nem találták. Aztán az egyik nagyon pici ablakba benéztek, és meglátták a Sánta Hölgyet. Egyedül ült a szobában a félhomályban. Kis keze a karosszék támláján nyugodott, a tűzhelyen csöpp lábosban leves főtt. A gyerekek elkedvetlenedtek. Összedugták a fejüket, tanakodtak.

Karácsony délutánján megint elmentek a házhoz, kukucskáltak. A Sánta Hölgy egyedül bicegett a kis szobában, a tűzhelyre egy kis lábost tett, s egy nagyon pirinyó karácsonyfát díszített magának. Nem volt rajta csak két szaloncukor meg egy gyertya.

A gyerekek becsöngettek hozzá. Nagy sokára jött elő, halk bicegéssel.

– Néni, kérem – mondta az egyik fiú, kezében tartva az új zöld sapkát, amit az egyik lány kötött azóta. – Találtuk ezt…

– Nem tudjuk, nem a nénié-e? Ilyen zöld sapka… – ügyetlenkedtek a gyerekek.

– Nézd! Az én sapkám! Hol találtátok meg?

– A parkban.

– Igen. Biztos ottfelejtettem. Jaj, de rendes gyerekek vagytok! Gyertek be… Nem is tudom, nem is tudom – bicegett ide-oda –, mit adjak nektek? Itt van ez a két szaloncukor… – leakasztotta a cukrot, odaadta. – Majd, ha megint jöttök, veszek többet. De nekem nem kell. Majd gyertek megint.

A gyerekek szabadkoztak, aztán elmentek a sötétbe.

Másnap újra indult a Sánta hölgy, s ahogy becsukta az ajtót, látja, hogy az ablakpárkányon vékony papírba csomagolva egy óriáskifli fekszik. Nagyon megörült neki. Kezébe vette, és majszolni kezdte. Fölbukkant a víz mellett, imbolygó járással jött. Kezében egy hatalmas kiflivel, új zöld sapkával a fején.

És minden vasárnap talált a párkányon egy nagy kiflit. Ünnep volt, büszke léptekkel bicegett a partra, majszolta a kiflit, zöld sapkája világított a parton. A jó emberekre gondolt, akik miatt még érdemes élni.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

kerti tervem

 

Mindenkinek van olyan napja teljesen be van táblázva dolgokkal ,na így volt nálam is tegnap,

elterveztem hogy nem volt annyira fagy gondolatom szerint, de azért meg állapítottam fagyos,

menyire fagyos talaj mert akkor nem végzetem volna kertészeti dolgot kint ha fagyos lett ,

volna ,úgy állapítottam meg lehet ez miatt kinevet jó pár ember ilyenkor dolgozok januárba,

kint kertbe ,de úgy voltam vele ilyenekkel ,nem foglalkozok mint gondol másik ember,

rólam hogy én ilyenkor dolgozok kint kertbe január végén ,nem törtem ilyennel szóltak volna,

hidegen hagyott volna ,de hogy nem szóltak meg állapítottam spaklival hogy menyire van,

fagyos talaj ,nem találtam annak meg is néztem ásóval is tudok dolgozni kint kertbe ,de,

nem volt fagy ásni kezdetem ,muszáj el végeznem még ilyenkor kerti munkát ,egy ,

magam van ere dologra is szüleim ,csak adják dolgokat mit kéne végezni el többi én,

dolgom .egyik szülő ha itthon is van bent szeret lenni tévé előtt ,mert ő csak azt érdekli .meg,

ő neki más terve volt kertel ,de az őt lett sajnos csökönyös fejemmel ,nem egyeztem ,

bele, ő neki az volt terve kertel hogy hagy menjen végig fűnyíró kerten végig, és kevesebb,

dolgunk ,de ez nekem mint volt kertészeti segítő ez őt lett nem tetszett ,azért gondolatom,

úgy mondtam másik szőlőmnek én ebe tervbe ,nem egyezek bele ,hidd-el jó lesz őt lettem,

hogy évente meg dolgozzuk kertet ,jó fog lenni az termény bele ültetünk majd fel dolgozzuk.

Képzeljék el megint nekem volt igazam .jó kerti munka .amit ember bele ültet ,és tudja,

hogy azt fogyasztani akarja el ültetettje majd amikor meg van művelve kert ki kel látja,

értelmét ,érdemes volt meg művelni keret .van benne hasznuk .bújik ki földből termés amit,

el ültetünk .mondja szülő nekem igazad van művelni kel évente kertet .nagy áram emelések ,

is dolgoznak emberek pénztárcába mit tudunk meg venni ebe ,kis pénzből ,gyereknek ,és,

magunknak milyen termést pesti embereke ,azon töri fejét milyen termést vegyen asztalra,

kel embernek ,de fejébe ,az is van el kéne olyan menük ahol van kert meg műveljük rendbe,

idő igényes munka ,de zsebe marad,az összeg ami termény ára lenne .naponta változnak ,

árak ,nekünk kertünk van abba egyszer fektetünk bele meg vegyük terményt .amikor ki,

bújik termény máris hálás ember ,érdemes volt annyi időt bele fektetni kertbe .ezért,

vagyok úgy hogy rendbe kevés időm mert mindig rohanók ,de kertbe is szánok,

időt hogy meg műveljem ,hogy legyen haszon belőle ,vissza térek pesti illetőre,

nagyon soktól hallom azt vidékre költöznék ahol kert van tudom művelni kertet,,

jó gyümölcsért amit el ültetettem kertbe .sok ember így gondolkozik inkább műveli,

kertjét jó termést egyen otthon .azért vagyok én is úgy művelem kertet itthon kis,

időbe ami belefér ,tudom hogy meg lesz haszon .tény hogy rengeteg fű-van benne,

ki gazolom ,és meg trágyázom kertet tudom meg lesz terményem kertbe érdemes,

volt evvel dolgozni kis időmbe.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

nagy munka kedv

 

Nagyon dolgos kedvel fejezetükbe hétvégét ezen héten mindenki javából éget munka

keze alatt ,mai nap én úgy ébredtem fel tervezetem dolgokat mit fogok én is tenni mai

nap elgondoltam hogy foglalkozás után majd nekem égjen munka kezem alatt mart

én is elvagyok maradva dolgokkal kerti dolgaimmal és azt akartam elővenni sorba

mert nem volt annyi fagy hogy nem tudtam volna kerti dolgaimat el végezni volna

bejött volna kemény fagy ,de hogy nem volt annyira fagy földbe amikor haza mentem

foglalkozás után neki álltam kertészkedni kint ,de erről holnap fogok bővebben írni ma

vissza térek foglalkozáshoz kinek menyire éget keze alatt munka ,mai foglalkozáson,

pontosan érkeztem meg foglalkozásra kinyitni termet közbe folyamatosan érkezik mindenki

aki el jött foglalkozásra mai nap .ép be jöttem máris neki álltam tea el készítéséhez ,mert

közepes edénybe kel főznünk teát mert mindenki sokat isik .Bagó Zoli annyira bele

húzott mai-nap szövésbe ,hogy ebe 2órába itt szokott leni köztünk hasznosan elötölte

időt ez alatt elkészült neki első szőnyege amit haza vitt magával foglalkozás után ,és meg

mutatja otthon hogy néz-ki .közbe annyira tervezetem dolgot agyamba hogy én voltam

pénteken Judittal velük ifjoncokkal ,azt gondoltam ki hogy ma konyhai területére olyat

hívókba segíteni aki csak eddig bent ült gyakorolt és szőtt kicsit ,de hogy otthon is sző

rá ér az Edinát bele vontam konyhai szolgálatra ,de nem volt nagy kedve hozzá ő írást

szeret gyakorolni ,de én ,meg pedagógus Judittal meg beszéltem ki hívom Edinát konyhába

segíteni .olyat fogunk el készíteni mai foglalkozáson amit mindenki szeret és nagyon kőnyű

az meleg szendvics .amikor meg tudtam ez lesz megint jó kifogtam ezt dolgot könnyű el

készíteni ,de van aki vastagon kéri ez meg kicsit több igényt kel rá fordítani úgy legyen

elkészítve ő szereti mindenki kedvébe járunk több igényes munka nem zavar mindet meg

oldok kedvébe járok mindenkinek ,azért vagyok itt velük egymáson segítsünk .közebe

folyt kint bent dolgok bent tomi be fejezete szövést ,mai nap ő otthon sző haza vihetett

szövő keret azért tudta ilyen hamar befejezni .nagyon sok szőnyeg el készült azok el

is adtuk ,meg készülnek még meg is lehet vásárolni ,Lenke anyukájától ,ő tőle elég sokat

el adott .konyhába nekem Edina adogatta kenyeret Lacinak ,Zsanettnak nekem folyamatosan

kentük kenyeret amíg el nem fogyott ez is nagyon finomra sikerült el is fogyott .közbe

bent új fel vetés kezdtek neki mert Dávidnak nincsen szőnyege otthon azért vetünk fel

újat ,de Tamásnak vetetünk fel ő otthon szőni fog .Lenke elég szépen halad sző-vésel

délig folytatta .Dávid szőnyegébe bele kezdet ő de hamar meg unta így Erzsike folytatta.

Nagyon jó volt hangulat ma egész délig amikor mentünk haza holnap megint nem

tudunk össze jönni meg beszélni dolgokat mindenkinek dolga van otthon. Hétfői

foglalkozáson görödi levest készítenek nekem meg dolgozni kel itthon olyan lesz

szerdán amit farsangkor illik fánkot azt receptet még lekel vennem több fajta fánk.

Egy volt tavalyi az lesz valamikor lehet most más lesz.

hozzávalók / 4 adag

  • 1 bagett

  • 250 g darált hús

  • 180 g stracchino (vagy bármilyen natúr krémsajt)

  • bors

  • 5 levél friss bazsalikom (ha nincs, tegyünk

bele zöldségzöldet) A darált húst sózzuk, borsozzuk meg, majd keverjük bele az apróra vágott bazsalikomleveleket.

  1. Keverjük hozzá a krémsajtot.

  2. Szeleteljük a bagettet kb. 1 cm vastagra, majd adagoljuk rá a húsos sajtot.

  3. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük.

  4. 180 fokos előmelegített sütőben kb. 15 percig süssük.

  1. A darált húst sózzuk, borsozzuk meg, majd keverjük bele az apróra vágott bazsalikomleveleket.

  2. Keverjük hozzá a krémsajtot.

  3. Szeleteljük a bagettet kb. 1 cm vastagra, majd adagoljuk rá a húsos sajtot.

  4. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük.

  5. 180 fokos előmelegített sütőben kb. 15 percig süssük.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen

Bagó  Zoli  szőnyege
Bagó Zoli szőnyege
Edina  konyhában segít
Edina konyhában segít
Edina,Zsanett  segítkezik
Edina,Zsanett segítkezik
Tomi  szőnyege
Tomi szőnyege
tomi  szőnyege
tomi szőnyege

ébresétek fel világot3rész

A mai kultúra sokkal gazdagabb, és sokkal több benne a konfliktus, mint amelyikben egykor mi éltünk, évekkel ezelőtt. A mi kultúránk egyszerűbb és rendezettebb volt. Ma az inkulturáció másfajta hozzáállást kíván tőlünk. Így például: nem lehet úgy problémákat megoldani, hogy ezt vagy azt megtiltunk. Kitartó párbeszédre, a nézetek türelmes ütköztetésére van szükség. A problémák elkerülése végett bizonyos növendékházakban a fiatalok összeszorított fogakkal igyekeznek minden nagyobb hibát elkerülni, betartani a regulát állandó mosolygás közepette, hogy egy napon végre hallhassák: »Jól van, letelt a képzési időd.« Ez képmutatás – a klerikalizmus gyümölcse – az egyik legszörnyűbb rossz, ami létezhet. E nyáron mondtam már a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) püspökeinek Rio de Janeiróban: le kell győzni ezt a klerikalizmusra való irányultságot mind a szerzetesi növendékházakban, mind a szemináriumokban. Összefoglalom egy tanácsban, melyet egykor fiatalként kaptam: »Ha előre akarsz jutni, gondolkodj világosan, és beszélj homályosan.« Világos felszólítás volt a képmutatásra. Ezt minden áron el kell kerülni.” Rióban ugyanis Ferenc pápa a klerikalizmust jelölte meg azon egyik oknak, amely felelőssé tehető, amiért Isten népében az „érettség és a keresztény szabadság hiánya” figyelhető meg. (10)

Aztán: „Ha egy szeminárium túl nagy, akkor kisebb közösségekre kell bontani, külön növendéknevelőkkel, hogy tényleg kísérni tudják az embereket. A vezető és a vezetett közötti párbeszédnek komolynak, félelemmentesnek, őszintének kell lennie. Figyelembe kell venni azt is, hogy a képzési időszakban lévő mai fiatalok nyelvezete eltér a korábbiakétól: korszakváltást élünk át. A képzés kézműves és nem rendőri munkát jelent. A szívet kell alakítanunk. Különben kis szörnyetegeket képzünk. És aztán ezek a kis szörnyek nevelik Isten népét. Na ez az, amitől igazán libabőrös leszek!”

A  ezután azt is hangsúlyozta, hogy a képzésnek nem csupán a személyes növekedésre kell irányulnia, hanem mindig szem előtt kell tartani a képzés végső perspektíváját is, vagyis Isten népét. Amikor embereket készítünk fel, akkor azokra kell gondolnunk, akikhez küldetésük szól: „Szüntelenül a hívőkre, Isten hívő népére kell gondolni. Úgy kell az embereknek képzést nyújtani, hogy tanúi legyenek Jézus feltámadásának. A növendéknevelőnek arra kell gondolnia, hogy a képzésben lévő személynek az lesz a feladata, hogy törődjön Isten népével. Mindig Isten népében, azon belül kell gondolkodni. Gondoljunk csak azokra a szerzetesekre, akiknek a szíve olyan savanyú, mint az ecet: ők nem valók arra, hogy Isten népét vezessék. Tehát nem ügyintézőket, vállalatvezetőket kell képeznünk, hanem atyákat, testvéreket, útitársakat.”

Ferenc pápa végezetül egy további veszélyre is fel kívánta hívni a figyelmet: „ha egy fiatalt felszólítanak arra, hogy hagyja el a szerzetes intézményt a képzés során felmerült komoly problémák miatt, s azután őt felveszik egy szemináriumba, ez egy másik súlyos probléma. Nem olyan emberekről beszélek, akik elismerik bűnösségüket: mindnyájan bűnösök vagyunk, de nem vagyunk mindnyájan romlottak. A bűnösöket fogadjuk el, a romlottakat azonban ne.” És itt a pápa felidézte XVI. Benedek nagy eltökéltségét a visszaélésekkel szembeni fellépésre: „szolgáljon példaként számunkra, hogy a személyre szabott képzést komolyan felvállaljuk, miközben állandóan szem előtt tartjuk Isten népét.”

érdekeség életembe

 

Kicsit hét elején össze jöttek dolgaim amit nem lehet halasztgatni ,mert egy olyan dolog,

sajnos azért kértem fel Boda Marika nénit hogy segítsen pedagógus Juditnak most szerdán,

nekem sajnos orvoshoz kelet mennem vissza ellenőrzésre tavaly ami történt velem tegnapra,

derült ki mi okozta akkori rosszul létemet elmondta orvos azt rosszul létet sajnos régi,

gyógyszere okozta mert nem táplált akkora vérszintet agyába ,azért volt akkori rosszul,

létem mondta amit pár hónapja be állítottuk magának ,az elérte vérszintet ami kel magának,

és nem lesznek elvileg rosszul léteim,de ez számomra hihetetlen volt ilyen fel fordulsz,

tett éltembe egy pár emberkével beszélgetem erről ügyről mindenki meg volt lepődve,

ilyet még nem halott volna ekkora fel fordulást csinált nálam a gyógyszer . Örültek hogy,

minden rendbe van már nálam dolgok ,de vigyázzak magamra .amíg intéztem dolgomat ,

tegnap bent azért folyt foglalkozás elején ott is voltam de el mentem intézni ügyemet,

többiek ahogy jöttek beszélgetünk jót .hogy együtt volt 2pedagógus ,meg én is ott voltam,

darabig meg beszélgettük farsangi dolgokat időpont nincs le tisztázva mikor lesz ,de én,

böngésztem internet találtam dolgokat ami farsangi mulatságunkat szebbé teszi el gondoltam,

teszek ebe ünnepségbe kicsi ügyességi játékot ,de ezt meg tárgyaltam telefonon pedagógus ,

Judittal hozd be szerdai foglalkozásra ,és meg nézzük Boda Marika és én be vittem tegnap,

át néztük 3man ők mint pedagógusok ,én mint segítőjük neki döntés jött amikor átnézték,

ügyességi játékot nagyon tetszett neki őt lettem ,és mondtak jók játékok ők ismerték ezeket,

játékokat rég ,most annyi dolgunk lesz gyakorlunk játékra .folytatták szövést akinek meg,

volt kezdve Edina folytatta írás gyakorlást Bagó Zoli folytatta szövését mondta bent volt,

hogy interneten látták szőnyegét amit készít mondta egyik szülő ez jó én gyerekem is,

fönt van hogy milyen ügyes. Közbe neki álltak gyümölcs saláta el készítésében én például,

nem is szeretem gyümölcsöt kis korom óta így nem is kértem belőle ,de nagyon finomra,

sikerült el is fogyott .Lacika játszott még manó élő világon .de folyamatosan mondta ,

nekem ez Sék rossz javítsam meg ,de hogy időm nagyon kevés ,de időt szakítók-rá,

és meg fogom javítani .és azon napon ki derült hogy leverő villa ami egyik ifjoncnál,

van nem Zoli apukája csinálta annak ifjoncnak mert nem úgy néz-ki leverő villa,

annak ifjoncnak . Amit Zoli apukája csinált nekünk ,mert jó anyagból készül .

délbe mentek haza .holnap én meg Judit lesz foglalkozást tartani én segítek neki.

hozzávalók / 4 adag

1 konzerv barack

görögdinnye ízlés szerint

nektarin ízlés szerint

A konzerv barack levét egy nagyobb üvegtálba öntjük.

A barackot, a dinnyét, a nektarint feszeleteljük, és a barackléhez öntjük.

Összekeverjük, lehűtjük.

Kérem, adója 1 %-ával támogassa alapítványunkat!

Az adományozó szelvényre ezt írja:

Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18711516-1-13 előre köszönik szépen