sérült gyermek nem "káresemény"

Az Osztrák Világi Katolikusok Tanácsa tiltakozását fejezte ki a Legfelsőbb Bíróság ítélete miatt, amelyben az jóváhagyott egy fogyatékos gyermekért megítélt kártérítést. Az ítéletet azzal indokolták, hogy az orvosok nem vették észre a rendellenességet, és nem figyelmeztették a szülőket a gyermek várható betegségére.

A tanács határozati javaslatában jogi, politikai és anyagi intézkedéseket követel a fogyatékkal élők jogainak védelmében, nem pedig “kártérítést”. Arra figyelmeztetnek, hogy egy sérült gyermek soha nem lehet “káresemény”.

A fogyatékos, beteg gyermekeknek káreseményként való kezelése ellen az Osztrák Püspöki Konferencia is tiltakozott legutóbbi ülése alkalmával.

Párbeszéd a szeretetről

Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? – kérdeztem
egyszer anyát.
– Magról vetik – nevetett rám.
– És honnan szerzik hozzá a magot?
– Nem kell azt vetni, szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában, minden ölelésben.
– Öntözni nem is kell?
– Dehogynem. Jó szóval.
– Nem könnyel?
– Ments ég. A könny sós, és a só kimarja a kis szeretetpalánta
hajtásait.
– Hát palántázni kell a szeretetet?
– Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha nem terem szeretet, kihűl a föld.
– Úgy érted, hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt semmi se?
– Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek, és emberként gondolkodom.
– Elsősorban mi hát a szeretet?
– Biztonság. Ha szeretnek és szeretsz, mindig van szövetségesed.
– És mi a szeretet másodsorban?
– Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet a válladra rakott.
– Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem.
– Az élet már ilyen.
– Mégis érdemes szeretni?
– Csak azt érdemes.

Ma tovább pihentem, mert rossz idő volt, délután meg temetés volt.

Ma felkeltem sokkot időbe, de még nyújtózkodtam az ágyamba meg riadtam.

Ránéztem, telefonomra akkor mutatta, hogy reggel háromnegyed 6van picit.

Tovább nyújtózkodtam ágyamba. Akkor fel ültem gyorsan, mert majd elkésztem.

Mondja, anyám nyugodtan aludj, tovább, mert esik eső akkor nem sokttam, ilyen,

Kor, reggel biciklizni. Így reggel 7ora után keltem fel ágyamból, megittam maradék,

Kávémat akkor, magamhoz, tértem elpakoltam ágy neműmet utána lemenet egy kicsit.

Internet helységbe ott elolvastam, elektronikus leveleimet onnan 9ora után fel, jöttem.

Mert volt dolgom itthon. Délbe meg ebédeltem pihentem, egy kicsit utána elkellet, meni.

Itthonról délután, mert temetés volt itthon, sokan voltak, mert asztalos munkát végzet.

Sokkhelyen, főleg turai templomba is készítettet asztalos, munkát túraiak sokan.

Vetek részt szertartáson. Elbúcsúztak el kisérték az utolsó útjára a szertartásnak délután

Háromnegyed 5kor volt vége haza mentem piheni utána templomba menetem ott volt.

Gyászmise 7kor érte evvel versel, kívánok őszinte részvétemet mindannyi UK

Nevébe, akit elvesítik szeretteit

,, VISZONTLÁTÁSRA -MONDOM ÉS MEGYEK,

ROBOGNAK VONATOK ÉS ÉLETEK,

S BENNEM LEGBELÜL VALAMI REMEG,

MERT NEM TUDOM, SOHASEM TUDHATOM,

SZORITHATOM -E AZT, KEZET, AMIT ELENGEDEK.

VISZONTLÁTÁSRA – MONDOM MÉGIS, MÉGIS,

VISZONTLÁTÁSRA HOLNAP,

HA NEM HOLNAP, HÁT HOLNAPUTÁN,

VAGY, HA AKKOR SEM, HÁT AZUTÁN,

VAGY HA NEM, HÁT EZER ÉV MÚLVA.

VISZONTLÁTÁSRA a FÜLDNEK PORÁBAN,

V ISZONTLÁTÁSRA AZ ÉGI SUGARÁBAN,

VISZONTLÁTÁSRA a HOLDNAK UDVARÁN,

VAGY A TEJÚT VALAMELY CSILAGÁN.”

Kiút a hűtlenségből 2.

Ebben a fázisban rendkívül fontos felmérni, milyen állapotban volt a házasságunk a baj bekövetkezte előtt, mennyire tudtuk átadni magunkat a párunkkal való barátságnak, szerelemnek, testi szerelemnek és intimitásnak. Ebben a fázisban érdemes átgondolni, hogy is állunk az önátadással, bizalommal, önzéssel, haraggal, valamint a szülői örökséggel.

Ebben a stádiumban azok a férfiak mutatják a legtöbb ellenállást, akik azért váltak hűtlenné, mert nem tudtak bízni saját férfiasságukban – ami pedig a férfi és apja közötti gyenge köteléknek lehet következménye. Ezek a férfiak hajlamosak rá, hogy az apával való kapcsolat miatti haragjukat és keserűségüket a feleségük ellen fordítsák.

Gondok adódnak azoknál a nőknél is, akik hajlamosak az uralkodó, elnyomó típusú viselkedésre, és nem képesek tisztelni férjüket – ennek az eredetét szintén az apával való meghitt gyermekkori kapcsolat hiányában találjuk meg. Az ilyen feleségek az apának szánt haragjukat fordítják a férjük ellen .

A harmadik súlyos probléma, amely a hűtlenségek hátterében állhat, az a vigasztaló szülői szeretet hiánya miatt érzett magányosság. A házastársi szeretetnek nagy ereje van, és vigasztaló is tud lenni, de mégsem tudja begyógyítani a gyermekkori, illetve kamaszkori magány sebeit. A gyermekkori magány veszi rá az embert veszélyes lépésekre, melyekkel öntudatlanul az intenzív fájdalom elől próbál menekülni. Ilyen menekülőutak például:

– megpróbálja megtalálni régi szerelmeit az interneten
– rengeteg időt tölt facebookon
– drogfogyasztás vagy alkoholizmus .
– túl sok időt tölt az otthonától távol, szórakozással — mert a gyerekkori otthonhoz a boldogtalanság érzése tapad

És végül az önzés, a házastársi szeretet legnagyobb ellensége, a félrelépéseknek is az egyik legfontosabb mozgatórugója.

Tegnap teaház és szeretet, ahol az uralkodik

Tegnap idő felkeltem, picikével tudtam tovább lustálkodni, mert apám elment,

Dolgozni előbb, ö főzte le kávét reggel korán lefőzte hajnali fél4kor utána, tv.

Néz közbe, amíg lejön kávéja, utána 4ora után elment, dolgozni, én meg Utána.

Keltem fel 5: 20de 10perc múlva mentem be anyámék szobájába meginni reggeli.

Kávémat utána elmenetem biciklizni hamar meg, is jártam, mert 3negyed 7kor, már.

Itthon voltam gyorsan, fel szaladtam pékségbe, nem volt sok kenyerünk azért mentem.

Fel megvetem, haza jöttem elmentem fürödni, mert 8ora után, közösségbe kelet mennem.
l
9orakor reggel, segítetem azokon, aki állást kereset és Interneten keresztül én, fel,

Regisztráltam ott pár nap múlva kiértesítik, van e helye munka körébe, amit kiválasztott.

Magának ott fél12kor, végeztem, utána teaházba, ültembe megittam teát, el kellet búcsúzni.

Egy nagyon, kedves volt mindenkihez mindenkit, nagyon szeretet. Ebe közösségbe csak

Szeretet ural kódot. Evvel, gondolattal zárom ezt, napot.

Ma jól látjuk, hogy népünk felemelkedésének, útja a főparancsban adva, van, ahogy, a.

Zsoltárossal imádkozzuk: Az Úr végezése igaz, megvidámítja a szívet, az Úr.

Parancsa, világos, fényt nyújt a szemeknek,

Csak akkor tudunk felemelkedni erkölcsi elesettségünkből, ha szívünk mélyén meghalljuk.

Krisztus szavát, és az örök élet titkát megismerve, egymás szeretetére tamáskodva,

Igyekszünk, élni. Látni, hallani az elesettet, felsegíteni, vele közösséget, vállalni – ez Isten

Szava. Aki meghallja és cselekszik ,az Krisztus szeretetét is, megkapja is, megkapja .

És az Istenember szeretete, minden akadályt legyőz, még azt is, ha az elesett, aki ránk.

Szorul ellenségünk A szeretet az örök életet szerezni meg ,mert a szeretet maga Krisztus,

Aki mindenkit elér és összetart.

Életige

Ezzel a rövid példabeszéddel Jézus igencsak megmozgatta hallgatósága fantáziáját. Mindenki tisztában volt az igazgyöngy értékével, mely az arannyal a legértékesebb kincsnek számított akkoriban.
Ráadásul az Írás úgy beszél a bölcsességről, azaz Isten ismeretéről, mint olyan értékről, amivel még a „fölbecsülhetetlen drágakövet sem lehet egy sorba állítani”.

A példabeszéd egy kivételes, meglepő és váratlan eseményt mond el a kereskedőről, aki – talán egy bazárban – megpillantott egy drágakövet. Óriási értéke pusztán az ő szakértő szemével volt felmérhető. Számolgatni kezdett és látta, mekkora haszonhoz juthat. Úgy döntött, eladja mindenét és megveszi. Ki ne tett volna ugyanígy a helyében?
A példabeszéd legmélyebb mondanivalója, hogy egyedülálló lehetőségünket, a találkozást Jézussal, vagyis a köztünk levő Isten országával – ez az igazgyöngy! – ne szalasszuk el: minden energiánk, és amink csak van, mind erre irányuljon!

„A mennyek országa hasonlít a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöt keresett. Amikor egy nagyon értékeset talált, fogta magát, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette.”

A tanítványok nem először érzik, hogy radikális döntést kell hozniuk, ha követni akarják Jézust, mindenről le kell mondaniuk: a legértékesebb javaikról, mint a családi kötelékek, az anyagi biztonság, a megalapozott jövő.
Jézus kérése mégsem képtelenség és nem indokolatlan.
A „minden” helyett, amit elveszítünk, egy olyan „mindent” találunk, amely értékében semmihez sem hasonlítható. Amikor Jézus kér valamit, mindannyiszor megígéri, hogy túlcsorduló mértékben fizeti vissza, és sokat, még többet fog adni.
Ezzel a példabeszéddel biztosít bennünket, hogy olyan kincs lesz a kezünkben, amely örökre gazdagítani fog.

S ha néha elhibázott lépésnek tűnik is otthagyni a biztosat a bizonytalanért, már meglevő javainkat a csupán megígértek fejében, gondoljunk az említett kereskedőre: ő tudja, mennyire értékes az a drágakő, és bizakodva várja a napot, amikor majd hasznot húz belőle.
Ugyanígy, aki követni akarja Jézust, az tudja, és a hit szemével látja, milyen végtelen nyereség lesz osztozni vele Isten Országának örökségében, mert mindent elhagyott érte legalább lelki értelemben.
Isten minden ember életében ad egy ilyen alkalmat, hogy megragadhassuk a lehetőséget.

„A mennyek országa hasonlít a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöt keresett. Amikor egy nagyon értékeset talált, fogta magát, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette.”

Ez az ige meghívás konkrétan, hogy tegyük félre bálványainkat, amelyek elfoglalhatják szívünkben Isten helyét: a karriert, a házasságot, a tanulmányokat, a szép lakást, a munkát, a sportot, a szórakozást…
Meghívás arra, hogy Istent tegyük az első helyre; hogy Ő legyen minden gondolatunk és érzésünk csúcsa. Az életben ugyanis mindennek feléje kell haladnia, és tőle kell kiindulnia.

Ha erre törekszünk, ha az Ő országát keressük, akkor ráadásként minden más megadatik nekünk – ígéri az evangélium . Ha Isten országáért elhagyunk mindent, megkapjuk a százszorost: száz házat, száz testvért, száz apát és anyát , mert az evangéliumnak van egy kifejezetten emberi vonatkozása is: Jézus Isten-ember, ezért a lelki táplálék mellett biztosítja számunkra a kenyeret, az otthont, a ruhát és a családot is.
Talán meg kellene tanulnunk a „kicsinyektől” nagyobb bizalommal nézni a gondviselő Atyára: Ő nem hagyja, hogy bármiben is hiányt szenvedjenek azok, akik szeretetből odaadják azt a keveset, amijük van.

Kongóban néhány fiatal művészi képeslapokat kezdett készíteni banánhéjból, és pár hónapra rá Németországban adták el. Kezdetben az összes bevételt megtartották (volt, aki ebből biztosította családja megélhetését), később viszont elhatározták, hogy jövedelmük 50%-át közösbe teszik. Ebből harmincöt munkanélküli fiatalnak tudtak segíteni.
Isten nagylelkűsége azonban felülmúlhatatlan: ketten közülük egy üzletben dolgoztak, és olyan feltűnő volt a tanúságtételük, hogy több kereskedő onnan kért segítséget, amikor alkalmazottra volt szüksége. Így tizenegy fiatal jutott állandó munkához

A szeretetre mindig szükség lesz

Az önkéntes munkának több évezredes múltja van. A történelmi egyházakat kezdetektől jellemezte a karitatív tevékenység. A szeretetszolgálat nagy egyénisége volt például Árpád-házi Szent Erzsébet, Assisi Szent Ferenc, Páli Szent Vince, Don Bosco, Szent János, Ward Mária. A keresztény jótékonyság és könyörületesség alapja a felebaráti szeretet. A keresztény rendek az idősek, betegek és árvák ellátásában, ápolásában vállaltak jelentős szerepet. A XX. századig az egyház karitatív tevékenysége, a civil önkéntesek segítő munkája jelentette az elesettekről, rászorulókról való gondoskodást.

1927-ben az egyház által bevezetett segítési rendszer volt hazánkban az Egri Norma. Szegénygondozó nővérek az egyház és az önkormányzat szociális szakmai együttműködésének szép és szakszerű példáját adták. Abban, hogy nem teljesedhetett ki országosan, mint Magyar Norma, a II. világháború játszott szerepet. Az Egri Norma és az ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) máig a szociális szakmai és önkéntes munka csúcsteljesítménye, melyet meg kellene valósítani. Éppúgy tanulmányozásra érdemes, mint a KALOT, a KALÁSZ, az EMSZO és a hivatásszervezetek gazdag hagyománya is, különösen napjainkban. (A témáról szóló, nemrégiben újra kiadott, Félbemaradt reformkor című kötetet sok szakszervezeti, civil és politikai vezetőnek el kellene olvasnia.)

A szocializmus felszámolta a civil társadalmat. A totalitárius állam a lelkeket is gyarmatosítani akarta. A szocialista brigádok groteszk világa mellett csak a Magyar Vöröskereszt szervezésében végeztek önkéntes munkát.

Az 1980-as évektől azután jelentkezett a SZETA, majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, és 1990-től a Magyar Karitász is.

A rendszerváltás után ismét működtek a civil, nonprofit alapítványok és egyesületek. A legutóbbi KSH-felmérés szerint a nonprofit szervezetek száma 2003-ban 53 ezer volt. Ennek kb. 20 százaléka a szociális szakterületen tevékenykedik (az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szabadidő, az életmód és a környezetügy mellett), főként az idősgondozásban, a gyermekvédelemben és a hajléktalangondozásban, valamint a szenvedélybetegek ellátásában.

Összességében erősödött a segítő tevékenységet folytató világi szervezetek szolgáltató jellege, javultak gazdálkodási mutatóik, bevételeik folyó áron elérték a 731 milliárd forintot, de jól érzékelhető, hogy ez a nagyobb szervezetekbe koncentrálódott, hiszen 48 százalékukban az éves bevétel 500 ezer forintnál kevesebb volt.

2003-ban 400 ezer fő végzett Magyarországon önkéntes segítő munkát. Az általuk teljesített 34 millió munkaóra körülbelül 16 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg. Az önkéntes segítők által végzett munka értéke meghaladta a 24 milliárd forintot.

A magyarországi egyházi karitatív tevékenység a szolidaritásra épül. Az intézményrendszer kiteljesedését és működését veszélyezteti, hogy a regionális és kistérségi rendszerbe kényszerített önkormányzati intézmények összevonása mellett az állam egyre inkább ki akar vonulni a szociális és egészségügyi támogatásból, de ezzel egyidejűleg az egyházak széles körű karitatív tevékenységét sem kívánja támogatni. Sőt, alkotmányellenesen csökkenti az egyházi oktatási és szociális intézmények költségvetési támogatását. Mindezt a szociáldemokrácia nevében… Pedig az ide juttatott forrás garantáltan, céljainak megfelelően hasznosul(na).

Az önkéntes munka szabadon választott, mások javára végzett, anyagi érdektől mentes tevékenység. Az önkéntesség olyan humánerőforrás, mely növeli a bizalmat, az elköteleződést, közösséget teremt, segíti a generációk közötti szolidaritást, kivált állami és önkormányzati feladatokat, identitást teremt és segíti a társadalom integrációját, a szociális kohéziót.

A jövőben az önkéntesek és ezáltal a civil társadalom jelentősége nő az elembertelenedett globális világban. Hazánkban szerepük a demokrácia védelmét és kiteljesítésének reményét jelenti a mai pártokráciában.

A II. vatikáni zsinat így figyelmeztet: “Amikor a világon oly sokan éheznek, jusson eszünkbe az egyházatyák tanítása: adj annak, akit éhhalál fenyeget, ha nem adsz, gyilkosa vagy” (GS 69).

XVI. Benedek Deus caritas est kezdetű enciklikája a jóléti társadalom felelőssége mellett hangsúlyozza a karitász továbbra is fontos szerepét, és megfogalmazza a szociális szakma krédóját: “A szeretetre – a karitászra – mindig szükség lesz, még a legigazságosabb társadalomban is. Nincs olyan államrend, amely fölöslegessé tenné a szeretet szolgálatát. Aki a szeretetet meg akarja szüntetni, arra törekszik, hogy az embert mint embert szüntesse meg” – írja a Szentatya.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveleiben, iránymutatásaiban már sokszor figyelmeztetett, hogy a társadalom szegényebb rétegei hosszú évek óta egyre súlyosabb terheket hordoznak, és felszólítja a jó gazdasági és politikai helyzetben lévőket: az eddiginél sokkal nagyobb szolidaritást tanúsítsanak a szegények iránt.

Jussanak eszünkbe Jézus szavai: “Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40).

Ma egy kicsivel, sokkal több munka kertbe, számla befizetés.

Ma, idő felkeltem, lefőztem kávét, megittuk szüleimmel, kávét elpakoltam.

Kávés csészét, azután elmentem, meg mosakodni fel öltözni hétköznap Munkás.

Ruhába 6elött, párperccel útra keltem, hamar meg is jártam, mert fél 7után itthon.

Voltam be kapcsoltam tv ét belenéztem mi, van benne. Fél8kor kimentem kertbe.

Kapáltam fél10ig. elpakoltam szerszámokat, helyére bejöttem fel vettem sport, cipőt.

Elmentem itthonról. Délután fél2fele jöttem haza, megittam kávémat szüleimmel, köz-

Be megkaptam telefonszámlámat, lemenetem, befizetem. Nézem menyi üzenetet küldtem.

Látom, megint túlléptem határt, mert van1beteg ember, aki azt gondolja senki, nem szereti,

Meg nyugszik, újra kezdi, ma lefogom erről, butasokasról leállítom. Haza felé indultam,

Postáról, bementem egy kicsit internet helységbe meg néztem egy dolgot, és haza jöttem.

Bele pakoltam szemetet kukába, délután 5töl csak pihenek, tévézek, majd este lemegyek

Internetezni haza jövök fél9után este meg vacsorázok elmegyek aludni.

A legnagyobb bolond

Egy régi történet olyan királyról szól, aki a kor szokásának megfelelıen udvari bolondot tartott. Az ilyen bolondnak joga volt ahhoz, hogy megmondja az igazságot a királyoknak és a hercegeknek, még akkor is, ha az keserű volt. Ha ugyanis az igazság keserű volt, akkor egyszerően csak annyit fűztek hozzá: ,,Hiszen ő bolond!”
Egyszer a király olyan ezüst bolondpálcát adott bolondjának, amelynek végén arany harangocska hintázott. Majd ezt mondta:
– Az biztos, hogy te vagy a legnagyobb bolond, aki csak létezik a világon. De ha egyszer mégis találkozol olyan emberrel, aki még nálad is nagyobb bolond, add tovább neki ezt a pálcát.
A bolond éveken át hordozta magával a pálcát. Egy napon aztán megtudta, hogy haldoklik a király. Csendesen bement a betegszobába és így szólt:
– Király, hallom, nagy útra akarsz indulni.
– Nem akarok – válaszolt a király –, hanem kell!
– Bizonyára hamarosan visszatérsz.
– Nem. – sóhajtott a király – Abból az országból, ahová én utazom, nincs visszatérés.
– No, akkor viszont bizonyára régen előkészítetted az utazást. Remélem, gondoskodtál arról, hogy abban az országban, ahonnan nincs visszatérés, királyi módon fogadjanak.
A király a fejét rázta.
– Ezt elmulasztottam. Sosem volt időm arra, hogy előkészítsem ezt az utazást.
– Ó, akkor te valószínőleg nem tudtad, hogy majd egyszer el kell indulnod erre az útra!
– Már régóta tudtam. De, – mint mondtam – sosem volt időm, hogy megtegyem a helyes előkészületeket.
A bolond ekkor csendesen letette pálcáját a király ágyára és így szólt:
– Azt parancsoltad nekem, hogy annak adjam tovább ezt a pálcát, aki még nálam is nagyobb bolond. Király, fogd a pálcát! Te tudtad, hogy át kell menned az örökkévalóságba, és hogy onnan nincs visszatérés. Ennek ellenére nem törődtél azzal, hogy megnyíljanak neked az örök hajlékok.
Király, te vagy a legnagyobb bolond!

Vasárnap, pihenés mise hallgatás. Munka egy kicsit.

Ma, idő felkeltem, elmentem biciklizni, utána haza jöttem, reggel 7 fele.

Ledűltem, egy kicsit de nem aludtam el csak, nyújtózkodtam azt tettem.

Reggel 8ig. Számítógépeztem, fél10ig elmentem, fürdőbe meg mosakodni.

Elmentem, fel öltőzni elindultam templomba, ott részt vettem szent misén.

Meg hallgattam legvégén mise után, volt keresztelési meg beszélés azt is.

Kíváncsiságból meg hallgattam annak, délután fél1kor lett vége haza jöttem.

Átöltöztem kicsit kapáltam, kertbe meg fel, kötöztem szedret, munkát délután.

Fél3ig tetem, bejöttem utána meg, ebédeltem. Azután, anyám lefőzte kávát és,

Meg ittuk. Bementem szobába elolvastam tv be milyen hírek, van utána, ki ültem.

Gépemhez egy, kicsit. És délután fél5kor lementem beszélgetni az Interneten haza.

Jöttem 6orakor, leültem tévét nézni, estig beveszem, gyógyszert meg vacsorázok.

Elmentem tv nézni, aludni.

Pénteki, pakolás internetezés és pihenés

Pénteken, idő felkeltem, elmentem biciklizni, utána haza jöttem, reggel 7 fele.

Intéztem, utána itthoni dolgaimat, fél9 fele, lementem internet helységbe volt.

Valakivel megbeszélni, vallom. Interneten keretül, meg beszéltem, elhúzódott.

11oráig haza jöttem megint, csak benti dolgaimat, tudtam elvégezni nagyon.

Rossz idő volt. Elfáradtam ledőltem, egy kicsit fel ébredtem délután 1ora kor.

Meg ebédeltem, utána lefőztem, délutáni kávénkat, és megittuk, szüleimmel.

Elpakoltam, azt, sok könyvet, eltartott 4ig utána, számítógépeztem itthon fél,

5ig elmentem, fürdőszobába, meg mosakodni, fel ültőztem elindultam hétköz,

Napi misét meg hallgattam, utána beszélgetem valakivel Interneten haza, jöttem.

Meg néztem filmet elmentem lefeküdni aludni.

KI UT HÜTLENSZÉGBÖL

Házastársunk hűtlensége az egyik legsúlyosabb trauma életünk során. Ha minden sebünk ellenére képesek vagyunk rá, hogy feltárjuk és megértsük a hűtlenséghez vezető okokat, érzelmi, jellembeli, és lelki problémákat, akkor a gyógyulás útján járunk, akárhogy is alakul házasságunk sorsa

Van, aki szerint az érett szeretet akkor mutatkozik meg legjobban, mikor a szeretett személy meginog, megbotlik; amikor a hibái, bűnei nyilvánvalóvá válnak. Aki igazán szeret, nem vonja vissza ilyenkor sem a szeretetét, sőt, annál inkább, a másik hibáinak és vétkeinek teljes tudatában szeret, miközben, természetesen egyáltalán nem helyesli azokat.

A hűtlenség hátterében állhat:

— a magány, szomorúság
— az önzés, materializmus
— az erkölcsi elvek hiánya
— a bizalom hiánya
— a házastárs uralkodó természete, tiszteletlensége
— az egyensúly hiánya a házasságban, a barátság és a testi szerelem elhanyagolása
— a munka, a barátok/rokonok, a hobbi/sport, a gyerekek házastársunk elé helyezése
— harag, düh, s a vágy párunk megbüntetésére
— menekülésvágy a felelősség és nehézségek elől
— súlyos bizalmatlanság vagy aggódás
— telhetetlenség
— hűtlen szülő mintájának követése
— a házasság szentségének meg nem értése
— a származási családunkkal kapcsolatos szomorúság, bizalmatlanság vagy harag feldolgozatlansága
— a képtelenség arra, hogy beteljesülésként éljük át az apaságot/anyaságot, és hogy örömmel legyünk párunk és gyerekeink védelmezői
— a hit hiánya
— korábbi hűtlenség

A leggyakrabban elkövetett hibák azután, hogy a hűtlenség napvilágra került:

— ha ragaszkodunk az azonnali különköltözéshez
— ha képtelenek vagyunk a jót is látni vétkes házastársunkban
— ha nem vagyunk hajlandóak szembenézni saját, illetve párunk jellembeli fogyatékosságaival/gyengeségeivel
— ha kizárólag házastársunkat hibáztatjuk a hűtlenségért
— ha nem mérjük fel pontosan, mekkora is a hűtlenség mértéke
— ha nem is próbáljuk megérteni társunkat, és megbocsátani neki
— ha ragaszkodunk a váláshoz
— ha nem vagyunk hajlandóak szembenézni származási családjaink konfliktusaival, problémáival
— ha nem merjük rendre utasítani párunkat a hűtlenségért
— ha nem tudjuk többé szeretni a házasságot, mint hivatásunkat
— ha nem vagyunk hajlandóak szakember segítségét kérni

A hűtlenség áldozataként szenvedő fél súlyos stresszt él át, általában a trauma első hónapjában. Ennek leggyakoribb jelei:

— elszigetelődés-érzés
— irrealitás-érzés
— kábulat-érzés
— az áldozat nem képes felidézni a trauma részleteit
— szomorúság, kétségbeesés
— intenzív harag, dührohamok, gyűlölet, bosszúvágy
— súlyos félelmek
— súlyosan sérült önbecsülés

A gyógyulás négy szakasza

Az első feladat feltárni és megérteni a hűtlenség mértékét és okait. A második, hogy elhatározzuk: fel akarjuk dolgozni a feltárt problémákat. A harmadik lépés, hogy feloldjuk a konfliktusokat és a haragot, újra felépítjük a bizalmat. Az utolsó fázisban elfogadjuk az átélt traumát, és bízunk benne, hogy valami jó származik majd belőle.
Cikkünk folytatásában a négy gyógyulási szakaszt tárgyaljuk részletesen.

ha akor termést rendgyében

A teremtett világban törvények érvényesülnek, ezek a természeti törvények Isten gondolatai. A tudomány kutatja az igazságot, kutatja a törvényeket, kutatja Isten gondolatait. Ha felismerünk és kimondunk egy természeti törvényt, akkor mindig kimondunk két szót is. Kimondjuk azt, hogy “ha” és kimondjuk azt is, hogy “akkor”. Ha vízbe merül egy test, akkor annyit veszít a súlyából amennyi az általa kiszorított víz súlya, és így tovább.
A “ha” szó az okra, a feltétel rendszerre utal, az “akkor” szó pedig az okozatra. Az ok és az okozat törvénye a természetfeletti, erkölcsi világban is működik. Az erkölcsi világ; természetfeletti világ. Az erkölcsi világ természeti törvényeket, természeti erőket von szervezése alá. Ugyanazok a jó természeti törvények működnek egy baráti kézfogásban, mint egy gyűlöletteljes ütésben, csak hát más szervezés alatt. A teremtett világnak nem mindegy milyen hatalom szervezése alatt áll. Az egész természet sóhajtozva várja az Isten fiainak megjelenését.
„Ha …, akkor …” az erkölcsi világ rendjében
A mai evangélium erkölcsi törvénye így hangzik. Ha valaki magát felmagasztalja, akkor megalázzák, és ha valaki magát megalázza, akkor felmagasztalják. Jézus szelíd és alázatos szívű. El tudja fogadtatni magát és tanítását. Akik Őt befogadják azokban naggyá, imádandóvá válik. Ha valaki szelíd és alázatos szívű, akkor attól el tudjuk fogadni, ha hibáinkra figyelmeztet, annak esélye van rá, hogy jobb belátásra bírjon bennünket.
Tanulékony lélek
A meghívott asztaltársaság készségesen fogadja Jézus oktatását, amelyet másnak talán nem tudna megbocsátani. Jézustól el tudjuk fogadni, ha azt mondja; lehet, hogy vallásos vagy, de szomjazol az emberek elismerésére, jobban, mint az Isten elismerésére. Fel akarod magad magasztalni, bánt, ha nem te vagy a középpontban, ha háttérbe szorulsz. Nem bízol az Istenben, nem hagyod rá magad, hogy ő tegyen a helyedre. A kevélység csírái bontakoznak a szívedben. Isten színe látását kockáztatod. Istent csak akkor láthatod meg, ha a szíved tiszta.
Rejtőzködő élet
Jézus azt tanácsolja a házigazdának, hogy olyanokat hívjon vendégségbe, akik nem tudják viszonozni meghívását. A jó tett, amelyik elnyeri jutalmát, többé nem számíthat jutalomra. Őskeresztény korból maradt fenn a szállóige; Tégy jót és örülj neki, ha nem derül ki, hogy te vagy a tettes. Jézus világos evangéliumi tanácsát, hogy őrizkedjünk jótetteink viszonzásától, mintha teljesen sutba dobtuk volna. Mintha az élet minden területén a híres latin szállóige a “do, ut des”; adok, hogy adj, érvényesülne. Jézus evangéliumi tanácsának követése: hitet, bátorságot, és erkölcsi erőt feltételez. Ha le tudjuk győzni hiúságunkat, ha el tudjuk fogadni az utolsó helyet, ha a jutalmazás elől képesek vagyunk elrejtőzni, akkor Isten lesz az, aki felemel és megjutalmaz.

Tegnap,ismét, mozgalmas napnak néztem elébe.

Tegnap, idő felkeltem, elmentem biciklizni, közbe, elintéztem, egy dolgomat, haza,

Jöttem reggel fél7elött utána, neki kezdtem, az itthoni, dolgaimat, elintézni avval.

Végeztem reggel 9orára, utána. Átmentem családsegítőbe, mert, ismét volt 10zák,

Amit át kelet vinnem azt, meg, tetem, ott maradtam, múltkor, amit hoztam haza

Könyveket csak 1dizede, volt. Hogy ott ragadattam többi könyveket is át, néztem.

Haza, hoztam. 12ora után, mert, 5zák könyvet átnéztem rendbe, raktam haza vittem.

Ami kellet, háromnegyed 1kor újra, kerepára, pattantam, fel, mentem pékségbe pék,

Süteményér, haza jöttem, gyorsan, utána, elkellet, mennem, másik kerékpáromat fel,

Fujtani a benzinkúthoz. Haza hoztam, apámmal, kikelet, ugrani, tűzepre, valami után.

Kelet, érdeklődni, meg tettük. Közbe csörög telefonom, itthon vagyok, még nem 30,

Perc otthon, vagyok újra családsegítőbe, mentem újra keletem. Mert egy helyre elkellet.

Vinnem, haza jöttem onnan 3orakor neki, ültem, végre meg ebédelni, utána pihentem.

egy boldogság

Sokféle temető van. Annyi, mint az ember és az ő bolondsága. Az egyik tele van az alakító művészet fenséges alkotmányaival. Sírboltok, emlékek, áhítat oltárai, remek szobrok, bölcsesség szülte, bánat sugallta sírversek, bölcs mondások. Tudomány és művészet és költői erők gyűjteménye. De én ezt nem nagyon szeretem. Eszembe sem jut, aki alant porlad. Eszembe se jut, aki fájdalmának vagy hiúságának tömegével, pénzének és a szokásnak súlya alatt ültette oda a műalkotmányokat. Csak az alkotmány köti le a figyelmet. A temető ékszerei a halál kirakata. Mintha vásárt és versengést, diadalt és bukást látnék az enyészetben. Jobban szeretem a virágot a síron. A virág nem hazudik, nem hivalkodik, nem dicsekedik. Elhervad, mint a halott. Elhervad, mint a halott emlékezete az élők szívében. Aki a virágot ülteti és ápolja a síron: annak keze, szíve és lelke ott van a mellett, aki a sírban nyugszik. S ha már nem dobog a szív, ha már a lélek elrepült s a kéz is elszáradt: megszűnik a virág is. Minek élne tovább? Miért szórná illatát és sugarait? Ha már úgy sincs kinek.

béke gondolat

Azt gondolom, hogy a hazaszeretet ( mert ha jól értem erről lenne itt szó ) nem feltétlenül kinyílvánítás kérdése. Számomra a magyarságom olyan természetes, mint az, hogy élek. Nem kell demonstrálnom semmiféle kitűzővel, kokárdával, ilyen – olyan zászlóval. Szerintem a haza ( Magyarország ) szeretete rendszerfüggetlen. Kormányok jönnek – mennek, de az ország ugyanaz marad. Ötven éves létezésem alatt többször, több okból tettem esküt a hazának hol a védelmére, hol a szolgálatára, és amikor kellett szolgáltam is és védtem is esküimhez híven. Mindíg igyekeztem jogkövetően élni és a magam erejéből boldogulni. Szűkebb közösségünk közéletében különbözö szinteken mind a mai napig részt veszek. Gazdag ugyan nem vagyok és valószinűleg nem is leszek sohasem, elérhetetlen vágyaim és céljaim sincsenek.Nem tudom, hogy ki a zsidó, azt látom, hogy ki a cigány, de egészen egyszerűen nem érdekel. Nem gyűlölöm az árokásókat és barikádépítőket, csak sajnálom őket. Nem gyülölöm és nem is imádom sem az ” öszödi numerakirályt ” sem az igazság bajnokát, a ” felcsúti futtballzsenit

A hazaszeret és amire, egyes emberek fordítják.

Ma arról, szeretnék, elmélkedni, önökkel mi hazaszeretet, valójában, pl. az aki.

Sokkmindet, mindent meg tesz, hazánk, szeretetbe, éljen aki elbukott fronton az,

Is meg akarta tenni, hazánk szeretetbe éljen, de szegényeknek, nem sikerült, mert.

Elhunytak. Mi magyarok, tartsunk, össze, fel éledjed, jen haza szeretet mindanyuikba.

Ami, mos tanába, megy hazánk, be egyes, helyeken, tele irigység, gyűlölet, erkölcstelenség.

Sok helyeken, csak az megy, nem összefogás, hogy, hazánkba újra ébredne, hazaszeretet.

Ez, leginkább. Média, nem, igazi, hazaszeretetről, tanít hanem, elvezeti, embereket, hogyan

Kell, másokkal, együtt leni, ha mégis, bűnre vezetne embertársát, nem igazán veszi észre,

Ember társa, bűnre, csábítót. Vannak emberek, szeretik, mást, bűnre, vinni az nem haza,

Szeretetnek, mondják, mást erkölcstelen, útra vezeti, ő meg fogja párját jó helyen, jársz.

Mondja másik, illető ez hazaszeretet. Tévedés ez nem hazaszeretet ez hazánk erkölcstelensége

Amire sok ember egyetért. Ebe dologba. Én nem értek egyet, Abba se értek együtt házasok.

Éljenek boldogan, ne keressen, másik társat, életébe, hazánkba, nagyon sok sor elő fordul,

Másak él férfi –vagy nő ez hazánk erkölcstelenség felé forduld, ne tartsunk velük, mentsük

Meg hazánkat ettől, cselekménytől. Imádkozunk hazaszeretetér. Béke legyen ne más, uralkodjon.

Tizenkét jó tanács internetező házaspároknak

internetes közösségi oldalak összehozzák a régi barátokat, ám a szakemberek szerint problémákat okozhatnak a házasságban.
Az amerikai Krafsky házaspár „Facebook és a házasságod” című, februárban megjelenő könyvében hat dologra biztatja és hat dologtól óvja a házastársakat.

Mit tegyünk, hogy megóvjuk házasságunkat a közösségi oldalak veszélyeitől?

• Húzzuk meg a határokat saját magunk, házastársunk és házasságunk védelmében!
Beszéljük meg házastársunkkal, mi az, amit mindketten elfogadunk, és mi az, amit szeretnénk elkerülni! Ha előre megegyezünk, sok nézeteltéréstől és fájdalomtól óvjuk meg magunkat.

• Családi állapotunknál jelöljük be, hogy házas, és hagyjuk is így!
A közösségi oldalak felhasználói egészen másként viszonyulnak ahhoz, aki házas, mint ahhoz, aki nem. Ha házassági problémákkal küzdünk, ne változtassuk állapotunkat bonyolultra, mert ezzel csak nehezítjük a helyzetet!

• Mindig mondjuk el egymásnak, kiket jelölünk ismerősnek, és ki akar minket ismerősnek jelölni!
Az ismerősök sokfélék lehetnek: gyerekkori játszótársak, osztálytársak, jelenlegi munkatársak, a tágabb keresztény és más közösség tagjai. Mindegyiküknek megvan a maga története, amit a házastársunk nem feltétlenül ismer. Beszéljünk egymásnak az ismerőseinkről!

• Mondjuk meg egymásnak a felhasználói nevünket és a jelszavunkat!
Az egymásnak adott életben a bizalom megőrzése szempontjából fontos, hogy mindig áttetszőek legyünk. A belépési adatok megosztása azt jelenti: nyílt lapokkal játszunk. Ez mindkét fél számára érzelmi biztonságot nyújt.

• Frissítéskor hetente legalább egyszer írjunk valamit a házastársunkról is!
A hitvesi kapcsolatot erősíti és védi, ha a közösségi oldalt is felhasználjuk arra, hogy kifejezzük, mennyire fontos számunkra a társunk. (Persze túlzásba sem szabad vinni egymás dicséretét, mert másoknak idegesítő lehet)

• Beszélgessünk arról, ami a közösségi oldalon történik!
Ami a közösségi oldalon történik, nem marad a laptopba zárva. Egy-egy félresikerült mondat, váratlan bejegyzés gondolatokat, kérdéseket vet fel, amelyekről érdemes otthon kettesben elbeszélgetni.

Mit ne tegyünk, hogy megóvjuk házasságunkat a közösségi oldalak veszélyeitől?

• Ne tegyünk csípős megjegyzéseket a házastársunkra, és ne írjunk róla rosszat!
Ha az oldalon szerepel is a kérdés, hogy mi jár a fejünkben, nem biztos, hogy ez tényleg mindenkit érdekel. Ha egy-egy bejegyzésnél bizonytalanok vagyunk, gondoljunk arra, hogyan fogadná például az anyósunk, a főnökünk, a lelkiatyánk, s csak azután küldjük el!

• Ne jelöljük ismerősnek a régi szerelmeinket, vagy akikkel valaha bizalmas kapcsolatban álltunk!
Az ártatlan „Vajon mi lehet vele” könnyen oda vezet: „Igazán nem akartam, hogy ez történjen”. A régi kapcsolatok felelevenítése fölösleges veszélyt jelent a házasságra nézve. Bizonytalanságot, féltékenységet idézhet elő a házastársban, súrlódást, eltávolodást a hitvestársak között, valóságtól elrugaszkodott, értelmetlen gondolatokat a fejünkben. Ha egy szakítás után két egyedül maradt fél között nem tanácsos a virtuális ismeretség ápolása, mennyivel kevésbé tanácsos akkor, ha házasságban élnek!

• Ne feledkezzünk meg az időről!
Mindenkinek szüksége van a nap folyamán egy kis kikapcsolódásra. A közösségi oldalak jó lehetőséget adnak erre: pihentető az ismerősök, a játékok, a csoportok között keresgélni. A felhasználók átlag napi 12-15 percet töltenek a Facebookon, ami még egészséges napi dózisnak tűnik. Ha azonban az internetes idő kezd a házastársi kapcsolat rovására menni, át kell gondolnunk az időbeosztást, és változtatnunk kell! Állítsuk be az órát 15 percre, és ha letelt, lépjünk ki, és kapcsoljuk ki a számítógépet!

• Ne írjuk ki az üzenőfalra, hogy elutazunk vagy a házastársunk elutazik!
Ez elsősorban biztonsági kérdés. Egy ártatlan bejegyzés, hogy egyikünk távol van, egyúttal jelzi a rossz szándékúaknak, hogy védtelenebb az otthonunk, a családunk. Ennyire jól ismerjük az összes virtuális ismerőst? És az ő ismerőseiket? Egy ismerős válasza – anélkül, hogy tudnánk róla – sok, számunkra ismeretlen emberhez viheti el az üzenetet: „férjem elutazott”.

• Ne cseteljünk ellentétes nemű személyekkel!
A cset kettesben folytatott, élő üzenetváltás, amely a kilépéskor törlődik. Az érzelmi kapcsolatnak három összetevője van: a rejtettség, a kémia és a bizalmas közvetlenség. A csetelés kiváló körülményeket teremt e három összetevő keveredéséhez, ahonnét a dolgok szinte „adják magukat”. Előzzük meg a tragédiát: ne cseteljünk!

• Ne engedjük, hogy a közösségi oldal elvonja a figyelmünket, amikor a házastársunkkal vagyunk!
Nemcsak a frissítés veheti el az időt a házastárstól: az is elvonhatja tőle a figyelmünket, ha valakiről rossz hírt olvastunk. Ügyeljünk rá, hogy együttléteink, a különleges pillanatok internetmentesek legyenek; se számítógép, se mobiltelefon ne zavarja az egymásnak ajándékozott időt!

Segítés másokon, aki jobban rászorulnak

Ma, reggel, egy kicsit fáradtan ébredtem fel tegnap este nagyon késő.

Fejeztük be gyűlést. Így egésznap, fáradtan, kóccsent rá álltam dolgokra.

Reggel 8után lementem, postára befizetem 2cseket haza, jöttem 9ora után.

Átvittem, családsegítőbe 7zsák ruhát, haza jöttem, gyorsan, utána elintéztem.

Itthoni dolgaimat, vissza kelet, mennem családsegítőbe, 11orára ígérte hogy jön.

Oda értem, ágyat kellet, kivinni máshova, aki jóban, rá szorulnak, el is vittük nekik.

Utána haza jöttem 13ora volt akkor, meg ebédeltem, elmentem vissza családsegítőbe.

Mert elraktam, ott 10könyvet azért, visszamentem. Elhoztam haza hozzám, fel raktam.

Könyves, polcra olvasni, fogom, esténkét. Délután fél: 3után lefőztem kávét, megittam.

Anyámmal. 4ora fele kimentem kertbe, folytatni kerti munkát is itthon.

egy élet és szeretet egybe.

Soha ne kérdezd senkitől, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Az élet egy kísérlet, magadnak kell felfedezned.

Amikor keresel, a jövő a fontos, a cél a fontos. És amikor nem keresel, nincs más, csak a jelen pillanat. Nincs jövő, ezért nem tudsz halogatni sem – nem mondhatod: “Holnap leszek boldog.
A szerelem mindig MOST történik.

Mi történik ha két ember szereti egymást?
Csak a jelenben élnek, csillog a szemük, nem gondolnak a múltra vagy a jövőre, arra, hogy ez miért csinálom, mi ebből a hasznom…mi lesz ennek a következménye…
A szerelmes, az az igazi szemével lát, és nem csak lát hanem meglát.
A szerelemben nincs múlt és nincs jövő, mert ha van akkkor az nem szerelem.
A jelen a kettő között van, a múlt és a jövő között.
Nincs idő beleléptél az örökkévalóságba…
A jelen az örökkévalóság.
A szerelem az első ajtó…

Amint egyszer megtudod, mi a szeretet, készen állsz arra, hogy adj; minél többet adsz, annál több lesz neked. Minél bőkezűbben halmozol el másokat, annál több szeretet tör fel a lényedben.

A szeretet nem sokat törődik azzal, hogy a másik érdemes-e arra, hogy kapjon. Ez fukar hozzáállás, a szeretet pedig sosem fukarkodik. A felhő sosem törődik azzal, hogy az égbolt megérdemli-e. Esőt hullat a hegyekre, a sziklákra; mindenre, mindenhol. Feltétel nélkül ad, kikötések nélkül.

Ilyen a szeretet is: egyszerűen ad, élvezi, hogy adhat. Bárki, aki hajlandó elfogadni, kaphat belőle. Nem kell megérdemelnie, nem kell beleillenie semmilyen speciális kategóriába, nem kell megfelelnie semmilyen minősítésnek.

Ha szükség van ezekre a megfelelésekre, akkor az, amit adsz, az nem szeretet, hanem valami más. Amint egyszer megtudod, mi a szeretet, készen állsz arra, hogy adj; minél többet adsz, annál több lesz neked. Minél bőkezűbben halmozol el másokat, annál több szeretet tör fel a lényedben.

A közönséges gazdaságtan egészen más: ha odaadsz valamit, azt elveszíted. Ha meg akarsz tartani valamit, nem szabad odaadnod. Gyűjtögess, légy fukar.

Ennek épp az ellenkezője igaz a szeretetre: ha szeretnél belőle, ne légy fukar; máskülönben meg fog halni, áporodottá válik. Egyre csak adj, és friss források támadnak. Friss folyók áramlanak lényedbe. A létezés egésze beléd áramlik, ha feltétel nélkül adsz; ha adásod teljes.

Csak olyat mondj, amit valóban úgy is gondolsz. Az élet rövid, nem szabad tönkretenned azzal, hogy folyton a következményeken aggódsz. Teljes, intenzív és boldog életet kell élned, akár egy nyitott könyv, amely elérhető bárkinek, aki bele akar olvasni.